Krisán László: Az erős forint esete a hazai kkv-szektorral

Krisán László: Az erős forint esete a hazai kkv-szektorral
2026. 06. 18., 12:30

A magyar kkv-k legnagyobb problémája nem a forintárfolyam, hanem az alkalmazkodási képesség hiánya – írja vitaindító elemzésében Krisán László, a VOSZ társelnöke.

Mindig vita van arról, hogy milyen árfolyam mit okoz a gazdaságban a makropályán, de a kisvállalkozások szempontjából mélységi elemzések nem nagyon születtek. Egy ilyen vita elindítása viszont rávilágíthat az árfolyamhatásokra és egyben a hazai kkv-szektor valódi strukturális gyengeségeire is. A kisvállalkozások oldaláról történő elemzésről szól Krisán László írása a Portfolio-n.

Az elmúlt időszakban a közbeszéd egyik központi témájává vált a forint árfolyama és annak hatása a magyar gazdaságra. A vita azonban sokszor leegyszerűsödik arra a kérdésre, hogy az erős vagy a gyenge forint kedvezőbb-e Magyarország számára. Ez a megközelítés azonban félrevezető. A magyar nano-, mikro-, kis- és középvállalkozói szektor problémája ma már nem egyszerűen az, hogy hol áll az euró árfolyama. A valódi kérdés az, hogy a hazai vállalkozások mennyire képesek alkalmazkodni egy gyorsan változó, bizonytalan és magas költségű gazdasági környezethez.

A mostani árfolyamvita valójában egy mélyebb problémát hozott felszínre: a magyar kkv-k jelentős része ugyanabban a globális versenyben működik, mint a multinacionális vállalatok, de lényegesen kisebb tőkével, gyengébb alkuerővel, drágább finanszírozással és minimális hibalehetőséggel.

Krisán László szerint az árfolyamhatást nem lehet csak makrogazdasági szemüvegen keresztül nézni.  A mikro- és kisvállalkozói valóságban az árfolyam nem grafikon, hanem havi pénzáram, bérfizetés, alapanyagár, hiteltörlesztés és családi megélhetés. A magyar gazdaságnak nem egy „jó euróárfolyamra” van szüksége. „Mert olyan, hogy jó árfolyam önmagában nincs. Hanem egy gördülő, kiszámítható, nem szélsőséges árfolyamsávra. A kkv-k számára ugyanis nem az a legnagyobb probléma, hogy az euró 350 vagy 390 forint. Hanem az, hogy: nem tudnak hosszú távra árazni, nem tudják, milyen árfolyamra kössenek szerződést, bizonytalan a beruházás, bizonytalan a tervezés, bizonytalan a finanszírozás. Ezért a legfontosabb: a kkv-nak nem erős, nem gyenge, hanem tervezhető forint kell.

A VOSZ társelnöke úgy látja, lehet, hogy a 350-es euróárfolyam néhány hónap múlva már nem lesz központi kérdés. De ettől még a magyar kkv-k valódi problémái – az alultőkésítettség, a drága finanszírozás, az alacsony tartalék, a gyenge alkuerő, az adminisztratív túlterhelés, a digitalizációs lemaradás, a lassú alkalmazkodási sebesség – megmaradnak. „A magyar kkv-k legnagyobb problémája nem az árfolyam, hanem az alkalmazkodási képesség hiánya.”

(Fotó: Portfolio)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS