Mesterséges intelligencia munkacsoport alakult a NAV-nál

2022. 04. 05., 13:33

A NAV újonnan megalakult Mesterséges Intelligencia Munkacsoportja (MIMCS) az adóhivatal egyedülálló adatvagyonára épülő kutatásokat végez a jövőben – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedden az MTI-vel.

A februári kormányhatározat alapján a cél a NAV adatvagyonában meglévő értékek kiaknázása, és ennek révén a tudományos módszertanok és az adózási, adóztatási tapasztalatok szinergiájának kihasználása – írták a közleményben.

A munkacsoport feladatai között szerepel egyebek mellett egy javaslat kidolgozása a szemantikus adatvagyon-kataszterre, valamint a gépi tanuláshoz szükséges címkézés módszertanára. Ugyancsak részei a küldetésnek a tanító algoritmusokkal kapcsolatos vizsgálatok, a validálási módszertan kidolgozása és a nem kontrollált gépi tanulás fejlesztése. A MIMCS a jövőbeni eredményeket nyilvánosságra hozza.

Vágujhelyi Ferenc, a NAV-ot vezető államtitkár, a munkacsoport állandó tagja az alakuló ülésen úgy fogalmazott: „ez multidiszciplináris munka”, számos tudományág együttműködésére van szükség.

„Azért jó, hogy a NAV-ban jöhetett létre ez a munkacsoport, mert itt rengeteg nagy pontosságú, validált adat van, amit egységes azonosítókon tartunk nyilván, így nem kell bonyolult kriptográfiai rendszereket létrehoznunk azért, hogy az elemezhetőség fenntartása mellett is garantáljuk a kutatott anyag anonimitását. A lehetőségek óriásiak, ezekben persze az adatvédelem egy szükséges és indokolt korlát. Fontos, hogy amit most felépítünk, amilyen eszközt a kutatók és döntéshozók kezébe adunk, azt a társadalom ne fenyegetésnek, hanem segítségnek lássa. A világot akkor tesszük jobbá, ha ezt az eredményt majd a gazdálkodók és a polgárok tapasztalata is megerősíti” – fogalmazott a NAV vezetője.

Az adóhivatal jelezte, hogy a munkacsoport elnöke Magyar Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.

A munkába bekapcsolódnak minisztériumok (a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnöki Kabinetiroda), a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont, a Digitális Jólét Program munkatársai és külső szakértők is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS