Rekordbírságot szabott ki a NAIH mesterséges intelligencia jogszerűtlen alkalmazásáért

2022. 04. 05., 14:11

Rekordbüntetést szabott ki a NAIH, melyet a március végén megjelent előző évi beszámolójában hozott nyilvánosságra. Amellett, hogy ez az eddigi legmagasabb adatvédelmi büntetés, egyben az első is, mely mesterséges intelligencia jogszerűtlen felhasználásából adódik.

A NAIH beszámolója szerint egy meg nem nevezett pénzintézeti szereplő (bank) mesterséges intelligenciával vezérelt szoftveres megoldást alkalmazott az ügyfelek érzelmi állapotának automatizált feldolgozására. A beszédjel-felismerő és értékelő rendszer az ügyfelek hangulati állapota alapján határozta meg, mely ügyfeleket szükséges visszahívni. A bank az alkalmazást panasz és ügyfélelvándorlás megelőzése érdekében üzemeltette. A NAIH utasította a bankot az érzelmi állapotok elemzésének abbahagyására, mivel az számos ponton sérti az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR).

A mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatos kutatások száma és a tanuláson alapuló alkalmazások üzleti felhasználása az előző évtizedben jelentősen megnövekedett.  Ez nagyrészt a technológiai környezet megváltozásának köszönhető, azonban a hatályban lévő jogi szabályozása még várat magára. A mesterséges intelligencia rendszerek képesek többek között nyelvi elemek feldolgozására is, mely alkalmassá teszi az emberi beszéd és hangelemek kiértékelésére, így az érzelmi és hangulati ingadozások viszonylag pontos meghatározására.

Az intelligens rendszerek efféle felhasználása számos kivetnivalót eredményezhet, mivel etikailag is megkérdőjelezhető felhasználásuk, rejtett előítéleteket tartalmazhat, ez pedig egyéb adatok felhasználásával diszkriminatív lehet az ügyfelekre nézve.

„Az eset számos problémát felvet; először is az ügyben érintett bank nem szerepeltette az adatvédelmi tájékoztatójában, hogy az adatkezelésnek többek közt ügyfélmegtartó szerepe is van, az ügyfelek tájékoztatás hiányában így tiltakozni sem tudtak ellene. Ezenfelül, az érdekmérlegelési tesztben nem vizsgálják az érintettek oldalát, nem részletezik a hangulati állapot elemzését és az adatvédelmi hatásvizsgálatban sem javasolnak érdemi megoldást ennek a nem elhanyagolható kockázatnak a csökkenésére” – elemzi az ügyet dr. Barta Gergő, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szakértője.

A NAIH kötelezése felhívja a figyelmet az adatkezeléssel kapcsolatban az érintetti jogok megfelelő biztosítására, különösen, de nem kizárólagosan a megfelelő tájékoztatásra és a tiltakozáshoz való jognak a biztosítására. Az adatkezelésnek a szükségesre kell korlátozódnia, és ennek megfelelő tájékoztatást kell nyújtani az érintettek részére a kapcsolódó pontos következmények megjelölésével.

A jelen eset kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az EU-s mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezet 52. cikke alapján az érzelemfelismerő rendszerek esetében a tervezet szigorú tájékoztatási kötelezettségeket állapít meg, amelyek megszegése esetén magas, tiltott gyakorlatok alkalmazása esetén, akár 30 millió eurós bírsággal kell számolni.

„Ez az ügy tökéletesen szemlélteti, hogy a mesterséges intelligenciára egy új típusú és fokozott kockázatú technológiaként kell gondolnunk, amit működési elvéből adódóan igen nehezen lehet átlátni és követni. A GDPR követelményei nem csak adminisztrációs feladatokat rónak az adatkezelőkre, a dokumentumokat nem elegendő csak formailag elkészíteni, a teendőt kipipálni. Jogos érdek alkalmazása esetén ez azt jelenti, hogy az érintetteket fenyegető adatvédelmi kockázatokat teljeskörűen fel kell tárni, és ezek kezelésére alkalmas szervezeti és technológiai garanciákat kell az adatkezelőnek életbe léptetnie. Nem magától értetődő tehát, hogy az adatkezelő jogos érdekére alapítva minden esetben megvalósítható az adatkezelés csak azért, mert erről egy teszt készül” – tette hozzá dr. Albert Lili, a Deloitte Legal Technológia és Adatvédelmi Csoportjának jogi szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-04-21 15:10:00
A választások utáni héten összességében csökkent a külföldről érkező kereslet a magyarországi lakóingatlanok iránt, de több országból kifejezetten élénkült az érdeklődés. Az ingatlan.com adatai szerint a legerősebb keresletnövekedés Svájcból és az Egyesült Államokból érezhető, de a szavazás utáni héten élénkülés tapasztalható többek között Spanyolországból, Izraelből és az Egyesült Királyságból is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.