Megtörhet a magánegészségügy szárnyalása

2022. 09. 06., 18:11

A pandémia a kezdeti megtorpanást követően nemhogy gátló tényezője, hanem a magán-egészségügyi szektor katalizátora lett, a korábbi évek növekedési üteme tovább gyorsult. Az állami ellátástól elpártolva új társadalmi réteg jelent meg a magánszolgáltatók páciensi körében, ami a piaci szereplők szerint maradandónak bizonyul. Az infláció, valamint a szabályozási környezet korrekciója viszont megtörheti a meredek növekedési trendet.

A PwC Magyarország egészségügyi szakértői 2022 június-júliusában felkeresték a magánegészségügy meghatározó szereplőinek vezetőit, hogy személyes interjúkon keresztül vizsgálják a szektort ért hatásokat és kihívásokat. Az elemzés – amely a legfrissebb nyilvánosan elérhető adatokra is támaszkodik – a folyamatos növekedést és az áremelkedést is kontextusba helyezi.

A Covid-19-járvány hatalmasat lendített a szektoron

Bár a járvány miatti korlátozások és bizonytalanság átmenetileg a betegforgalom és így a bevételek jelentős csökkenését okozták, hosszabb távon a pandémia hatásai az amúgy is organikusan növekvő magán-egészségügyi szektor további erősödéséhez vezettek. A korábbi évek növekedési üteme még tovább gyorsult: 2020-ról 2021-re a magán-egészségügyi szolgáltatók átlagosan körülbelül 45%-kal növelték nettó árbevételüket. Az állami ellátástól elpártolva új társadalmi réteg jelent meg a magánellátók páciensi körében, a megkérdezett szolgáltatók pedig úgy látják, hogy ez az új ellátotti kör maradandónak bizonyul.

„Az új páciensek egy része a korábbi növekedési tendenciát is előidéző hozzáférhető, minőségi ellátást keresők újabb tömegei, másik része pedig a pandémia miatt időben elcsúszott vagy elmaradt ellátások pótlását kereső betegcsoport. Kérdés, hogy az állami ellátásból »kiszorult« betegek hosszabb távon is megmaradnak-e a magánszolgáltatóknál, mivel esetükben jellemzően kivételes, megtakarításokból finanszírozott vásárlásról beszélhetünk” – hangsúlyozza Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi tanácsadó csoportjának vezetője.

A telemedicina szolgáltatások nem robbantak be

Telemedicina alatt a megkérdezett szolgáltatók alapvetően a távkonzultáció alkalmazását értik. A krónikus betegségek ellátásában jelentőséggel bíró távmonitoringnak például nem látják nyomát a szakértők. A PwC egy korábbi, 2020-as kutatása szerint a magyar magán-egészségügyi piacon a szolgáltatók csupán 55 százaléka nyújtott valamilyen típusú telemedicina szolgáltatást. Bár arra lehetett számítani, hogy a pandémia ugrásszerű fejlődést hoz a telemedicina alkalmazásában, ez nem igazolódott be a magánegészségügyben. A távkonzultációs formában nyújtott ellátások aránya még a növekedést követően is mindössze 10 százalék közeli arányt képviselt a teljes ellátási volumenben. A korlátozások megszűnésével ez az arány visszaesett a korábbi működésben megszokott 0–2 százalék közötti mértékre.

„A távkonzílium ellátások arányában történt visszarendeződés okaként azt látjuk, hogy a páciensek a távkonzultációs ellátást nem érzik teljes értékű ellátásnak a fizikális vizsgálat lehetőségének hiánya miatt – sok esetben joggal. Nem véletlen, hogy a szolgáltatók is csak bizonyos szakterületek esetében teszik elérhetővé ezt az ellátási formát, vagy korlátozzák a meglévő leletek alapján másodlagos szakorvosi vélemény alkotására” – mutat rá Remete Gergő.

A távkonzultáció árazása némileg kedvezőbb, mint a hagyományos, személyes konzultáció esetében, annak ellenére, hogy a tényleges költsége a gyakorlatban szinte ugyanaz. Ezt az alulárazást általában a szolgáltatás versenyképsségének megtartása indokolja. A vizsgált szolgáltatók körében átlagosan 63 százalékos távkonzultációs árakat – legalacsonyabb értékként 51 százalékos, legmagasabb értékként pedig 85 százalékos távkonzultációs árazást – azonosítottak a PwC szakemberei.

Remete Gergő szerint a vizsgált szolgáltatók szinte mindegyike esetében a telemedicina ismert és használt egészségügyi ellátási kategória, de legtöbb esetben csak távkonzultációra korlátozódik. Pedig a telemedicina alkalmas eszköz lehet egy újabb páciensréteg felé való nyitásra abban az esetben, ha a fizikai távolság megszüntetésével a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőséget célozza. Vagy például krónikus betegségek esetében a folyamatos állapotkövetés és beavatkozási lehetőség segítségével a tünetmentes állapot fenntartását, egyúttal a beteg biztonságérzetének növelését támogatja. A hozzáférhetőség tekintetében a főváros-vidék egyensúly kiegyenlítése lenne nagy előrelépés, mely idehaza egyelőre nem megoldott. A krónikus betegek esetében a folyamatos felügyeletet biztosító otthoni monitorozás távoli, akár valós idejű kiértékelése is vonzhat fizetőképes réteget.

