A 2023 júliusától életbe lépett kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj – bár csak kis mértékben – a 2023. és 2024. évi inflációt is megemeli, a 2024. január 1-től induló kötelező visszaváltási díj ugyanakkor várhatóan nem lesz hatással az infláció alakulására a jegybank prognózisa szerint.
A részben már 2023 júliusában elindult új hulladékgazdálkodási rendszer számottevő hatást gyakorol a vállalatok működésére. A változások két területet érintenek. Egyrészt 2023 júliustól bevezetésre került a kiterjesztett gyártói felelősség, másrészt pedig 2024. január 1-től kötelező visszaváltási díj érint majd egyes termékeket. A hatások egy része a fogyasztói árakban és az inflációban is megjelenik. A gyártói felelősségi (ERP) díj és a kötelező visszaváltási díj fogyasztói árakra gyakorolt hatását a jegybank elemzői a decemberi Inflációs jelentésben tekintették át.
A 2023 júliusától életbe lépett kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj az MNB szakértőinek becslése szerint a 2023. és 2024. évi inflációt is 0,1–0,2 százalékponttal emeli meg. A gyártócégek, illetve – külföldi előállítás esetén – a forgalmazó cégek bizonyos termékek (például: csomagolások, műanyagok, elektromos berendezések) gyártása és forgalmazása esetén kötelesek EPR-díj fizetésére az új hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetését ellátó cég felé. A bevezetett intézkedés az inflációt elsősorban a drágább csomagolóanyagok következtében megemelkedő vállalati költségek fogyasztói árakba való begyűrűzésén keresztül befolyásolja. A környezetvédelmi termékdíjat részben kiváltó EPR-díj következtében a vállalati költségek mintegy 200 milliárd forinttal emelkedhetnek. Ez elsősorban élelmiszerek és a napi fogyasztási cikkek árain keresztül fejthet ki inflációs hatást, mert a nagyértékű tartós cikkek esetében a csomagolás értékének az aránya alacsonyabb a termék árához képest. A vállalatok EPR-díjból származó többletköltségeinek áthárítási arányát és ezáltal az intézkedés inflációs hatását tompíthatja az elmúlt hónapokban erősödő kiskereskedelmi szereplők közötti verseny, valamint a mérséklődő költségkörnyezet (csökkenő élelmiszeralapanyag- és energiaárak). A díj 2023 júliusi életbe lépésének következtében fele-fele részben fejti ki az éves átlagos inflációra gyakorolt hatását 2023-ban és 2024-ben. A rendelkezésre álló adatok szerint az intézkedés áremelő hatása 0,3-0,4 százalék, amely tehát az éves átlagot tekintve egyenlően oszlik meg a két év között.
A 2024. január 1-től induló kötelező visszaváltási díj ugyanakkor várhatóan nem lesz hatással az infláció alakulására. Bár a visszaváltási díjat a vásárláskor a fogyasztó fizeti ki, de a díj a számlákon a termékek árától elkülönítve fog szerepelni, és a vásárló a csomagolás visszaváltásakor a kifizetett összeget visszakapja. Ezért ez a díj várhatóan nem képezi részét az infláció mérésekor figyelembe vett fogyasztói árnak, és így az inflációt sem befolyásolja – olvasható az MNB decemberi inflációs jelentésében.
Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.