Németh Balázs: A mesterséges intelligencia forradalmasítja a bankszférát

Ahogy a bankvilágban egyre inkább a folyamatosan fejlődő technológiák diktálják az ütemet, a pénzügyi szakmában magabiztosan mozgó banki közép- és felsővezetők újra iskolapadba ülhetnek. Olyan kifejezések tucatjait kell megérteniük és elsajátítaniuk, mint például a „konvolúciós neurális hálózat”. Ez utóbbi leegyszerűsítve egyébként azt jelenti, hogy az egyre növekvő összetettségű adathalmazokból többrétegű szűrés segítségével a számítógép kiválogatja azokat az adatokat, amelyek valamilyen logika mentén összetartoznak.

„Úgy képzeljük el – illusztrálja a helyzetet Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője –, mintha a gyerekszoba szőnyegén szerteszét szórt legókat szeretnénk szortírozni. Megtehetjük ezt színek, formák, méretek vagy funkciók szerint is – csak egyrészt nagyon sokáig fog tartani, másrészt egy-egy legódarab többféle csoportba is besorolható.”

Egyebek között az ilyen szisztematikus leválogatásokban segíti a bankárokat a generatív mesterséges intelligencia, amelynek a használata egyre elterjedtebb a pénzügyi szférában. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a mesterséges intelligencia nem legót, hanem digitális adatokat válogat szét és rendez értelmezhető csoportokba. Az egymásra hasonlító adatcsoportok gyors felismerése nagyon jól jöhet például akkor, amikor pénzügyi csalásra utaló jeleket érzékel a rendszer – így a bank idejekorán be tud avatkozni. Ha kell, a mesterséges intelligencia szövegeket kivonatol, tartalmat gyárt vagy éppen szoftvereket ír, algoritmusokban keresi és javítja ki a hibákat.

Ahhoz, hogy az alapvetően pénzügyekre szakosodott banki közép- és felsővezetők saját adatelemző és informatikai fejlesztő kollégáikkal eredményes párbeszédet tudjanak folytatni, nélkülözhetetlen az új szakterület alaposabb elsajátítása. Mert az nem kétséges, hogy a mesterséges intelligencia és a hozzá kapcsolódó technológiák fénysebességgel fejlődnek és épülnek be az üzleti folyamatokba. Gondoljunk csak bele: több évbe telt, amíg az okostelefonokon történő mobilbankolás elterjedt – az Egyesült Államokban csak mostanában haladta meg a mobilapplikáció használata a „hagyományos” netbankokét. Ehhez képest a mesterséges intelligencia alkalmazása töredék idő alatt terjed, hiszen csak 2023 elején tört be, és máris teret nyert magának.

A McKinsey Global Institute elemzése szerint a generatív mesterséges intelligencia alkalmazásából a bankszféra kiemelkedően sokat tud profitálni. A szervezet becslése szerint a nyereség ‒ elsősorban a hatékonyságjavulás révén ‒ globális szinten évente valahol 200 és 340 milliárd dollár között mozoghat. A generatív mesterséges intelligencia alkalmazása szinte minden pénzügyi szakterületet érint. Az új technológiai alapjaiban változtatja meg a banki üzleti folyamatokat.

„A kérdés csak az, hogy hol és hogyan használjuk a mesterséges intelligenciát a leghatékonyabban” – mondja Németh Balázs.

A K&H Bank már 2022 végén bevezette mesterséges intelligencia alapú digitális pénzügyi asszisztensét – melyet Kate-re kereszteltek –, és nem egészen egy év alatt odáig fejlesztették, hogy elsőként és egyedülikén a magyar pénzpiaci szolgáltatók közül már hangvezérléssel képes végig vinni teljes folyamatokat, így például szóbeli utasítás alapján képes forintátutalásra.

„A mesterséges intelligencia sikeres bevezetésének kulcsa, hogy az ügyfél igényeiből visszafelé haladva, felhasználói szemszögből kezdjük el a termék- és szolgáltatásfejlesztést” – vallja Németh Balázs, aki szerint a kérdés, hogy miként lehet az ügyfél életét megkönnyíteni.

„Az ügyfél fejével kell gondolkodni. Ez a megközelítés megköveteli a folyamatok újragondolását, új, mesterséges intelligencia alapú megoldások bevezetését, amelyek egyszerre ügyfélközpontúak és egyben képesek tanulni is a felhasználók visszajelzéseiből. A szakemberek ezt hívják egyébként megerősítéses tanulásnak, és ez is olyan kifejezés, amelyet jó, ha a bankárok is megjegyeznek” – teszi hozzá Németh Balázs.