Fokozódó bérverseny az állami intézkedések hatására

Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és az azzal együtt érkező béremelés következtében a korábbi magán- és közfinanszírozott szektor közötti bérszakadék, ha nem is tűnt el, de szűkült, így az orvosokért folyó verseny fokozódott. Ez azt eredményezte, hogy a magasabb bérezés mint versenyképességi tényező fenntartása érdekében a magánszektor újabb és újabb béremelésre kényszerült, melynek a vége még nem látható.

A magánszolgáltatók az állami béremelés hatására a tervezett bérfejlesztésen felül 15–30 százalékkal növelték az orvosi honoráriumokat, így összességében átlagosan a magánegészségügyi szektor körülbelül 20 százalékkal több bért fizet, mint az állami. Ezt várhatóan befolyásolja még a jövő januárban esedékes további béremelés az állami szektorban.

Mivel a jellemző foglalkoztatási forma továbbra is a vállalkozói jogviszony, a kata-szabályok változása az egyébként is napirenden lévő béremelés mellett várhatóan magasabb emeléseket indukál mind az orvosok, mind a szakdolgozók esetében. Fontos hozzátenni azonban, hogy a magas jövedelem esetében a többlépcsős adózás szinte változatlan nettó bevételt eredményez. Mivel az alacsonyabb keresetnél a fizetendő közteher mértéke valóban többszöröse a korábbiakhoz képest, így a szakdolgozói réteg lehet az igazi kárvallottja a változásoknak.

A rezsi elenyésző a bérköltségek mellett

Egy olyan humánerőforrás-központú iparágban, mint az egészségügy, a bérek az összköltség jelentős részét képezik, ez a magán-egészségügyi szektorban körülbelül 60–65 százalékos arányt jelent. Ehhez viszonyítva a rezsiköltség aránylag alacsony.

Az energiaválsággal szemben a megkérdezett szolgáltatók sokkal erőteljesebben érzékelik az új egészségügyi szolgálati jogviszony és az infláció okozta bérigény-növekedés hatásait a költségeikben, valamint az árfolyamváltozásból adódó többletköltségeket a külföldi partnerek miatt.

A szolgáltatók energiafelhasználása a szolgáltatási profil és az ellátás során használt géppark függvényében eltér, így a rezsiköltségek emelkedésére is eltérő módon érzékenyek. A magán-egészségügyi szolgáltatók elmondása alapján a növekvő energiaárakat kénytelenek lesznek – a növekvő bérköltségekkel, bérleti díjakkal, beszerzési költségekkel együtt – a szolgáltatás áraikba beépíteni. Ez a tendencia már meg is kezdődött.

A bérspirál feltolja az árakat is

A vizsgált szereplők az elmúlt három évben szolgáltatásaik árazásában átlagosan nagyjából 20%-os áremelést eszközöltek, amit az infláció, a bérköltségek és a rezsiárak árfelhajtó hatása tovább fog növelni. Az első szakorvosi konzultációk átlagos díja a húszezer forint közeli szintről a harmincezer forintos szint irányába tett nagy lépést, de a harmincezer forintot meghaladó átlagárak elérése nem látszik távolinak. Ezeknek a tendenciáknak a megmaradásával az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyre egyenlőtlenebbé válik a társadalomban.

Állami rendszer versus magánszektor: szimbiózis vagy kitettség?

Az elmúlt évek eseményeinek hatásaiból jól látszik, hogy a magánszolgáltatók működésére jelentős hatással vannak az állami szektorban bekövetkezett változások, mondhatni egyfajta szimbiózis, vagy inkább kitettség áll fenn.

A fokozódó gazdasági helyzet és az állami intézkedésektől való függelem adta bizonytalan környezetben sok szolgáltató legfőbb stratégiája az „előremenekülés”, vagyis a további növekedés, terjeszkedés – mivel a piac még nem telített. A magán-egészségügyi szektor tehát erős növekedési pályán van, a beruházási, fejlesztési kedv a vizsgált intézmények esetében néhány kivételtől eltekintve töretlen. A magánszektor nagy kihívása a növekedési potenciál kiaknázása, amihez a Covid asszisztált. Az infláció, a szabályozási környezet korrekciója viszont előbb-utóbb megtörheti a meredek növekedési trendet. A kérdés, hogy mikor és mit tud tenni ellene a piac – erre vonatkozó javaslatokat is megfogalmaztak elemzésükben a PwC tanácsadói.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-12-05 10:05:00
Nagyon viszik a lakossági hiteleket az ügyfelek a bankoktól. A személyi kölcsönöknél az idei év mindenképpen rekordot hoz, de a lakáshiteleknél is nagy esély van erre. A babaváró támogatás iránti kereslet is megugrott hirtelen, hajrázhatnak azok, akiknek jövőre már nem jár ebből a nulla százalékos hitelből – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.
2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.

  Rovathírek: GUSTO

Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS