Számos előrejelzés szerint a mesterséges intelligencia fogja meghatározni a pénzügyi szektor nyerteseit és veszteseit a következő években. A Deloitte globális tanulmánya kiemeli a mesterséges intelligencia banki és tőkepiacokra gyakorolt hatását és szerepét, miközben kulcsfontosságú szempontokat ajánl a biztonságos és hatékony végrehajtás érdekében.
A pénzügyi szektorban nem újdonság a mesterséges intelligencia, hiszen évek óta használják bizonyos funkciókra, mint az algoritmusok által vezérelt automatizált kereskedelemre vagy kockázatkezelésre. Szakértők joggal feltételezik, hogy a következő időszakban tovább szélesedhet a mesterséges intelligencia felhasználási területe, ez lehet a versenyképesség javításának elsődleges eszköze.
A mesterséges intelligencia a teljes banki szektort megváltoztathatja
Nem egyszerűen csak a hatékonyságjavítás eszköze lehet az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia, hanem a teljes iparágat átrajzolhatja. A vezető innovátorok ma már nem stratégiai eszközként tekintenek a technológiára, hanem egyenesen a stratégia meghatározójaként kezelik. Vagyis az AI ma már nem egyszerűen eszköz a bankok kezében, hanem a jövő üzleti tevékenységét teljes egészében eköré szervezik.
Az elmúlt években az AI felhasználása már számos pozitív eredményt hozott. A brit NatWest például 6 százalékkal tudta visszaszorítani a visszaélések arányát, ami már a bank működési eredményében is megjelent, vagyis kézzelfogható haszonnal járt. A bankkártyás csalások száma pedig harmadával esett vissza a tapasztalatok szerint az AI bevezetése óta. A vállalati szegmensben a brit bankok ma már 100 ezer dolláros értékhatárig teljesen automatizálták a hitelfelvételi folyamatot, ami szintén kézzelfogható erőforrás-racionalizálást jelent. Amerikában a JPMorgan többek között arra használja az AI-t, hogy a jegybank jelzéseiből kiolvassa az esetleges jövőbeli lépéseket, melyeket aztán le tudnak kereskedni a piacokon. Becslések szerint a befektetési banki szektorban több mint negyedével növekedhet a hatékonyság 2026-ig az AI használatának köszönhetően.
„A sikeres innovátorok a következő öt évben 5-15 százalékos javulást érhetnek el a költség-bevétel arányban. Éppen ezért kulcsfontosságú lesz nemcsak a mesterségesintelligencia használata, hanem annak sikeres alkalmazása és az, ki vezeti be az elsők között az új megoldásokat” – mondta dr. Barta Gergő, a Deloitte vezető Mesterséges Intelligencia szakértője.
A fentiekből látszik, hogy egyszerre több területen várhatóan fog jelentkezni a mesterséges intelligencia pozitív hatása. Ezek közül csak az egyik az emberi munkaerő költségeinek csökkentése, de legalább ennyire fontos a hatékonyabb tőkepiaci kereskedési modellek kialakítása és a hatékonyabb és célzottabb ügyfélszerzés. Vagyis nem egyszerűen költségmegtakarításra, hanem bevételnövelésre is használható az egyre fejlettebb technológia.
„Azok a bankok lehetnek az AI-forradalom nyertesei, amelyek a korábbi technológiai ugrásokban (felhőszolgáltatások, digitális megoldások) is az élen jártak. Náluk ugyanis a szervezeten belül kialakult az innovációs ökoszisztéma és felismerték a technológia hasznosításának szükségességét” – mondta Schenk Tamás, a Deloitte Digital partnere. Éppen ezért a technológiai beruházások mellett legalább olyan fontos a szervezet és a kultúra fejlesztése az AI használatával párhuzamosan.
A kockázatokról sem szabad megfeledkezni, hiszen a szakértők az AI alkalmazását ebből a szempontból ahhoz hasonlítják, mintha a bankok egy külső harmadik félnek szerveznék ki a munka egy részét. Ebben a helyzetben a bankok saját munkaerejének feladata egyre inkább az irányítás és a felügyelet lesz a napi szintű operatív munka helyett.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.