Nem veszélyezteti az árvíz Budapest ivóvízellátását

2024. 09. 18., 16:18

Nem veszélyezteti az elmúlt évek legnagyobb árvize a Duna mentén található ivóvíz-termelőkutakat és így az ivóvízellátás is biztonságát – véli Engloner Attila, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembere.

Szombatra várják a Duna tetőzését Budapesten a szakemberek. Bár az előrejelzések szerint nem fogja elérni a 2013-as 891 cm-es rekordszintet (várhatóan 850 cm körül tetőzik majd a folyó). Az árhullám közeledtével felmerül a kérdés, biztonságban van-e a főváros ivóvízellátása – olvasható a HUN-REN portálon megjelent cikkben, ahol a rövid választ is megtaláljuk: „igen”.

Idén tavasszal ért véget egy ötéves kutatás, a „Tiszta Ivóvíz” Nemzeti Kiválósági Program, amelynek konzorciumi tagja volt a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) is. A kutatás szakmai vezetője, Engloner Attila elmondta, azt is vizsgálták, hogy árvíz esetén biztonságban van-e Budapest ivóvize. Eredményeik szerint a Duna parti szűrésű rendszere annyira hatékony, hogy egyelőre nem kell attól tartani, hogy veszély fenyegetné Budapest ivóvízellátó-rendszerét. Ugyanakkor a nagy árhullámok, csakúgy, mint a nagyon alacsony vízszintek, folyamatos kihívást jelentenek.

Budapestet ivóvízzel több mint 700, a Duna mentén sorakozó ivóvíztermelő kút látja el, amelyek nagyon változatos elhelyezkedésűek. Ennek köszönhető, hogy a kutak többsége egy árhullám érkezésekor is biztosítani tudja az ivóvíz kitermelését. Az ellátás biztonságos fenntartását segíti az a sok-sok tapasztalat is, amelyet a korábbi árvizek, különösen a 2013-as rekord vízállás során szereztek a szakemberek.

Árvizek esetén a Duna vízminősége ugyanakkor jelentősen megváltozik. A nagyobb hígító hatás ellenére ugyanis nem minden káros anyag koncentrációja csökken, sőt, a víz olyan elárasztott területekről (pl. partokról, utakról) is hozhat magával különböző szennyező anyagokat, ahol alacsonyabb vízhozamnál nem jár a folyó.

A folyómeder alján lévő kavicságy élő bevonata, az úgynevezett biofilm réteg szerencsére jelentős mértékben tisztítja a Duna vizét, miközben az átszivárog a felszín alatti rétegekbe, oda, ahonnan az ivóvíz kitermelése folyik. „Kutatási eredményeink azt mutatják, ez a tisztító hatás jól működik az eddig tapasztalt szélsőséges hidrológiai események között is” – teszi hozzá a kutató.

Engloner Attila szerint már egyre többen értik, hogy a klímaváltozás nem egy jövőbeli folyamat, hanem benne élünk. Kiemelte, hogy noha a hőmérséklet emelkedése egyértelmű, a csapadék jövőbeli változását illetően különböznek az egyes klímaforgatókönyvek. Abban a zónában, amelyben hazánk is található, az előrejelzések bizonytalanok: csökkenhet, de akár nőhet is az éves csapadék mennyisége. „Azonban nem csak a csapadék mennyisége a meghatározó, hanem az eloszlása is” – hangsúlyozta Engloner Attila.

A csapadék eloszlása várhatóan egyre szélsőségesebb lesz, ami a mostanihoz hasonló nagy árhullámokat okozhat. Ezekre a hirtelen jövő árvizekre fel kell készülnünk, ahogy az árhullámok közötti hosszabb kisvizes, aszályos időszakokra is, amelyek szintén kihívást jelentenek vízgazdálkodási és ökológiai szempontból egyaránt.

Amikor egy olyan nagy víztömeg érkezik, mint amilyen most is, az elsődleges feladat természetesen az árvízi védekezés. Azonban a kutató szerint egyre több figyelmet kell fordítani a víz megtartására is. „Két nagyon fontos, egymás mellett jelentkező feladat az árhullám levezetése és az ivóvízellátás, valamint a mezőgazdaság és a természetes ökoszisztémák fennmaradása szempontjából elengedhetetlen víz folyamatos, hosszú távú megtartása” – emelte ki az ökológus. Hozzátette, már itthon is vannak arra vonatkozó elképzelések és megoldások, hogy hogyan lehet a szükséges területekre kivezetni és ott megtartani az időszakosan jelentkező víztöbbletet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 03., 23:03
Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.
2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.

  Rovathírek: GUSTO

Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS