Hazánkban az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályainak végrehajtása 2025-ben vette kezdetét. Az EU mesterséges intelligencia rendelete („AI Act”) a világ első átfogó MI-szabályozása, és Magyarország 2025 novemberében fogadta el azokat a törvényeket és kormányrendeleteket, amelyek itthon is segítik az EU MI-rendeleti szabályainak érvényesítését. De mit jelent ez a gyakorlatban, és miért fontos ez mindannyiunk számára? A legfontosabb tudnivalókat dr. Menczelesz Adrián, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédje foglalta össze.
Amikor a gépek túl okosak lesznek: új szabályok az MI-re
Hazánkban az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályainak végrehajtása 2025-ben vette kezdetét. Az EU mesterséges intelligencia rendelete (az ún. AI Act) a világ első átfogó MI-szabályozása, és Magyarország 2025 novemberében fogadta el azokat a törvényeket és kormányrendeleteket, amelyek itthon is segítik az EU MI-rendeleti szabályainak érvényesítését. De mit is jelent ez a gyakorlatban, és miért fontos ez mindannyiunk számára?
Magyarország MI-stratégiája: Merre tartunk?
2025 szeptember elején megjelent Magyarország felülvizsgált Mesterséges Intelligencia Stratégiája, amely a 2025-2030 közötti időszakra rögzít intézkedéscsoportokat, jelöl meg kiemelt területeket, és jelzi mind az MI-Tanács, mind pedig az MI-Hivatal létrehozatalának intézkedési tervét.
Az MI-stratégia hat alapozó pillérből áll: Szabályozás és biztonság, Alkalmazások ösztönzése és fejlesztése, Infrastruktúra, Kutatás, fejlesztés, innováció, Oktatás és kompetencia-fejlesztés, valamint Adatgazdaság.
Miért van szükség több szabályra?
A mesterséges intelligencia jelentős társadalmi hatással bír, ezért alkalmazása, fejlesztése és szabályozása során biztosítani kell az alapvető jogok tiszteletben tartását, az emberi autonómiát és a kiszolgáltatott csoportok, különösen a gyermekek védelmét. Gondoljunk csak bele: az MI már ma is dönt arról, milyen híreket látunk a közösségi médiában, segít orvosi diagnózisok felállításában, vagy akár azt is eldöntheti, kapunk-e hitelt a banktól.
Mit tilt az EU rendelet?
Az EU-ban tiltott MI-technikák közé tartozik az olyan szubliminális technika alkalmazása, amely az adott személy tudatán kívül, manipulatív vagy megtévesztő módon működik, és célja vagy hatása az egyén vagy csoport magatartásának torzítása, rontva ezzel a tájékozott döntéshozatal képességét. Egyszerűbben fogalmazva: tilos olyan MI-rendszereket használni, amelyek tudtunk nélkül manipulálnak minket.
Milliárdos bírságok: Komolyan veszik a szabályokat
És hogy mennyire komolyan gondolják mindezt? A magyar szabályozás az EU MI-rendelet szerinti bírságösszegeket alkalmazza, amelyek valóban elképesztő nagyságrendűek lehetnek.
A közigazgatási bírságokat forintban állapítják meg, a legmagasabb összegek a következők lehetnek:
– a legsúlyosabb jogsértések esetén akár 13,3 milliárd forint;
– közepes súlyú jogsértéseknél 5,7 milliárd forint;
– enyhébb esetekben 2,85 milliárd forint;
– kisebb szabálytalanságoknál 570 millió forint;
– a legalacsonyabb bírság is elérheti a 285 millió forintot.
Ezek az összegek nem véletlenül ilyen magasak – a cél az, hogy még a legnagyobb technológiai óriásokat is eltántorítsák a szabályok megsértésétől. Ha valaki bírságot kap, azt 30 napon belül kell megfizetnie a hatóság részére.
Ki felügyeli mindezt Magyarországon?
Az MI piacfelügyeleti hatóság jogosult közigazgatási bírságot kiszabni a piacfelügyeleti hatósági eljárásban. A nemzetgazdasági miniszter felel a piacfelügyeleti hatósági és az egyedüli kapcsolattartó pont működtetéséért, míg a bejelentő hatósági feladatokat a Nemzeti Akkreditáló Hatóság látja el.
