Jön a digitális forint?

Jön a digitális forint?
2022. 04. 22., 15:47

Hogyan lehetne vásárlásaink során gyorsabb, biztonságosabb és legfőképpen olcsóbb fizetőeszköz a forint? A megoldás a központi bankok által kibocsátott digitális jegybankpénz (CBDC – Central Bank Digital Currency), amely a készpénz teljes értékű digitális változata lehet. A PwC elemzői kutatásukban azt vizsgálták, hogy a bevezetés mely fázisában vannak a jegybankok világszerte, illetve hogy milyen kísérleti projektek meghatározóak a bankközi és lakossági alkalmazásoknál. Az utóbbi esetében a legjelentősebb pozitív hatásként a pénz elérhetőségének növelését emelik ki a szakértők, hiszen a digitális jegybankpénz internetkapcsolat és számlanyitás nélkül is elérhetővé válik.

A PwC 2022-ben második alkalommal készítette el globális CBDC index és stablecoin riportját a legfontosabb trendekről, projektekről és azok értékeléséről. 

A készpénzhasználat visszaszorulása, az alternatív digitális fizetőeszközök, mint például a kriptovaluták központosított pénzügyi rendszeren kívül való megjelenése a jegybankok szuverenitásának fokozatos csökkenését eredményezi. A hétköznapokból is jól ismert digitális számlapénzt a kereskedelmi bankok hozzák létre - ellentétben a készpénzzel -, emiatt viszont az általuk viselt kockázat tranzakciós díj formájában drágítja a pénzmozgást. Milyen megoldás létezhet a pénzügyi rendszerekben ezen problémák feloldására? 

Növekvő érdeklődés a jegybankoknál világszerte

„Világszerte a jegybankok több mint 80%-a elkötelezett a CBDC megoldások kutatása iránt, sőt több esetben már a bevezetés fázisában tartanak. A felhasználási esetek egyre kézzelfoghatóbbá váltak az utóbbi évben. Ezt mi sem szemlélteti jobban, mint hogy a téli olimpián már az elérhető fizetési lehetőségek között szerepelt a kínai e-CNY nevű digitális jegybankpénz is. A tanulmány alapján 2022-ben a kutatások, tesztelések és ezáltal a potenciális bevezetések is felgyorsulhatnak” – hangsúlyozza Nagy Ádám Gusztáv, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási üzletágának igazgatója.

A PwC szakértője szerint fontos kiemelni, hogy a digitális jegybankpénz bevezetésével a pénzügyi rendszer élénkítése a legfőbb cél, nem pedig a meglévő kétszintű bankrendszer és tranzakciós rendszerek kiváltása, teljes újragondolása. Utóbbi a fejlett gazdaságok esetében beláthatatlan következményekkel járhat, akár komolyabb válsághoz is vezetne. A tervezés során éppen ezért kulcsfontosságú az infrastrukturális és rendszerfelépítési szempontok mellett a központi és kereskedelmi bankok kapcsolódási pontjainak feltérképezése, és a szoros együttműködés kiépítése a CBDC rendszer tervezése során.

Eltérő célok a fejlett, illetve a fejlődő országokban

A PwC tanulmányának eredményei alapján jól látszik, hogy a fejlett országok esetében jellemzően a bankközi elszámolásokra használt nagykereskedelmi CBDC kísérleti projektek a meghatározóak. A fejlődő országok esetében pedig a pénz elérhetőségét növelő lakossági megoldások, hiszen a digitális pénz akár offline és számlanyitás nélkül elérhetővé válik. Utóbbira jó példa a CBDC index riportban első helyen szereplő Nigéria, ahol a digitális jegybankpénz hatására a lakosság pénzügyi rendszerbe való bevonódása 64%-ról 95%-ra nőtt, és a tranzakciók értéke 29 milliárd dollárral növelte az ország GDP-jét. Ezenkívül a bevezetés pozitív hozadéka a feketegazdaság, a visszaélések és csalások visszaszorítása is, valamint hogy robosztus működése miatt a CBDC fizetési rendszer még krízishelyzetben is elérhető.

„A CBDC-k további előnye, hogy jelentősen felgyorsíthatják a határokon átívelő tranzakciókat. A technológia egyik legjelentősebb víziója a jegybankokat átívelő multi-CBDC platformok kiépítése, amelyek esetében már a valuták közötti átváltás, valamint a számos köztes bankot átívelő jóváhagyási folyamat sem jelentene kihívást. Így nem véletlen, hogy a tanulmányban a nagykereskedelmi CBDC-k között első három helyen szereplő ország esetében – Thaiföld, Hong Kong, Szingapúr – a kutatások már nemcsak a nemzeti, hanem nemzetközi alkalmazásokra terjednek ki” tette hozzá Nagy Ádám Gusztáv.

Technológiai szempontból a CBDC-t sokan a blockchainnel együtt említik, pedig a hagyományos rendszereken ugyanúgy megvalósítható, mint ahogyan a Kínai digitális jegybankpénz esetében is látható. A kísérleti projektek döntő többségében a blockchain tesztelése is zajlik, ám a tanulmány eredményeiből az látszik, hogy az éles bevezetések többsége még nem az innovatív megoldásra épít. Kétségkívül viszont a jövőben a blockchain elősegítheti a jegybankok rendszereire építhető megannyi innovatív pénzügyi szolgáltatás fejlesztését.

Úton a digitális forint?

„A Magyar Nemzeti Bank digitális pénzügyi fejlesztéseinek egyik kulcs vizsgálati területe a digitális jegybankpénz kialakításának lehetőségei. Több kísérleti projekt keretében zajlik a nagykereskedelmi és lakossági CBDC, valamint a blockchain technológia tesztelése, ezenkívül az MNB a Szingapúr által kezdeményezett Dunbar multi-CBDC projekt tagja. A jegybank megközelítése szerint egy hatékony CBDC rendszer kialakítása csak a bankszektor és az innovatív szolgáltatók szoros együttműködésével lehetséges. A bevezetés lehetősége viszont jelentősen függ a digitális euró későbbi kutatási eredményeitől is” – mutat rá Somogyi Imre, a PwC Magyarország pénzügyi tanácsadási területért felelős igazgatója.

A CBDC rendszerek széles körű bevezetése csak hosszú távon várható, viszont a következő évtized egyik legnagyobb pénzügyi rendszert érintő újítása lehet, ami alapjába véve fogja megváltoztatni a pénzkezelésünk körülményeit.

Illusztráció: Jernej Furman

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-16 11:00:49
A só fontos. Ismerjük a királylány meséjét, tudjuk milyen, ha nincs az ételben. Azon túl, hogy legyen kéznél, normális esetben nem tulajdonítunk nagy jelentőséget neki. Sima fehér kristályok, belecsippentünk, szórjuk, főzünk vagy eszünk tovább.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A só fontos. Ismerjük a királylány meséjét, tudjuk milyen, ha nincs az ételben. Azon túl, hogy legyen kéznél, normális esetben nem tulajdonítunk nagy jelentőséget neki. Sima fehér kristályok, belecsippentünk, szórjuk, főzünk vagy eszünk tovább.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS