Nincs szervezethez kötődő vagy konkrét bakancslistás szakmai vágyam, szeretném megtartani azt, amit elértem – mondta az Üzletemnek Lakatos Zsófia, az Emerald PR tulajdonos-ügyvezetője, a Magyar PR Szövetség korábbi elnöke és Örökös tagja.
Lakatos Zsófiát nagyon érdekli a logisztika és a filmkészítés. Azt mondja, ha nem pr-es lenne, ezekben a szakmákban helyezkedne el. Spirituális beállítottságúnak tartja magát, az embereket, akikkel „dolga van”, egyszerűen bevonzza az életébe. Nagy pillanatnak tartja, hogy az MPRSZ 30. évfordulóján Örökös tagnak választották. Ha érdekli, hogy Zsófiát mi kapcsolja ki a legjobban, a választ elolvashatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 457. interjújában.
– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?
– Nem tudok egy dolgot megnevezni, mert a karrierút nem egy hegy, amire felmegy az ember és élvezi a kilátást, sokkal inkább egy hegység, amelyben hol fel, hol le vezet az út. Sokat jelentett számomra, amikor tíz évvel ezelőtt megválasztottak a Magyar PR Szövetség elnökének, ugyanebben az évben könyvem jelent meg Londonban fenntarthatósági témában, és az országban elsőként megkaptam „A fenntarthatóság szakmai követe” díjat. Fontos momentum volt még 2008-ban a Hill+Knowlton ügyvezetői székének elnyerése – 33 évesen – és az is, amikor 40 évesen, 3 gyerekkel volt merszem ugrani egy nagyot a sötétbe, s a biztos megélhetést feladva megalapítani az Emerald PR-t. Nagy pillanat volt, hogy az MPRSZ 30. évfordulóján Örökös tagnak választottak, és az is, amikor nemzetközi sikerként a World Communications Forum Association tanácsadó testületébe kerültem.
– Milyen távra tervez?
– A mostani polikrízises időszakban szinte lehetetlen vagy nagyon nehéz tervezni, ezért inkább B-tervekben gondolkodom. És C és D tervekben. Az Emerald PR mellett ott a kríziskezeléssel foglalkozó vállalkozásom, a Válság112, a fenntarthatósági tanácsadást végző BSP és a legfrissebb, a tréning-alkusz cég Smaragd Akadémia. És ezek csak a szűk szakmai kalandjaim.
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– Szeretem az olyan megbízásokat, amelyek igazán kihívást jelentenek, ezért bízom benne, hogy a jövőben még sok ilyen potenciális ügyféllel találkozom. De nincs szervezethez kötődő vagy konkrét bakancslistás szakmai vágyam, szeretném megtartani azt, amit elértem – beleértve az emberi kapcsolatokat – és jó lenne, ha a vállalkozásaim még nagyon sokáig prosperálnának.
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– Sok embertől tanultam sokat. Az édesanyámtól például azt, hogy úgy kell élni, hogy az ember tisztelhesse önmagát – még ha ez sokszor nagyon nehéz is. Kósa Erikától azt, hogy csak a kemény munka vezet sikerre, dr. Hegyi Gábortól, volt főnökömtől azt, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, a férjemtől azt, hogy emellett az életet élvezni is lehet, a gyerekeimtől pedig azt, hogy többre vagyok képes, mint valaha hittem.
– Mivel motiválja a kollégáit?
– Azt hiszem, példát mutatok. A pr-szakmát nem lehet az iskolapadban megtanulni – nyilván szükséges a tanulás, de nem elég –, ez egy gyakorlati szakma. Látják, ahogyan dolgozom, ahogyan megoldok kihívásokat, ahogy viselem a sikert vagy a kudarcot. Én is így tanultam anno, ellestem dolgokat.
– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?
– 6 évesen királylány akartam lenni, de ennek már lőttek. Azt tudom, hogy csapnivaló színész és vendéglátós lennék, és kaszkadőrnek se magamat kérném fel, mert simán képes vagyok elbukni a saját lábamban, és állandóan összetöröm magam. De nagyon érdekel a logisztika és a filmkészítés. Ha nem pr-es lennék, ezekben a szakmákban helyezkednék el.
– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?
– Több mint két évtizede dolgozom a pr-szakmában és 15 évet töltöttem a szakmai szervezet vezetőségében, ezért elég sokan ismernek. Gyakran adok elő konferenciákon, szerepelek a médiában, hallatom a hangom, ha van mondanivalóm. Spirituális beállítottságú vagyok, az embereket, akikkel „dolgom van” egyszerűen bevonzom az életembe.
– Mire sajnálja az idejét?
– Mondanám, hogy az „aranyhalakra”, de ez így nem PC. Úgyhogy inkább azt mondom: azokra a rugalmatlan emberekre sajnálom az időt, akik minden áron ragaszkodnak a saját igazukhoz és nem hajlandóak figyelembe venni más véleményét, másik nézőpontot. Az ilyen emberekkel nem állok le vitatkozni, senkit sem akarok megtéríteni, egyszerűen arrébb megyek, mert azt vallom, hogy „egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.”
– Mivel lehet felbosszantani?
– Azzal fel lehet húzni, ha valaki szidja a pr-szakmát, különösen olyan ember, akinek fogalma nincs, hogy valójában mivel foglalkozunk. Olyankor kő kövön nem marad! De általában nem vagyok haragtartó, és egyre inkább képes vagyok a megbocsátásra. Ez azért nagy szó, mert ez az a terület, amin dolgoznom kell, és az élet dobálja a lehetőségeket.
– Milyen önkéntes munkát vállalna?
– Évtizedek óta önkéntesen teszek sokat a szakmafejlesztésért és az Emerald PR-nél folyamatosan van olyan civil szervezet, amelynek pro-bono dolgozunk. Mindig megtalálnak olyanok, akiknek segítségre van szükségük, és én – ha egy mód van rá – segítek. Azt vallom, hogy azért jöttünk a földre, hogy jót tegyünk és jól legyünk. A szakmai sikereknél sokkal fontosabb, hogy jó ember legyek.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– A minőségi ételekre és az utazásra. Nagyon szeretek utazni, világot látni, megismerni más kultúrákat. És nagyon szeretek másoknak örömet szerezni, meglepni őket, erre elég sok pénzt költök. Nincs is jobb annál, mint amikor hónapokig, évekig szervezek egy meglepetést, és látom a döbbenetet és az örömet valaki szemében. Ez boldoggá tesz.
– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– Extrovertált személyiségként a baráti beszélgetések, szórakozás tölt fel és komoly partiarc vagyok. Vagyis most már csak voltam, mert éppen a negyedik gyermekemet várom, így a következő hónapokban a bulizás helyét az etetés-pelenkázás-altatás váltja majd fel. Ez az igazi boldogság, egy valódi csoda, amely megadatott. Minden más csak ezután jön.
(Fotók: Nagyapáti István, Stylist: Földes Veronika)
A bogyólé márkanév a francia bravúros magyarítása, bármelyik posztmodern írónk megirigyelhetné.
A Paksi Atomerőmű üzemanyag-ellátásáról létrejött szerződés fontos lépés Magyarország számára ellátásbiztonsági szempontból – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.