Miközben az egészségügyi szektor figyelmét továbbra is egy történelmi jelentőségű világjárvány uralja, exponenciálisan fejlődik az orvostudomány, és robbanásszerűen terjednek az adatalapú, digitális technológiák. Egyre tudatosabbá válnak a fogyasztók, ezzel együtt pedig eltolódik a hangsúly a betegségkezeléséről a megelőzés, valamint a jóllét felé. Ezek a folyamatok a katalizátorai annak a tudományos, üzleti és működésbeli átalakulásnak, ami a Deloitte globális előrejelzése szerint az egészségügyre várhat.
A közelmúltban villámgyorsan bővült a virtuális egészségügyi szolgáltatások köre, és új partnerségek alakultak ki a vakcinák, kezelések és eszközök előállítása, valamint beszerzése érdekében. Eközben továbbra is sürgető problémát jelent az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlensége, továbbá a rendszer pénzügyi és környezeti fenntarthatósága. A Deloitte 2022-es Global Health Care Outlook jelentésében áttekinti a globális egészségügyi ágazat jelenlegi helyzetét és annak legfőbb kihívásait.
A Deloitte tanulmánya megjegyzi, hogy a legtöbb kórházat és egészségügyi szervezetet nem az energiahatékonyságot szem előtt tartva hozták létre. Az éghajlatváltozás elleni összefogás teljes sikeréhez ugyanakkor ezen ágazat részvételére is szükség van, például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése által. Ezen célkitűzés jegyében kulcsfontosságú, hogy az egészségügyipar szereplőinek vezetői az ESG stratégiák mentén irányítsák szervezeteiket.
Az elkövetkezendő években az egészségügynek többek között az éghajlatváltozás okozta egészségügyi problémákkal (pl. légzőszervi, szív- és érrendszerbeli) küzdő betegek növekvő számának kezelésére is fel kell készülnie. Ennek mentén a Deloitte szakértői azt javasolják, hogy az egészségügyipar szereplőinek vezetői törekedjenek arra, hogy infrastruktúrájukba, ellátási láncukba és munkaerő-szervezésükbe egyfajta ellenálló képességet építsenek be a jövőbeli természeti katasztrófákkal szemben.
A világ számos országában a társadalom jelentős része nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Ennek okaként a tanulmány többek között az egészségügyi rendszer strukturális hiányosságait, a társadalmi egyenlőtlenségeket, valamint bizonyos társadalmi csoportokkal szemben tanúsított hátrányos megkülönböztetést jelöl meg. Ezek leküzdésében a Deloitte is aktívan részt vesz.
A mentális egészségről és jólétről kialakított képünket nagymértékben befolyásolta a Covid-19 világjárvány. Nem meglepetés, hogy a mentálhigiénia számos országban politikai napirendre került, és számos törekvést látunk arra, hogy széles körben elérhetővé tegyék a minőségi és megfizethető szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A Deloitte jelentése szerint 2030-ra a mentális betegségekkel kapcsolatos járulékos és közvetlen költségek éves szinten közel 6 billió amerikai dollárra fognak rúgni.
Ezért a fentebb említett politikai figyelem mellett még mindig nagyobb tudatosságra van szükség mind munkáltatói, mind kormányzati oldalról. A jelentés rámutatott arra is, hogy ezen törekvésekben a digitális technológiák jelentős szerepet fognak játszani azáltal, hogy a mentális egészséget és jólétet kiszolgáló rendszereket megfizethetőbb és hozzáférhetőbb szolgáltatásokká alakítsák át.
„A COVID-19 számos meglévő vagy kialakulóban lévő egészségügyi trendet felgyorsított, különösen az egészségügyi egyenlőség, valamint a fenntarthatóság terén. Ezek mellett a változó fogyasztói preferenciák, az egészségügyi iparág integrációja, a gyorsan fejlődő digitális egészségügyi technológiák, valamint a klinikai innovációk továbbra is olyan területek, amiket az egészségügyi vezetők számára fontos szem előtt tartani” – mondta Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
A különböző technológia újítások átalakíthatják, hatékonyabbá tehetik az egészségügy működését, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A tanulmány kiemeli többek között az 5G-re való átállást, a platform alapú szolgáltatások létrehozását, a telefonos applikációk használatát, a felhőalapú működést, valamint az AI és VR technológiákat, amelyek révén gyorsabb, egyszerűbb, hatékonyabb lehetne a gyógyítás, a betegek elérése és az erőforrások felhasználása.
A 21. századi egészségügyi ökoszisztéma új tudományos felfedezései, újfajta klinikai kutatásai, digitális eszközei és innovációi alapjaiban változtatják meg az egyes betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről kialakított tudásunkat, amely hatást a Covid-19 világjárvány csak tovább gyorsította. A rendkívül magas kutatás és fejlesztés költségek miatt várhatóan drágábban lesznek elérhetők az olyan innovatív megoldások, mint az immunterápia, vagy a digitális orvosi eszközök.
Az egészségügyben érdekelt feleknek rugalmasnak kell maradniuk a folyamatban lévő világjárvány kezelésében, mindazonáltal a folyamatos kihívások ellenére több fronton is növekszik az optimizmus, miszerint sok nemzet jobban felkészült egészségügyileg, mint egy évvel ezelőtt.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.