A BrainingHubbal közösen junior rendszermérnököket képzünk egy komoly, féléves kurzuson. Az a célunk, hogy új, friss kollégákat csatornázzunk be a „piacra”, hiszen informatikusból sosem elég – mondta az Üzletemnek Szpisják Tibor. A Hewlett Packard Enterprise magyarországi kereskedelmi igazgatóját az újonnan felállt magyar mérnök csapat feladatairól, a home office-ról és a COVID-19 tanulságairól is kérdeztem.
– Miért volt szükség az új mérnök team munkába állítására?
– A magyar HPE-ben már régóta azon gondolkozunk, hogyan tudnánk kiegészíteni az anyavállalat által adta megoldásokat és minél inkább a magyar cégek hasznára formálni azokat. Durván két évvel ezelőtt elkezdtünk kidolgozni olyan ötleteket, amelyek egyszerűsítik és automatizálják az informatikai rendszereket. Idén pedig hivatalosan is megkaptuk a lehetőséget az amerikai központtól, hogy ezzel komolyan foglalkozzunk, sőt, már vannak olyan esetek, hogy egy általunk kidolgozott megoldást a cég beépít a nemzetközi portfóliójába. Minden vállalat számára érdekes lehet ez, aki szeretné egyszerűen és gazdaságosan igénybe venni az informatikai megoldásokat.
– Magyarországon mit tanult az IT szakma a koronavírus-járványból?
– A meglátásunk szerint a cégek nagy részénél már léteztek azok a digitális megoldások, amelyek használata most akár a sokszorosára is növekedett. A legtöbb cégnél azt vizsgálják, hogy miként tudnak olyan megoldásokat kiépíteni, ahol elsőre csak kicsiben indulnak el és amikor szükséges, akkor növelik a kapacitást, illetve a meglévő megoldások egy részét ilyen könnyen skálázható rendszerré próbálják tenni.
– A járvány tanulságait értékelve mennyire futhatnak fel az IT-beruházások a cégeknél?
– Nagyon kevés olyan ügyfelünk van, aki megállította az IT projekteket. Ha valahonann büdzsét vonnak el, az legtöbbször nem az informatikát érinti, vagy ha igen, akkor a karbantartás jellegű dolgokat fogják vissza, és érthető módon igyekeznek előre menekülni, a bevételtermelés irányába.
– Az IT-n belül mely területekre kellene a legtöbbet költeni?
– Mindenre sokat kell. Az IT-nek van egy olyan tulajdonsága, hogy nagy kezdeti beruházásokat igényel. Cserébe viszont nehéz mérni a kihasználtságát. Az adataink azt mutatják, hogy az első néhány hónapban a megvásárolt eszközök egyharmada kihasználatlanul áll. Ezt felismerve néhány éve bevezettünk egy olyan konstrukciót, ami felhasználási alapon is lehetővé teszi a nagyvállalati eszközök beszerzését. Mi leszállítjuk az eszközöket, de azokból csak annyit kell kifizetni, amennyit valóban használ is a megvásárlója.
– Mennyire megbízhatóak a magyar cégek az adatbiztonság szempontjából? Eleget költenek ennek a területnek a fejlesztésére?
– Ez nehéz kérdés, mert adatbiztonságra sosem lehet eleget költeni. Jellemzően ilyenkor egy olyan mátrixot szoktak felrajzolni, ahol az egyik irányban a „mennyi adat elvesztését tudom tolerálni”, a másikban a „mennyi időkiesést tudok tolerálni” paraméterei szerepelnek. Ezek alapján meg lehet határozni, hogy mennyibe kerül kiépteni az adatvédelmi rendszert. És ugye mindig utólag derül ki, hogy többet kellett volna költeni rá. Amit egyre több cégnél látunk tendenciaként, hogy szeretnék a saját kezükben tudni a kritikus adataikat. Ez szeritünk helyes hozzáállás. Aztán ehhez érdemes olyan stratégiát választani, ami a teljes adat életutat végigköveti, hiszen onnantól, hogy adatunk keletkezett rettentő sok feladatunk és lehetőségünk van vele. Ma már egyre többen gondolják ezt végig és igyekeznek stratégiát alkotni rá.
– A home office és a távmunka a járványhelyzet miatt igazán trendi lett. IT szempontból biztonságos volt ez a fajta munkavégzés? Várható visszarendeződés ezen a téren a járvány után?
– Nagy szórás van az egyes cégek felkészültségében, ez azért is van, mert véleményem szerint Magyarországon a home office elfogadása még gyerekcipőben jár. Én 10 éve dolgozom a HPE-nél, itt már akkor is lehetőség volt home office-ra, ezzel szemben tudok olyan cégről, amelyik a koronavírus-járvány alatt sem engedélyezte a munkavállalóknak a munkavégzést otthonról. Kevés ilyen projektről hallani, nem rohantak őrülten a vállalatvezetők, hogy átalakítsák a távmunkát támogató rendszereket. Pedig lenne értelme, pláne, hogy sok helyen a dolgozók saját eszközeit engedték be a hálózatba. Nehéz megítélni, hogy milyen komolyak lesznek a következő hullámok, most egyelőre még az elsőt próbálják kiheverni a cégek.
– Mennyire pazarlóak az informatikai erőforrásokkal a magyarországi cégek?
