Kevésbé tartanak a mesterséges intelligenciától azok, akik ismerik

2024. 01. 29., 15:10

Mit tudunk a metaverzumról és a mesterséges intelligenciáról? Mennyire ismerjük és mennyire tartunk tőle? Amennyiben használjuk ezeket a technológiákat, akkor mire és hogyan? A Deloitte legfrissebb Digital Consumer Trends kutatásában ezekre a kérdésekre kereste a választ.

A metaverzum ismertsége évről évre emelkedik. Egyre többen rendelkeznek az alapismeretekkel a fogalommal kapcsolatban: a megkérdezettek 36 százaléka már hallott, 22 százalék keveset már tud is róla, míg 7 százaléknak komolyabb ismerete is van a témáról. Egy év alatt 35 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem hallottak még a metaverzumról.

A magyar válaszadók közül 29 százalék mondta azt, hogy hallott már a technológiáról, a férfiaknál 45 százalék volt ez az arány, a 35 év alattiaknál szintén, míg a 65-75 évesek 28 százalék-a egyáltalán nem ismeri.

Jelentős eltérés van a nemek között ebben a témában, az adatok alapján a férfiak sokkal jobban érdeklődnek a metaverzummal kapcsolatos információk iránt. A megkérdezettek közük 41 százalék azon férfiak aránya, akik legalább egy keveset tudnak róla, míg a nőknél ez csak 17 százalékot tesz ki. Azok a férfiak, akik nem is hallottak még a technológiáról 19 százalékot képviselnek, ehhez képest a nőknél ez az arány majdnem kétszeres, 38 százalék.

Félünk a mesterséges intelligenciától?

A mesterséges intelligenciát (AI) a válaszadók legnagyobb része, 82 százaléka oktatási céllal használja. A megkérdezettek több mint fele, 54 százaléka saját célra, munkára 34 százalék alkalmazza. Gyakoriságot tekintve a válaszadók közül kimagasló, 40 százalékos azok aránya, akik csak párszor használták, kipróbálták ezt az új technológiát. 21 százalék azok aránya is, akik legalább heti egyszer használnak AI-t.

A teljes munkaképeskorú lakosság nagyobb része vélekedik inkább úgy, hogy a mesterséges intelligencia csökkenteni fogja a jövőben rendelkezésre álló munkahelyek számát, a megkérdezettek 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább egyetért ezzel az állítással, a megkérdezettek negyede azonban nem tudja ezt a kérdést eldönteni.

Ha azonban a vizsgált mintát leszűkítjük azokra, akik már használtak mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert, sokkal kevésbé egyértelmű a sokaság vélekedése: azok aránya, akik nem tudják eldönteni, hogy a mesterséges intelligencia csökkenti-e majd a munkahelyek számát 25 százalékról 30 százalékra nő, miközben az egyet nem értők aránya 11 százalékról 17 százalékra emelkedik.

„Minél többet tud valaki a mesterséges intelligenciáról, annál kevésbé tart attól, hogy ez a technológia a későbbiekben elveszi a munkalehetőségét. Az is egyértelmű, hogy minél többet tud egy csoport a mesterséges intelligenciáról, annál pozitívabbra becsüli a munkáltatója hozzáállását a használatát illetően” – mondta Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

A válaszadók között többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a munkáltatójuk nem támogatná, hogy mesterséges intelligencia programokat használjanak munkájuk során: a válaszadók 35százalék vélekedett úgy, hogy a munkáltató legalább részben nem támogatná az AI használatát. Amennyiben azonban azokra a válaszadókra szűkítjük a megkérdezettek körét, akik már hallottak az AI-ról, többségbe kerülnek azok, akik nem tudják ezt a kérdést eldönteni. Azon a csoporton belül, akik már használtak AI-t, akkor 23 százalék szerint inkább támogatná a munkáltató az AI használatát a munkája során, 11 százalék szerint pedig határozottan támogatná.

Megosztottan válaszoltak a megkérdezettek arra, hogy felválthatja a munkahelyi szerepüket a mesterséges intelligencia. Minden vizsgált csoport többsége úgy véli, hogy inkább vagy határozottan nem ért egyet azzal, hogy ez lehetséges lenne a jövőben, viszont különbség figyelhető meg azok között, akik határozottan egyetértenek ezzel az állítással.

„Azok, akik használják is az új technológiát csak 7 százalékban nyilatkoztak arról, hogy határozottan úgy gondolják, az AI kiválthatja a munkahelyi szerepük egy részét. A teljes népesség arányában, ahol olyan válaszadók is szerepelnek, akik még nem használták a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket ez az arány 11 százalék” – mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Mennyire megbízható a mesterséges intelligencia?

Érdekesen alakult az AI válaszaival kapcsolatos kérdés: arra, hogy a mesterséges intelligencia elfogult válaszokat ad vagy sem. Minden megkérdezett csoportban hasonló mintát láthatunk, a többség nem tudta ezt eldönteni. Ehhez képest azon a válaszadók 30 százaléka, akik már használtak mesterséges intelligenciát inkább egyetért azzal, hogy elfogulatlan válaszokat ad az AI.

Arra a kérdésre, hogy a generatív mesterséges intelligencia mindig tényszerű, pontos válaszokat ad-e nem volt szignifikáns eredmény, a válaszadók ezt leginkább nem tudták eldönteni. Hasonlóan tanácstalanok voltak a válaszadók abban a kérdésben, hogy a generatív mesterséges intelligencia engedély nélkül használ-e fel szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat: minden csoportban a nem tudom eldönteni választ jelölte meg a válaszadók többsége.

„Összességében elmondható, hogy markánsabb véleménnyel vannak, akik használtak már AI-t azokkal összehasonlítva, akik még csak hallottak róla: a használattal egyenes arányban jobb véleménnyel vannak a megkérdezettek az elfogulatlanság kapcsán. Egyben a válaszok megbízhatóságával, jogi tisztaságával kapcsolatban elég nagy a tanácstalanság” – mondta Takács Ádám, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.