Tíz év után először 8,5 százalékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban tavaly, ez is jelzi, hogy a szakképzésé a jövő – mondta az innovációs és technológiai miniszter az országos szakképzési tanévnyitón szombaton Nyíregyházán.
Palkovics László a Nyíregyházi Szakképzési Centrumban tartott ünnepségen kiemelte, a magyar tanulók sorra hozzák el a hazai és nemzetközi szakmai versenyek fődíjait, ami igazolja, hogy nemzetközi színtéren is elismert a magyar képzés. A kormány támogatásával minden feltétel adott ahhoz, hogy tovább fejlődjön a szakképzés – mondta a miniszter.
A tárcavezető a kazanyi 45. WorldSkills versenyen elért magyar sikerekről szólva azt mondta, az elért eredmények azt mutatják, hogy jó úton halad a szakképzés, a területen az elmúlt egy évben elért legnagyobb eredménynek pedig az osztrák mintára a piaci szereplők közreműködésével kialakított Szakképzés 4.0 stratégia kormány általi elfogadását nevezte.
A szakképzés és a felnőttképzés rendszerszintű megújítását és továbbfejlesztését meghatározó kezdeményezéssel a kormány célja a pályaválasztás előtt állókkal még inkább elhitetni, hogy a jól végzett szakmunka nemcsak versenysikert hozhat, hanem megélhetést is biztosít a családnak, valamint hozzájárul Magyarország gazdasági sikeréhez. Mint mondta, a rugalmas, modern, a munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképzési rendszer fejlesztése az ágazat minden szereplőjének kedvező lesz; növeli az ország versenyképességét, diákok számára több lehetőséget nyújt a tanuláshoz és a továbbtanuláshoz, a vállalatok pedig az igényeikhez igazodó, szaktudással rendelkező és képzett munkaerőt kaphatnak.
Palkovics László szerint a rendszer figyel a felsőoktatásba továbblépőkre is, 2020-tól a szakgimnáziumok négy plusz egy éves képzési struktúráját a technikumok ötéves képzése váltja fel, ahonnan a diákok gyakorlati tapasztalatokkal léphetnek munkába, illetve a továbbtanulás esetén közvetlenül a szakirányú felsőfokú képzésbe. Emellett a szakközépiskolákat hároméves szakképző iskolákká alakítják át, ahol a gyakorlati tapasztalatot az utolsó két év duális képzése biztosítja, a részszakképzést nyújtó műhelyiskolák alapítása pedig azoknak a fiataloknak lesz kedvező lehetőség, akik nem tudják elvégezni az általános iskolát, vagy a hagyományos oktatási környezetben nem tudnak megfelelően teljesíteni.
Utóbbiról szólva a tárcavezető megjegyezte, bár a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma tavaly a szakgimnáziumokban közel harmadával, a szakközépiskolában még ennél is nagyobb mértékben csökkent, de további cél az iskolát végzettség nélkül elhagyók számának 12-ról 10 százalék alá csökkentése lesz. Ehhez segítségként megújul például az állami ösztöndíjrendszer is, annak érdekében, hogy a duális képzésben nem résztvevő fiatalok az új szakképzési rendszerben is anyagi támogatáshoz tudjanak jutni.
A miniszter a pedagógusokhoz, tanárokhoz szólva elmondta, a kormányzat dolgozik a számukra versenyképes életpályát és jövedelmet magában foglaló rendszer kialakításán, és azon, hogy ennek „minél előbb számokban mérhető eredménye legyen”.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a tanévnyitón hangsúlyozta, Magyarország eddig elért pozitív gazdasági eredményei mögött az együttműködés áll, amely a gazdasági szereplők, a dolgozó emberek, a kormányzat és a kamarák segítségével jött létre.
A kazanyi sikerek is bizonyítják, hogy a magyar szakképzés a gazdasági szereplők szempontjából jó irányba tart és a képzés jól működik, sikerült megtalálni ennek a kettőnek az egyensúlyát. Parragh László hozzátette, a magyar képzésnek kiemelten kell kezelnie a digitális tudás és az IT-technológia kihívásait, illetve azt, hogy a világ változásaihoz folyamatosan alkalmazkodjon a hazai szakképzés.
Az eseményen részt vett Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere, Román István kormánymegbízott, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több országgyűlési képviselője is. (MTI)
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”