A magyar vezető vállalatok nagy része már aktívan alkalmaz mesterséges intelligenciával (MI) ellátott megoldást, számos szervezet pedig a következő 3 évben tervezi ennek bevezetését – derül ki a Deloitte legújabb kutatásából, amely az MI hazai helyzetéről nyújt teljes képet.
A Deloitte minden évben elemzi a technológiai szektor globális fejlődését, valamint a következő évek fejlődési irányait meghatározó, piacot formáló aktuális trendjeit. A 2023 november végén megjelent, Magyar MI Körkép 2023: Hogyan használják a mesterséges intelligenciát a hazai vállalatok? című kiadvány hazai mesterséges intelligencia fejlesztéseket és projekteket értékeli, és részleteiben kitér az üzleti felhasználásokra, alkalmazott technológiákra, és a legnagyobb kihívásokra az üzleti modelleket megreformáló technológiák körül.
A Deloitte szakértői 124 szervezet több mint 200 munkatársával végeztek mélyinterjút és további 5 szervezet vezetője pedig írásban válaszolt a kérdésekre. A kutatásban résztvevők 85 százaléka jelenleg is aktívan alkalmaz MI-t, 13 százalék a következő 1 évben, míg a megkérdezettek 2 százaléka következő 3 évben tervezi annak bevezetését.
A kutatásban a legnagyobb számban a technológia, média és telekommunikációs (TMT) szervezetek (20 százalék), a pénzintézetek, bankok és biztosítók (19 százalék), valamint az üzleti és szakmai szolgáltatók (10 százalék) képviseltették magukat. A szervezetek 88 százaléka rendelkezik dedikált vezetővel, aki felelős az MI kezdeményezésekért és adaptációért.
Az MI legnagyobb felhasználási területe a marketing és értékesítés köré körvonalazódik, de előszeretettel alkalmazzák a vezetői döntéstámogatásban és a saját termékekbe épített MI képességek terén is. A Generatív MI alkalmazások elterjedésével számos szervezet ma már automatizáltan állít elő tartalmakat termékeikről és szolgáltatásaikról. A tartalomgenerálás sokoldalúsága kiterjed a közösségi média frissítések és bejegyzésekre, illetve ajánlatok írásának támogatására is, ezáltal segítve a hatékony kommunikációt.
A MI rendszerek a vezetők számára is hasznos eszközök, mivel jelentős betekintést nyújtanak cégük működésébe. Egy ilyen rendszer nagyban segítheti például a kereslet- vagy kapacitás-előrejelzési, erőforrástervezési, és munkaerőgazdálkodási folyamatokat.
„A mesterséges intelligencia a megfelelő minőségű adatbázisok felhasználásával az emberi agy számára gyakran értelmezhetetlen összefüggések felderítése révén, komplex, kognitív képességeket igénylő feladatok megoldását kínálja – ilyen a képfeldolgozás pl. a karbantartások tervezésénél, vagy a nyelvi elemek feldolgozása a vezetői jelentések értékelésénél” – mondta dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország vezető MI szakértője, az MI kutatás vezetője.
A kutatás és fejlesztési tevékenység a vevőtámogatás és ügyfélszolgálat automatizálásában, a személyre szabott ügyfélélmények kialakításában és a HR digitalizáció terén a legaktívabb. Az MI technológiák képesek azonnal reagálni ügyfélkérdésekre és problémákra, ami hozzájárul az ügyfélelégedettség növeléséhez. A chatbotok pedig a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, ami jelentősen javítja az ügyfélszolgálat elérhetőségét.
A szervezetek legfőbb célkitűzése az ügyfélszolgálati munkatársak munkájának könnyítése: az MI által vezérelt rendszerek tanulnak az ügyfelek preferenciáiról és viselkedéséről, hatékonyabban képesek megtalálni a szükséges információt, egyszerre csökkentve ezzel a várakozási és ügyintézési időt.
