A globális kereskedelemben és munkaerőpiacon olyan folyamatok zajlanak, amelyek alapvetően átalakítják a korábbi struktúrákat. Lokalizáció, öregedő népesség, technológiai fejlődés – mind-mind egy újragondolt gazdaságpolitikát vetítenek előre, amelynek irányait a PwC UK 2024 augusztusi Global Economy Watch kiadványa alapján Polacsek Csaba, a PwC pénzügyi és tranzakciós üzletágának cégtársa vette sorra.
A világkereskedelemben tapasztalható egyik legnagyobb változás a globalizációs folyamatok lassulása és a lokalizációs megoldások térnyerése. Az elmúlt években számos ország, különösen az Egyesült Államok és Európa, egyre inkább a közeli piacokra és beszállítókra támaszkodik. Ennek fő okai közé tartoznak a geopolitikai konfliktusok, a pandémia okozta ellátási láncproblémák, valamint a nemzeti ellenállóképesség növelésének szükségessége. Valójában a hosszú, összetett ellátási láncok kockázataira a világjárvány hívta fel a figyelmet. Az ellátásban bekövetkező zavarok, késedelmek és kapacitáshiányok megmutatták a globalizáció korlátait.
Ezek a folyamatok az úgynevezett „nearshoring” és „friendshoring” tendenciákban öltenek testet, amelyek lényege, hogy a gyártás és termelés közelebb kerüljön a fogyasztókhoz, és biztonságosabb, politikailag stabilabb országokba helyeződjön át. Ez különösen igaz az olyan stratégiai iparágak esetében, mint az elektronika, a gyógyszeripar és az autógyártás. Az Egyesült Államokban például a Mexikóból érkező importok aránya 2023-ban 15 százalékra emelkedett, ami 20 éves csúcsot jelent. Hasonló folyamatok figyelhetők meg Európában is, ahol az EU-n belüli import volumene növekedett. Franciaország, Németország és Olaszország is növelte az uniós partnerektől érkező áruk arányát, míg Kínával és más távoli piacokkal folytatott kereskedelem visszaesett.
A lokalizáció számos előnnyel jár. A földrajzi közelség lehetővé teszi a gyorsabb és kiszámíthatóbb szállítást, csökkenti a szállítási költségeket, és javítja a készletezési hatékonyságot. Az ellátási láncok rövidítése továbbá hozzájárul a fenntarthatósági célok eléréséhez, hiszen kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményezhet. Ezen kívül a nemzetállamok ellenálló képessége is nő, mivel kevésbé függnek távoli országoktól és külföldi piacoktól. A lokalizáció tehát növeli a gazdaságok rugalmasságát, különösen válsághelyzetekben.
Azonban nem minden gazdaság számára előnyös ez a változás. Azok az országok, amelyek távol helyezkednek el a nagy piacoktól, mint például Kína vagy Dél-Amerika egyes részei, kénytelenek versenyképességüket növelni, hogy fenn tudják tartani exporttevékenységüket. Ehhez új stratégiákra és innovációra van szükség, amelyek lehetővé teszik számukra a fennmaradást a lokalizálódó világpiacon.
Afrikai népességi dinamika: a jövő gazdasági növekedésének egyik motorja?
Az egyik legfontosabb hosszú távú demográfiai trend, amely a következő évtizedek gazdasági kilátásait meghatározza, Afrika népességnövekedése. Az ENSZ előrejelzései szerint Afrika 2100-ra a világ népességének egyharmadát fogja adni. Míg a világ többi részén csökken a termékenységi ráta, Afrika továbbra is fenntartja népességnövekedését. Ez komoly gazdasági potenciált rejt magában, ugyanakkor számos kihívással is jár. Afrikának át kell állnia a mezőgazdaság-alapú gazdaságról az ipari termelésre és gyártásra, ami jelentős beruházásokat igényel. Jelenleg a kontinens gazdasági szerkezete nem képes teljes mértékben kihasználni a népességnövekedés által kínált munkaerőtöbbletet. Ezen kívül a globális felmelegedés és a vízhiány tovább súlyosbítja a helyzetet, különösen a szubszaharai és észak-afrikai régiókban, ahol az éghajlatváltozás miatt egyre több terület válik élhetetlenné.
A politikai instabilitás is komoly problémát jelent. Az arab tavasz utáni meggyengült államok, mint Líbia, tovább fokozzák a migrációs nyomást Európa irányába. A migráció azonban nemcsak politikai, hanem gazdasági kihívásokkal is jár, mivel sok bevándorló nem rendelkezik a megfelelő képzettséggel, ami megnehezíti integrációjukat a befogadó országok munkaerőpiacába.
