Mesterséges intelligencia segíti a koraszülött babák gyorsabb fejlődését

Az adatok segíthetnek abban, hogy a babák akkor kapjanak kezelést, támogatást, amikor a bioritmusuk alapján az a legalkalmasabb. A kutatók célja egy olyan MI-alapú rendszer kifejlesztése is, amely a baba arcmimikája, hátának és kezének feszülése alapján állapítja meg a csecsemő fájdalmának nagyságát – olvasható a HUN-REN oldalán megjelent tudósításban.

A koraszülött csecsemők légzésének, pulzusának megfigyelése, ébrenléti és alvó óráik száma mind olyan fontos adatok, amelyekre nagy szükség van az újszülött osztályokon. Ezeket a paramétereket egészen az elmúlt időszakig vagy vezetékek sokaságával kiépített rendszerekkel gyűjtötték be, vagy pedig az ápolók, orvosok dolga volt a közvetlen megfigyelés és annak megállapítása, milyen állapotban van a baba. A mesterséges intelligencia, a gépi látási, képfeldolgozási technológia, a kameraalapú megfigyelés most érte el azt a szintet, hogy az életjelek vizsgálatához már nem feltétlenül szükségesek a csecsemő bőrével közvetlenül érintkező szenzorok.

„A koraszülöttek esetében a régi »tartsuk őket életben« hozzáállás ma már nagyon nem elegendő, egyre fontosabb az is, hogy például hagyjuk őket a saját ritmusukban aludni. Az egyénre szabott és családközpontú fejlődéstámogató NIDCAP és a FINE gondozási programok azt segítik, hogy a babák akkor kapjanak támogatást, amikor a bioritmusuk alapján az a legalkalmasabb és ne akkor, amikor az orvos és a nővérek időbeosztása ezt engedi – mondta el Földesy Péter, a HUN-REN SZTAKI Számítógépes Optikai Érzékelés és Feldolgozás Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója.

A termékcsalád első eleme egy olyan kamera, amely zárt inkubátorban, éjszaka, letakarva is jó minőségű videóképet és hangot tud rögzíteni, továbbítani. A kamera jelenleg a CE-jelzés megszerzésének folyamatánál tart, ez a minősítés jelzi majd, hogy biztonságos, piacon értékesíthető termékről van szó.

A kutatók olyan modulok fejlesztését is célul tűzték ki, amelyeket attól függően lehet a rendszerhez csatlakoztatni, hogy kinek milyen típusú megfigyelésre van szüksége. Ha például az alvás- és viselkedésfigyelés a lényeges, akkor egy tableten vagy laptopon futtatható lesz egy szoftver, ami folyamatosan figyeli a csecsemőt, és egyszerűen érthető, színes görbék segítségével megmutatja, milyen állapotban van a baba: mélyen alszik, felületesen alszik, ébredezik vagy már felébredt. A rendszer egyúttal azt is tárolja, milyen volt a napi fényerő, vagy, hogy mennyire hangoskodtak a baba környezetében.

A tervek között szerepel a babák fájdalomszintjének mérése is. A csecsemőket olykor napi 10–15 alkalommal is megvizsgálják, vért vesznek tőlük vagy lélegeztetésre van szükség. Mindezek miatt gyakran sírnak, de azt nem egyszerű mérni, hogy valójában mennyire fáj nekik a tortúra. Földesy Péterék egy olyan fájdalomskálát szeretnének kidolgozni nővérek, orvosok bevonásával, amely kameraképek alapján, az arcmimika, a kéz és a hát feszülésének mértéke, MI-támogatott elemzése segítségével állapítaná meg a fájdalom nagyságát.