Az MI-vel támogatott tartalomgenerálást alkalmazó cégek 15százalék-a nyilatkozott arról, hogy a kutatás ideje alatt saját cégre szabott, belsőleg alkalmazható generatív eszközt fejleszt. A tartalomgeneráláson kívül több cég is sikeres marketing-kampányokról számolt be. Az MI felhasználását leginkább a marketing és értékesítés (45 százalék), vezetői döntéstámogatás, automatizált riportok (42 százalék), termék- és szolgáltatásfejlesztés (38 százalék), informatikai folyamatok automatizálása (35 százalék), szervezetspecifikus üzleti folyamatok támogatása (35 százalék) területein használják, de 25 százalék nyilatkozott úgy, hogy a kockázatelemzés és kezelés területén is alkalmazza a technológiát.
Fear Of Missing Out: mivel az MI technológiák már egy bő éve kiemelt figyelmet kapnak, nagy nyomás nehezedik a vezetőkre, pusztán az MI körül forgó felhajtás miatt. Ez gyakran olyan megoldások kifejlesztéséhez vezet, amelyek nem nyújtanak valós hozzáadott értéket. Az MI projektek vezetői a legtöbb esetben a megfelelő használati eset megtalálását emelték ki, amely összhangban van az üzleti stratégiával.
A Deloitte kutatásában megkérdezettek a top 3 sikertényezők között kiemelték az erős adatmenedzsment képességeket is. Mivel az MI rendszerek javarészt óriási adathalmazokból tanulnak, a hatékony adatmenedzsment biztosítja, hogy a projektekben felhasznált adatok megfelelő minőségűek, konzisztensek és valóban alkalmasak legyenek a vezetői döntéstámogatásra. A rossz minőségű adatok megbízhatatlan MI modellekhez és pontatlan előrejelzésekhez vezethetnek.
A legnagyobb kihívásnak a személyes adatok kezelésével és felhasználásával kapcsolatos problémák bizonyulnak: az MI megoldások elvárt működéséhez nagy mennyiségű adatra van szükség, és ezek között számottevő személyes adat is előfordulhat. A megbízható mesterséges intelligencia-rendszer egyik alappillére, hogy a fejlesztőknek és az MI megoldásokat alkalmazóknak egyaránt figyelembe kell venniük az adatbiztonsági és adatvédelmi követelményeket. Azt, hogy milyen adatkezelési műveleteket végeznek, milyen adatokat gyűjtenek, és azokat milyen célból használják fel a piaci szereplők felé transzparensen kell kommunikálni. Ezzel egyidejűleg pedig az adatalanyoknak megfelelő kontrollt kell biztosítani személyes adataik felett.
Az MI projektekben tapasztalt akadályokra 51 százalék jelölte meg a biztonsági és adatvédelmi kihívásokat, 33 százalék szerint gond az integrálási komplexitás a meglévő rendszerekkel, 29 százalék a jogi megfelelés biztosítását, és szintén ugyanennyien a budget és/vagy forráshiányt tartják a legjelentősebb kihívásnak. Az MI stratégia hiánya 25 százaléknál jelent problémát. A főbb kihívások között szerepel még a szakterületi tudással és tapasztalattal rendelkező munkaerőhiány, tehát a hazai cégek nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű szakértővel az MI elképzeléseik időbeli leszállítására.
A Deloitte kutatásából az is kiderül, hogy a legtöbb cég stratégia nélkül vágott bele MI fejlesztésbe, azonban felismerték, hogy egy átfogó stratégia hiánya középtávon kritikus az MI kezdeményezések sikeréhez.
„A mesterséges intelligencia stratégia olyan alapvető eleme a digitális átalakulásnak, amely az MI céltudatos integrálását irányítja a szervezetbe. Ez biztosítja, hogy az integráció összhangban legyen az üzleti célkitűzésekkel, mérsékelje a felmerülő kockázatokat és kiaknázza az MI technológiákban rejlő lehetőségeket. Ezért mindenképp elsődleges, hogy az MI-t adaptáló szervezet részletes, átgondolt és jól kidolgozott MI stratégiával rendelkezzen” – mondta dr. Barta Gergő.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.