A globális infláció 2022-ben érte el csúcspontját, de azóta fokozatosan csökken. Az OECD-országokban az infláció 2024-re körülbelül 5,6 százalékra mérséklődött, azonban a szolgáltatások inflációja továbbra is makacsul magas. A dezinflációs folyamat lassulása részben az energiaárak csökkenésének és az ellátási láncok helyreállásának köszönhető. Az Európai Központi Bank és más központi bankok már megkezdték a kamatcsökkentési ciklust annak érdekében, hogy serkentsék a gazdasági növekedést és elkerüljék a recessziót.
Az európai gazdasági növekedés várhatóan az elkövetkező években is folytatódni fog, különösen a perifériás gazdaságok esetében. Albánia, Lengyelország és Ciprus gazdasági növekedése várhatóan meghaladja majd a központi gazdaságok, például Franciaország és Németország növekedési ütemét. A PwC előrejelzése szerint ezek a perifériás gazdaságok évi 2 százalékos növekedést érhetnek el, szemben a központi gazdaságok 1,3 százalékos növekedésével.
Ez részben annak köszönhető, hogy ezek az országok képesek kihasználni a globalizációs trendek megváltozását és a lokalizáció előnyeit. Emellett ezek az országok kedvezőbb üzleti környezetet és alacsonyabb munkaerő költségeket kínálnak, ami vonzóbbá teszi őket a multinacionális vállalatok számára.
Az elöregedő nyugati gazdaságok számára a mesterséges intelligencia (AI) és a bevándorlás lehet a gazdasági növekedés kulcsa. Az AI különösen a termelékenység növelésében játszhat fontos szerepet, és azokban az iparágakban, amelyek fokozottan ki vannak téve a technológiai fejlődés hatásainak. Az PwC AI Jobs Barometer jelentése szerint az AI által leginkább érintett ágazatok gyorsabb növekedést mutatnak, mivel az AI-technológiák növelik a termelési hatékonyságot és csökkentik a költségeket.
Eközben a bevándorlás továbbra is kulcsfontosságú tényező a nyugati munkaerőpiac fenntartásában. Az ENSZ előrejelzései szerint a nyugati gazdaságok egyre inkább rászorulnak a külföldi munkaerőre, hogy ellensúlyozzák a munkaerőpiac csökkenését és az elöregedő lakosságot. Azonban a megfelelően képzett munkaerő hiánya és az integráció nehézségei jelentős problémákat jelentenek a befogadó országok számára.
A lokalizációs trendek erősödése, Afrika demográfiai bővülése és a mesterséges intelligencia térnyerése mind olyan tényezők, amelyek alapvetően átalakítják a világkereskedelmet és a munkaerőpiacot. Ahhoz, hogy a gazdaságok és vállalatok alkalmazkodni tudjanak ezekhez a változásokhoz, új stratégiákra és innovációra van szükség. Nézzünk néhány példát ezekre:
– A beszállítói láncokat az adott régióhoz közelebbi országokba helyezik át. Ez nem csak szorosabb együttműködésre teremt lehetőséget a gazdasági partnerek között, de az ellátási lánc kockázatait is csökkenti. Ehhez persze új logisztikai stratégiákra is szükség van.
– Nigériában, Afrika legnépesebb országában a fiatal népesség (18–35 évesek) teszi ki a lakosság nagy részét. A fiatalok nyitottak az új technológiák iránt, és egyre többen vesznek részt programozási és digitális készségeket fejlesztő képzéseken. A technológiai szektorba történő beruházások, például Lagosban (Afrika Szilícium-völgye) vonzza a nemzetközi befektetőket is. Ahhoz, hogy ezt a demográfiai előnyt Afrika ki tudja használni, az oktatási rendszert fejleszteni kell, hogy a fiatalok megfelelő képzettséget szerezzenek a technológiai iparágakban. Politikai stabilitás, antikorrupciós intézkedések nélkül ugyanakkor ebből nem lesz nyerő stratégia.
– Kína az egyik vezető ország a mesterséges intelligencia (AI) kutatásában és alkalmazásában, különösen a gyártási szektorban. Az AI-alapú automatizálás lehetővé teszi a kínai gyártóknak, hogy növeljék termelékenységüket és csökkentsék költségeiket. Például a kínai autóipari szektor egyre inkább az AI-t használja az autók összeszerelésében és minőség-ellenőrzésében, ami nemcsak gyorsabb gyártást eredményez, hanem minimalizálja az emberi hibákat is. Ahhoz, hogy más országok is fel tudják venni a versenyt Kínával, nagyobb beruházásokra van szükség az AI-fejlesztés terén, valamint a munkaerő átképzésére, hogy az automatizált rendszerekkel együtt tudjanak dolgozni. (PwC)
A Villány-Siklósi Borút 1994-ben alakult meg európai példák alapján, hogy a dél-Baranyai térség borászait összekapcsolja, a borturizmust szervezetten fejlessze.
Szekunderköri meghibásodás miatt október 11-én és 13-án is csökkenteni kellett a teljesítményt.