– A tapasztalatunk azt mutatja, hogy a nagyértékű informatikai kapacitások egyharmada kihasználatlanul áll hónapokig a cégeknél. Mostanában nagyon divatos, hogy mindent befektetői szemmel vizsgálnak, vajon hányan örülnének annak tulajdonosként, ha úgy költene el a cégük százmilliókat, hogy annak semmi haszna nem volt? Ma még a cégek jelentős része abban gondolkozik, hogy ahhoz, hogy fejlesszen, el kell költeni egyszerre egy csomó pénzt. Már itthon is – főként a pénzügyi szektorban – megjelent egy réteg, aki ennél okosabban bánik a pénzével, inkább magánál tartja, ha nem muszáj odaadnia másnak.
– Várható, hogy belátható időn belül olcsóbbak lesznek az informatikai rendszerek?
– Ezt több irányból is meg lehet közelíteni. Ha nagy közhelyet akarok puffogtatni, akkor azt mondom, hogy a rendszerek folyamatosan olcsóbbak lesznek, hiszen olyan gyorsan fejlődik az informatika, hogy 1-2 év alatt duplázódik a teljesítmény, kell a hely az új eszközöknek, a meglévőek ára folyamatosan lefelé megy. Ezzel viszont egyenes arányban nő a komplexitás, egyre több meglévő rendszert kell integrálni, ez mind bonyolultabbá és költségesebbé teszi az IT-t. Ahhoz, hogy egy cég valóban érezhető költségmegtakarítást érjen el, a felhasználás módján kell változtatni. Informatikai eszközök terén is a fogyasztás alapú megoldásokat érdemes keresni, ahol az ember csak annyit fizet, amennyit tényleg használ. Mi tudunk olyan megoldást, ahol az eszközöket leszállítjuk az ügyfeleikhez, és ők havi díjas alapon mindig annyit fizetnek, amennyit használtak belőle.
– Informatikusokból soha nem elég – de vannak/lesznek, akik profi szinten képzik a leendő IT-szakembereket?
– Magyarországon évek óta közeledik egymáshoz a képzés és az ipar. Erre nagyon sok kezdeményezés van, mi is belekezdtünk egy ilyenbe. A BrainingHubbal közösen junior rendszerménököket képzünk egy komoly, féléves kurzus segítségével. Az a célunk, hogy új, friss kollégákat csatornázzunk be a „piacra”. Ugyanis, ahogy Ön is mondja, informatikusból sosem elég. Vannak olyan területek, ahol nagyon specifikus tudás kell, amihez komoly eszközigény vagy nagyon sok befektetett otthoni munka szükséges. Ma szerintem itthon is remek szakembereket lehet találni, magam is jónéhánnyal dolgozom együtt, az mindnyájunk feladata, hogy az utánpótlást is eljutassuk a legmagasabb szintekre.
Ha megengedhetek magunknak egy kis önPR-t, a magyar HPE-ben is voltak/vannak olyan kollégák, akiket külföldi giga projektekhez kerestek, az egyikük például Ausztráliában is dolgozott. Pár évvel ezelőtt Magyarország élen járt a privát felhő építésben, így itthon hamarabb lehetett tapasztalatot szerezni.
– Főleg mely területekre kell IT-szakembereket képezni?
– Mindegyikre. Nagyon kevés az átjárás az egyes területek között, kevés mozgásról hallani. Elmélyülni, tapasztalatot szerezni itt is hosszú évek kérdése, ha az ember vált, akkor ezt nulláról újra kell építeni. Ugyanúgy szükség van az architect, a fejlesztő, a tesztelő, az üzemeltető szerepkörökre és ezeknek is millió specializációja van.
– A HPE a következő időszakban hogyan kívánja bővíteni ügyfélkörét Magyarországon? Milyen új szolgáltatásokat kínál a régi/új partnereknek?
– Már egy jó ideje nagyon erősen kommunikáljuk, hogy a nagyvállalati piacon is megjelentünk a fogyasztási alapú konstrukciókkal. Azt mondjuk, hogy mindenki csak annyit fizessen, amennyit tényleg használ. Ezzel biztosítható az, hogy a tulajdonosok pénze ne álljon hónapokig, akár évekig olyan megoldásokban, amelyek kifejlesztése mindig rizikós. Hányszor lehetett arról hallani, hogy végül a kivitelezés megcsúszott, vagy időközben felbontották az integrátor szerződését! Kicsiben is el lehet indulni, és ahogy növekedik az üzlet, növekedjen vele az informatika is, ne vállaljunk értelmetlen rizikókat. Ez merőben új hozzáállás ma, sok esetben látjuk, hogy a cégek ma még nem tudják azt elképzelni, hogy ez hogyan is működik, hiszen megszokták, hogy nagy büdzséket allokálnak az IT költésekhez. Legyenek saját kézben, saját eszközön a kritikus adataink, de ne fizessünk értük többet, mint amennyi helyet tényleg elfoglalnak!
Kovács Antal szerint nem elég, ha valaki jól tud dekantálni.
Az együttműködési megállapodást Kádár Andrea Beatrix, az OAH elnöke, valamint a Magyar Honvédség részéről Veres József ezredes, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred ezredparancsnoka írta alá.