A bírságok alkalmazhatók az MI-rendszereket Magyarországon forgalomba hozó vagy üzembe helyező szolgáltatókra, az MI-rendszerek alkalmazóira, a termékgyártókra, az MI-rendszerek harmadik országban található szolgáltatóira és alkalmazóira, az importőrökre, valamint az Unión kívül letelepedett meghatalmazott képviselőkre. 2025 februárjában a kormány Dr. Palkovics Lászlót nevezte ki mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosnak.
A Magyar MI-Tanács: Kik döntenek a jövőnkről?
A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács egy nem döntéshozó, konzultatív testület, amely javaslatokkal támogatja a kormányt a nemzeti MI-stratégia és -politika kidolgozásában és végrehajtásában, a technológiai versenyképesség erősítésében, a biztonságos technológiafelhasználás biztosításában.
A Tanács tagjai között megtalálhatók a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Vállalkozói és Munkaadói Egyesület képviselői is.
A „homokozó”, ahol az újításokat tesztelhetik
A piacfelügyeleti hatóság létrehozza és működteti az MI szabályozói tesztkörnyezetet, az úgynevezett "regulatory sandbox"-ot. Ez a szabályozói tesztkörnyezet lehetővé teszi az MI-rendszerek biztonságos, valós körülmények közötti kipróbálását.
Ez olyan, mint egy védett játszótér, ahol a cégek és fejlesztők új MI-megoldásokat próbálhatnak ki szigorú felügyelet mellett, mielőtt azok a széles közönség elé kerülnének.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A Tanács monitorozza és koordinálja az EU MI-rendelet végrehajtásához kapcsolódó tevékenységeket, figyelemmel kíséri a közszféra MI-alkalmazásait és ajánlásokat fogalmaz meg a közszféra MI-fejlesztéseinek és társadalmi érdeket szolgáló projektjeinek összehangolt és felelős megvalósítására.
Ez azt jelenti, hogy amikor egy állami szerv MI-t akar használni – legyen szó akár közlekedési lámpák optimalizálásáról vagy ügyintézés gyorsításáról –, azt átlátható módon, szigorú szabályok szerint kell tennie. Az eljárás során a sommás eljárás kizárt, ami biztosítja a megfelelő eljárási garanciákat.
Hogyan csinálják máshol?
Az európai országok különböző modelleket választottak az MI szabályozására.
Centralizált modell: Spanyolország centralizált struktúrában gondolkodik, ahol a Spanyol Mesterséges Intelligencia Felügyeleti Ügynökség egységes piaci felügyeleti hatóságként működik. Luxemburg az Adatvédelmi Nemzeti Bizottságot jelölte ki felelős hatóságként.
Szétosztott modell: Finnország szétosztott hatáskörű modellt alkalmaz, ahol egyetlen hatóság helyett több piaci felügyeleti hatóság végzi az MI-rendszerek felügyeletét a meglévő kompetenciáikra építve. Írország 15 nemzeti illetékes hatóságot jelölt ki az uniós MI-rendelet végrehajtásának felügyeletére.
Hibrid modell: Olaszország és Lengyelország a hibrid modellt alkalmazzák, amely központosított kormányzati koordinációt kombinál több ágazati hatósággal.
Összegzés
A mesterséges intelligencia szabályozása nem csupán technikai kérdés – mindannyiunk jövőjéről szól. A Tanács biztosítja, hogy az MI alkalmazása, fejlesztése és szabályozása tiszteletben tartsa az alapvető jogokat, az emberi autonómiát és a kiszolgáltatott csoportok, különösen a gyermekek védelmét.
Magyarország az európai szabályozási keretbe illeszkedve építi fel saját MI-ökoszisztémáját, olyan módon, hogy az innováció és a biztonság egyensúlyban legyen. A milliárdos bírságok egyértelművé teszik: a szabályok betartása nem opcionális. A következő években ezek a szabályok egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak – érdemes tehát figyelemmel kísérni, hogyan alakul a mesterséges intelligencia felhasználásának és szabályozásának jövője hazánkban.
dr. Menczelesz Adrián ügyvéd
Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.