Alábecsülik az adathalászat veszélyeit a magyarországi kisvállalkozások

2022. 04. 21., 11:29

Az adathalászok nem válogatnak, így célkeresztjükbe egyre inkább olyan mikro-, kis- és közepes vállalkozások is kerülnek, amelyek nagy többsége továbbra sincs tisztában azzal, hogy mennyire sérülékenyek saját informatikai megoldásaik, és hogy egy-egy incidens mekkora kárt okozhat. A Telekom és a BellResearch legfrissebb kutatása szerint a vállalkozások túlnyomó többsége nem fordít kellő figyelmet az adathalászat elleni védelemre, a veszélyekkel pedig a legtöbb esetben még maguk a cégvezetők sincsenek tisztában.

A Telekom megbízásából a BellResearch a mikro-, valamint a kis- és közepes vállalkozások körében végzett reprezentatív kutatása szerint a cégek kétharmadának a biztonságos működésről az informatikai eszközök, valamint a vállalati- és ügyféladatok biztonsága jut eszébe. Mindezek védelmét tűzfalak, vírusirtók alkalmazásával, biztonsági mentésekkel, a készülékek és a levelezések védelmével, jelszavak alkalmazásával biztosítottnak látják. Ugyanennyien gondolják úgy, hogy méretüknél fogva nem lehetnek célpontok, 70 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy nem kezelnek olyan adatokat, amelyek védelemre szorulnak.

A cégek 80 százaléka azzal is nyugtatja magát, hogy nincsenek olyan adataik, amelyeket nem lehet pótolni, úgy gondolkodnak, hogy egy adatvesztéssel járó incidens sem okozna megoldhatatlan kihívást a vállalati működésben. Ez pedig arra utal, hogy nemcsak a kockázat mértékét, de egy adatvesztéssel járó támadás súlyát is alábecsülik, hiszen nem számolnak azzal a felelősséggel, hogy az üzleti partnereikre vagy akár az ügyfeleikre vonatkozó információk biztonságáról is gondoskodniuk kell.

Mindezt jól magyarázza a kutatásban mért rendkívül alacsony fenyegetettségi érzés, hiszen mindössze a mikrovállalkozások 20, míg a kkv-k 30 százaléka érzi úgy, hogy rendszerei legalább közepes mértékben kitettek informatikai támadásoknak, veszélyeknek.  Ráadásul az előbbiek 60 százaléka, utóbbiak 40 százaléka házon belül igyekszik megoldani az informatikai- és adatbiztonsági kérdéseket. Olyanokat is, mint például az adatvesztéssel járó incidensek kezelése.  Ilyen eseményekről a mikro- és kisvállalatok csak mintegy 10 százaléka számolt be, míg a közepes és nagyvállalatok esetében ez az arány 20 százalék. Ez messze elmarad a nemzetközi tapasztalatoktól.

A fentiek alapján már nem annyira meglepő, hogy a mikro- és kisvállalkozások háromnegyede úgy véli, hogy a meglévő védelmük elegendő, de azok a cégek is alábecsülik a veszélyeket, amelyek számolnak kockázatokkal. A túlzott magabiztosság pedig oda vezet, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az adathalászat elleni védelemre.

A felmérés szerint a megkérdezett cégek 90 százaléka hajlamos úgy gondolkodni, hogyha megvédi az informatikai eszközeit, azzal az adatok védelme is megoldott. Ezzel együtt az érintettek mintegy 42 százalékaa rendelkezik kifejezetten a vállalati- és az ügyféladatok védelmére fókuszáló megoldással. A mikrovállalatok fele beéri azzal, hogy a PC-k és laptopok védelmét is a készülékek beszerzésekor vásárolt szoftverrel oldja meg, viszont a kkv-k esetében ez a tudatosság már nagyobb, ott a vállalatok bő kétharmada külön is beruház biztonsági megoldásokba.

A védelmi megoldások folyamatos karbantartására, fejlesztésére a legtöbb cég már nem gondol: a mikrovállalkozások kevesebb mint 10 százaléka és a kkv-k negyede vizsgálja felül folyamatosan meglévő rendszereit és keres korszerű megoldásokat

Milyen veszélyekkel találhatja szembe magát egy kisvállalkozás?

Az adathalászok igen sokrétű – és folyamatosan gyarapodó – eszköztárral rendelkeznek. Bár az online térben mozognak, jellemző például, hogy a támadó különböző trükkökkel, például hivatalosnak látszó üzenetekkel, hamis weboldalakkal igyekszik rávenni áldozatát, hogy szenzitív adatokat – például bankszámla-számot, személyes adatokat, jelszavakat – osszon meg.  Kifinomultabb módszernek számítanak az olyan rosszindulatú vírusok (malware), amelyeket a bűnözők észrevétlenül, áldozataik nem megfelelően védett eszközeire telepítenek. Olyan kártékony szoftverekről van szó, amelyek zárolhatják az eszközöket vagy titkosíthatják az azokon lévő adatokat annak érdekében, hogy pénzt csikarjanak ki a tulajdonostól.

„Fontosnak érezzük, hogy a kisebb vállalkozásokat is felvértezzük adathalász kísérletek és rosszindulatú vírusok ellen. Jó jel, hogy egyre több cégvezető ismeri fel ennek szükségességét, de látszik az is, hogy van még mit tenni” – mondta Iski István, a Telekom Soho-SMB terület igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-04-21 15:10:00
A választások utáni héten összességében csökkent a külföldről érkező kereslet a magyarországi lakóingatlanok iránt, de több országból kifejezetten élénkült az érdeklődés. Az ingatlan.com adatai szerint a legerősebb keresletnövekedés Svájcból és az Egyesült Államokból érezhető, de a szavazás utáni héten élénkülés tapasztalható többek között Spanyolországból, Izraelből és az Egyesült Királyságból is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.