Ezek most a legforróbb vállalati AI trendek

A 2020-as években már nem az a kérdés, hogy érdemes-e egy vállalatnak mesterséges intelligencia (AI) alapú megoldásokat alkalmaznia, hanem sokkal inkább az, hogy mely technológiai innovációhoz tud úgy kapcsolódni, hogy az a lehető leghatékonyabban támogassa tevékenységét.

A marketingtől kezdve az egészségügyön át az üzleti elemzésig számos tevékenységi terület húzhat hasznot az automatizálásból, és akár az ügyfélkapcsolatokban, az adatelemzésben vagy más területen fogja munkára a gépi eszközöket, az eredmény mérhető lesz: a várakozások szerint a mesterséges intelligencia használata 2030-ban már 14 százalékkal, azaz mintegy 7 ezer milliárd forinttal járul majd hozzá a magyar GDP-hez.

Small Data, kiberbiztonság és még több gépi tanulás

Prognózisok szerint a 2020-as évek közepétől egyre fontosabb lesz a mesterséges intelligencia szerepe a mindennapi életben, mivel az egyszerűbb számítások és elemzések mellett már üzleti támogatási funkciókat és döntéshozatali folyamatokat is képes lesz elvégezni, míg a 2030-as évektől már a fizikai munkában és bizonyos kézi precíziós feladatokban is bevethetőek lesznek az AI-eszközök. De pontosan milyen trendekre kell figyelniük a vállalatvezetőknek a következő 1-3 évben, ha tartani akarják a lépést?

1.   Small Data

Az elmúlt években a Big Data mindent vitt, de újabban mintha ellentétes irányú trend bontakozna ki: habár az olyan nagyhalaknál, mint a Google vagy a Facebook, hatalmas méretű adathalmaz áll rendelkezésre, a gépi tanulás újhullámos megközelítése pontosan azt a célt szolgálja, hogy kisebb adatmennyiségből is megbízható információkat nyerhessenek ki. Ezzel a gépi tanulásra alapozó eszközök sokkal megfizethetőbbek lennének, az adatelemzés pedig jóval hatékonyabb és gyorsabb.

2.   Harc a COVID-19 ellen

A járványok eredményes leküzdésében kiemelkedő szerepe van a megelőzésnek és a gyors reakcióknak, így a mesterséges intelligencia ezen a téren is azonnal a figyelem középpontjába került. Számos helyen alkalmaznak a világon AI-alapú testhőmérő eszközöket, de sok techcég innovációja a keresőmotorokat is bevonja a gépi alapú egészségügyi előrejelzések elkészítésébe. A mesterséges intelligencia tehát új korszakot nyit a járványkezelés terültén is. Mivel úgy tűnik, a vírusok egyre gyakrabban támadnak majd az emberiségre, ebbe az irányba is érdemes tapogatózni.

3.   Versenyben az emberi aggyal

Folyamatosan zajlanak a kutatások a gépek kognitív képességeinek fejlesztésére, hogy az eszközök minél több iparágban nyújthassanak segítséget. Az OpenAI kutatói olyan gépi alapú szöveggenerátort hoztak létre, mely képes realisztikus történetek és versek megírására, ráadásul az óriási adatmintának köszönhetően a szövegek stílusa is módosítható az igényekhez szabva. Ez az előrelépés nem csak a chatbotok fejlesztésében hozhat áttörést, de a hangalapú vezérlés jövőjét is átírhatja: minél jobban megérti a gép a „beszélgetőpartnert”, annál pontosabban képes végrehajtani az utasításait.

1.   Gépi tanulás-vezérelt kiberbiztonság

A vállalatokat célzó kibertámadások nem csupán gyakoribbak, de egyre kifinomultabbak is az utóbbi években, így fokozódik az igény, hogy az AI-alapú rendszereket is felvértezzék a hackerek elleni védekezéshez szükséges tudással. A felhőben tárolt információk védelmére ma már olyan gépi tanuláson alapuló algoritmusokat telepítenek, melyek felismerik a kárt okozó fenyegetéseket és téves konfigurációkat, mielőtt még azok bajt okozhatnának.

„A Microsoft például éppen az elmúlt hetekben vásárolt egy kiberbiztonsági céget, amely a vállalati hálózatok épségét AI-alapú megoldásokkal biztosítja, ráadásul ezek az eszközök képesek előre megtalálni és minimálisra csökkenteni az esetleges biztonsági kockázatokat” – mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

2.   Hozzáadott érték és termelékenység

A mesterséges intelligenciának köszönhetően jelentkező extra kapacitásokat szinte minden vállalkozás tudná hasznosítani valamilyen formában, bármelyik iparágban tevékenykedjen is. A kapcsolódó vizsgálatok egyre inkább támogató partnerként írják a le a gépek kapacitását kiaknázó innovációkat. Valójában számos cég használja arra ma is a gépi eszközöket, hogy az operatív és manuális folyamatok terheit levegyék a munkavállalók válláról, így ők kreatívabb, nagyobb hozzáadott értékkel bíró munkafolyamatokat végezhessenek. Erről szólnak az adminisztratív toborzási feladatokat átvállaló HR-chatbotok is, melyek nem a szakemberek munkáját helyettesítik, hanem lehetőséget adnak nekik arra, hogy magasabb színvonalon végezhessék a személyes bevonódást igénylő feladataikat.

A képzések hozhatják el az igazi forradalmat

A Microsoft friss kutatása szerint a magyar vállalatok 30 százaléka képzi jelenleg munkavállalóit a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák terén, ennek jelentőségét azonban még többen ismerték fel: a cégek további 60 százaléka tervezi képezni kollégáit ezen a területen. Hogyan állnak ehhez a munkavállalók? Az ilyen irányú képzésekben résztvevő magyar dolgozók 48 százaléka szerint érdekesebb és nagyobb hozzáadott értékkel bíró munkához segítette őket az új, AI tudás, ráadásul az ilyen irányú ismeretek birtokában magasabb pozíciók és nagyobb jövedelem érhető el.

„A felmérésből kiderül, hogy 2020 derekán a hazai cégek mintegy 20 százaléka mondható érettnek a mesterséges intelligencia alkalmazása terén. Ez az arány nemzetközi viszonylatban egyáltalán nem rossz, azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy a legtöbb vállalatnál a AI-alapú megoldások terén a chatboss asszisztensek számítanak a csúcsnak, holott valójában ez csak a jéghegy csúcsa. Több lépcsőt kell még megugrania a magyar cégvilágnak a digitális transzformáció útján, sokkal több szakembert kell képezni és a munkavállalók folyamatos oktatására is nagy hangsúlyt kell fektetni a közeljövőben”– hangsúlyozza Laczkó Gábor.