Top 5 trend, ami meghatározza az egészségügyi szektort a jövőben

2022. 05. 16., 14:04

Miközben az egészségügyi szektor figyelmét továbbra is egy történelmi jelentőségű világjárvány uralja, exponenciálisan fejlődik az orvostudomány, és robbanásszerűen terjednek az adatalapú, digitális technológiák. Egyre tudatosabbá válnak a fogyasztók, ezzel együtt pedig eltolódik a hangsúly a betegségkezeléséről a megelőzés, valamint a jóllét felé. Ezek a folyamatok a katalizátorai annak a tudományos, üzleti és működésbeli átalakulásnak, ami a Deloitte globális előrejelzése szerint az egészségügyre várhat.

A közelmúltban villámgyorsan bővült a virtuális egészségügyi szolgáltatások köre, és új partnerségek alakultak ki a vakcinák, kezelések és eszközök előállítása, valamint beszerzése érdekében. Eközben továbbra is sürgető problémát jelent az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlensége, továbbá a rendszer pénzügyi és környezeti fenntarthatósága. A Deloitte 2022-es Global Health Care Outlook jelentésében áttekinti a globális egészségügyi ágazat jelenlegi helyzetét és annak legfőbb kihívásait.

ESG, azaz Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) megfontolások

A Deloitte tanulmánya megjegyzi, hogy a legtöbb kórházat és egészségügyi szervezetet nem az energiahatékonyságot szem előtt tartva hozták létre. Az éghajlatváltozás elleni összefogás teljes sikeréhez ugyanakkor ezen ágazat részvételére is szükség van, például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése által. Ezen célkitűzés jegyében kulcsfontosságú, hogy az egészségügyipar szereplőinek vezetői az ESG stratégiák mentén irányítsák szervezeteiket.

Az elkövetkezendő években az egészségügynek többek között az éghajlatváltozás okozta egészségügyi problémákkal (pl. légzőszervi, szív- és érrendszerbeli) küzdő betegek növekvő számának kezelésére is fel kell készülnie. Ennek mentén a Deloitte szakértői azt javasolják, hogy az egészségügyipar szereplőinek vezetői törekedjenek arra, hogy infrastruktúrájukba, ellátási láncukba és munkaerő-szervezésükbe egyfajta ellenálló képességet építsenek be a jövőbeli természeti katasztrófákkal szemben.

Egyenlő esélyek az egészségügyben

A világ számos országában a társadalom jelentős része nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Ennek okaként a tanulmány többek között az egészségügyi rendszer strukturális hiányosságait, a társadalmi egyenlőtlenségeket, valamint bizonyos társadalmi csoportokkal szemben tanúsított hátrányos megkülönböztetést jelöl meg. Ezek leküzdésében a Deloitte is aktívan részt vesz.

Mentális egészség és jólét

A mentális egészségről és jólétről kialakított képünket nagymértékben befolyásolta a Covid-19 világjárvány. Nem meglepetés, hogy a mentálhigiénia számos országban politikai napirendre került, és számos törekvést látunk arra, hogy széles körben elérhetővé tegyék a minőségi és megfizethető szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A Deloitte jelentése szerint 2030-ra a mentális betegségekkel kapcsolatos járulékos és közvetlen költségek éves szinten közel 6 billió amerikai dollárra fognak rúgni.

Ezért a fentebb említett politikai figyelem mellett még mindig nagyobb tudatosságra van szükség mind munkáltatói, mind kormányzati oldalról. A jelentés rámutatott arra is, hogy ezen törekvésekben a digitális technológiák jelentős szerepet fognak játszani azáltal, hogy a mentális egészséget és jólétet kiszolgáló rendszereket megfizethetőbb és hozzáférhetőbb szolgáltatásokká alakítsák át.

„A COVID-19 számos meglévő vagy kialakulóban lévő egészségügyi trendet felgyorsított, különösen az egészségügyi egyenlőség, valamint a fenntarthatóság terén. Ezek mellett a változó fogyasztói preferenciák, az egészségügyi iparág integrációja, a gyorsan fejlődő digitális egészségügyi technológiák, valamint a klinikai innovációk továbbra is olyan területek, amiket az egészségügyi vezetők számára fontos szem előtt tartani” – mondta Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

A különböző technológia újítások átalakíthatják, hatékonyabbá tehetik az egészségügy működését, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A tanulmány kiemeli többek között az 5G-re való átállást, a platform alapú szolgáltatások létrehozását, a telefonos applikációk használatát, a felhőalapú működést, valamint az AI és VR technológiákat, amelyek révén gyorsabb, egyszerűbb, hatékonyabb lehetne a gyógyítás, a betegek elérése és az erőforrások felhasználása.

Az orvostudomány jövője

A 21. századi egészségügyi ökoszisztéma új tudományos felfedezései, újfajta klinikai kutatásai, digitális eszközei és innovációi alapjaiban változtatják meg az egyes betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről kialakított tudásunkat, amely hatást a Covid-19 világjárvány csak tovább gyorsította. A rendkívül magas kutatás és fejlesztés költségek miatt várhatóan drágábban lesznek elérhetők az olyan innovatív megoldások, mint az immunterápia, vagy a digitális orvosi eszközök.

Az egészségügyben érdekelt feleknek rugalmasnak kell maradniuk a folyamatban lévő világjárvány kezelésében, mindazonáltal a folyamatos kihívások ellenére több fronton is növekszik az optimizmus, miszerint sok nemzet jobban felkészült egészségügyileg, mint egy évvel ezelőtt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS