MNB: nem befolyásolja az inflációt a kötelező visszaváltási díj

2023. 12. 25., 09:10

A 2023 júliusától életbe lépett kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj – bár csak kis mértékben – a 2023. és 2024. évi inflációt is megemeli, a 2024. január 1-től induló kötelező visszaváltási díj ugyanakkor várhatóan nem lesz hatással az infláció alakulására a jegybank prognózisa szerint.

A részben már 2023 júliusában elindult új hulladékgazdálkodási rendszer számottevő hatást gyakorol a vállalatok működésére. A változások két területet érintenek. Egyrészt 2023 júliustól bevezetésre került a kiterjesztett gyártói felelősség, másrészt pedig 2024. január 1-től kötelező visszaváltási díj érint majd egyes termékeket. A hatások egy része a fogyasztói árakban és az inflációban is megjelenik. A gyártói felelősségi (ERP) díj és a kötelező visszaváltási díj fogyasztói árakra gyakorolt hatását a jegybank elemzői a decemberi Inflációs jelentésben tekintették át.

A 2023 júliusától életbe lépett kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj az MNB szakértőinek becslése szerint a 2023. és 2024. évi inflációt is 0,1–0,2 százalékponttal emeli meg. A gyártócégek, illetve – külföldi előállítás esetén – a forgalmazó cégek bizonyos termékek (például: csomagolások, műanyagok, elektromos berendezések) gyártása és forgalmazása esetén kötelesek EPR-díj fizetésére az új hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetését ellátó cég felé. A bevezetett intézkedés az inflációt elsősorban a drágább csomagolóanyagok következtében megemelkedő vállalati költségek fogyasztói árakba való begyűrűzésén keresztül befolyásolja. A környezetvédelmi termékdíjat részben kiváltó EPR-díj következtében a vállalati költségek mintegy 200 milliárd forinttal emelkedhetnek. Ez elsősorban élelmiszerek és a napi fogyasztási cikkek árain keresztül fejthet ki inflációs hatást, mert a nagyértékű tartós cikkek esetében a csomagolás értékének az aránya alacsonyabb a termék árához képest. A vállalatok EPR-díjból származó többletköltségeinek áthárítási arányát és ezáltal az intézkedés inflációs hatását tompíthatja az elmúlt hónapokban erősödő kiskereskedelmi szereplők közötti verseny, valamint a mérséklődő költségkörnyezet (csökkenő élelmiszeralapanyag- és energiaárak). A díj 2023 júliusi életbe lépésének következtében fele-fele részben fejti ki az éves átlagos inflációra gyakorolt hatását 2023-ban és 2024-ben. A rendelkezésre álló adatok szerint az intézkedés áremelő hatása 0,3-0,4 százalék, amely tehát az éves átlagot tekintve egyenlően oszlik meg a két év között.

A 2024. január 1-től induló kötelező visszaváltási díj ugyanakkor várhatóan nem lesz hatással az infláció alakulására. Bár a visszaváltási díjat a vásárláskor a fogyasztó fizeti ki, de a díj a számlákon a termékek árától elkülönítve fog szerepelni, és a vásárló a csomagolás visszaváltásakor a kifizetett összeget visszakapja. Ezért ez a díj várhatóan nem képezi részét az infláció mérésekor figyelembe vett fogyasztói árnak, és így az inflációt sem befolyásolja – olvasható az MNB decemberi inflációs jelentésében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-03-15 18:45:09
Vállalkozásfejlesztés mesterfokon – Az UniNext Benchmarking Club rendezvénye. A program a Pécsi Tudományegyetem és a VOSZ Baranya vármegyei szervezetének közös szervezésében jön létre.
2026-03-14 16:00:42
A VOSZ 2022-ben megújított stratégiájának eddig elért eredményeiről, valamint a 2031-ig szóló tervekről is beszámolt a Szövetség elnöke, Eppel János a Debrecenben megtartott vállalkozói fórumon. A vármegyeszékhely vezetői számítanak a VOSZ együttműködésére a KKV Park program folytatásában.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.
2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS