Bővülhet a versenyképességi támogatások keretösszege

2020. 05. 20., 17:30

Átlépte a 100 milliárd forintot a vállalkozások igénye a versenyképességi támogatásra, ezért a kormány bővítheti a versenyképességi hozzájárulások keretösszegét – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, miután három cégnek adott át támogatási okiratot.

Szijjártó Péter szerdán kéri a kormánytól újabb források megnyitását a versenyképesség-növelő program számára. Csak hétfőn 14 cég kért ilyen támogatást, a meghirdetés óta már 540. A jelentkezők összesen 260 milliárd forint értékű fejlesztést vállaltak.

A versenyképesség-növelő program fedezete múlt héten duplájára, 100 milliárd forintra nőtt. A külgazdasági és külügyminiszter a kormányfő kérésére fogja jelezni, hogy a fejlesztési igények a megemelt keretet is átlépték. Szijjártó Péter szerint az elmúlt 10 év fejlesztéspolitikáját igazolja a kiemelkedő vállalkozói érdeklődés.Helyes döntés volt tehát a magyar cégek erősítése, ráadásul a fejlesztésekkel együtt az eddigi jelentkezők több mint 96 ezer álláshely megtartását is vállalták.

Az újrakezdés sikere a munkahelyeken múlik, így azokat ugyanúgy védeni kell, mint az emberek egészségét. A válság ugyanakkor nemcsak visszaesést, hanem lehetőségeket is rejt. Átalakulnak a világgazdasági szabályok és erőviszonyok, és aki most tud fejleszteni, bővíteni, versenyelőnyre tehet szert – indokolta a beruházás-ösztönzést a miniszter. A kormány indokoltnak látná a 800 ezer eurós támogatási korlát emelését, ám erre csak az uniós döntéshozók jóváhagyása után volna lehetőség – jegyezte meg.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden három cégnek adott át támogatási okiratot. A Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft. 580 millió forintos beruházása több mint 287 millió forint költségvetési forráshoz jut. Merényi Jakab, a kiskunhalasi cég ügyvezető igazgatója a rendezvényen elmondta, hogy a 2008-as válság után döntöttek hosszú távú vállalati stratégia kidolgozásáról. A válság átmenetileg visszavetette a fejlesztéseket, de szeretnének ács- és asztalosüzemet építeni, és a nyílászárógyártást is áttelepítenék nagyobb telephelyre, ahol legkésőbb 2021-ben el is kezdődhetne a termelés.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termelő Gémtech Gépészeti Mérnöki Technológiai Tervező és Gyártó Kft. majdnem 574,5 millió forintos beruházása 287 millió forintot meghaladó állami támogatásra számíthat. Nagy Péter ügyvezető igazgató közölte, hogy a tervezett technológiafejlesztés növelheti a külföldi értékesítéseket, de létszámbővítést is terveznek, mivel a képzett munkavállalók szaktudására is szükségük van.

A szerelvénygyártó mosonmagyaróvári Teka Magyarország Zrt. mintegy 188 millió forintos fejlesztése 94 millió forintot meghaladó költségvetési hozzájáruláshoz jut. Luka János vezérigazgató versenyképességi fejlődését vár a gyártást korszerűsítő beruházástól, és abban is bízik, hogy az ellátási láncok várható rövidülése fellendíti a külföldi értékesítést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy válság utáni keresletnövekedést csak azok tudják kihasználni, akik már most készülnek a fellendülésre. Az előjelek Magyarországon kedvezőek, és a vállalat külföldi tulajdonosai is arról számoltak be, hogy más államok súlyosabb csapásként élik meg a mostani válságot – tette hozzá.

A KKM hétfő óta ad át Magyarországon működő vállalkozásoknak a versenyképesség-növelő támogatásról szóló okiratokat. A program költségvetési forrásból azonnali, vissza nem térítendő hozzájárulással segíti a pályázó cégeket. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-04 15:20:00
Folyamatosan csökken a hazai ingatlanállomány hőveszteségi mutatója, ami az energetikai jellemzők javulását, a lakásállomány lassú megújulását mutatja – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója az V. Energetikai Iránytű legfontosabb megállapítását.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS