Hogyan lehetne vásárlásaink során gyorsabb, biztonságosabb és legfőképpen olcsóbb fizetőeszköz a forint? A megoldás a központi bankok által kibocsátott digitális jegybankpénz (CBDC – Central Bank Digital Currency), amely a készpénz teljes értékű digitális változata lehet. A PwC elemzői kutatásukban azt vizsgálták, hogy a bevezetés mely fázisában vannak a jegybankok világszerte, illetve hogy milyen kísérleti projektek meghatározóak a bankközi és lakossági alkalmazásoknál. Az utóbbi esetében a legjelentősebb pozitív hatásként a pénz elérhetőségének növelését emelik ki a szakértők, hiszen a digitális jegybankpénz internetkapcsolat és számlanyitás nélkül is elérhetővé válik.
A PwC 2022-ben második alkalommal készítette el globális CBDC index és stablecoin riportját a legfontosabb trendekről, projektekről és azok értékeléséről.
A készpénzhasználat visszaszorulása, az alternatív digitális fizetőeszközök, mint például a kriptovaluták központosított pénzügyi rendszeren kívül való megjelenése a jegybankok szuverenitásának fokozatos csökkenését eredményezi. A hétköznapokból is jól ismert digitális számlapénzt a kereskedelmi bankok hozzák létre - ellentétben a készpénzzel -, emiatt viszont az általuk viselt kockázat tranzakciós díj formájában drágítja a pénzmozgást. Milyen megoldás létezhet a pénzügyi rendszerekben ezen problémák feloldására?
Növekvő érdeklődés a jegybankoknál világszerte
„Világszerte a jegybankok több mint 80%-a elkötelezett a CBDC megoldások kutatása iránt, sőt több esetben már a bevezetés fázisában tartanak. A felhasználási esetek egyre kézzelfoghatóbbá váltak az utóbbi évben. Ezt mi sem szemlélteti jobban, mint hogy a téli olimpián már az elérhető fizetési lehetőségek között szerepelt a kínai e-CNY nevű digitális jegybankpénz is. A tanulmány alapján 2022-ben a kutatások, tesztelések és ezáltal a potenciális bevezetések is felgyorsulhatnak” – hangsúlyozza Nagy Ádám Gusztáv, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási üzletágának igazgatója.
A PwC szakértője szerint fontos kiemelni, hogy a digitális jegybankpénz bevezetésével a pénzügyi rendszer élénkítése a legfőbb cél, nem pedig a meglévő kétszintű bankrendszer és tranzakciós rendszerek kiváltása, teljes újragondolása. Utóbbi a fejlett gazdaságok esetében beláthatatlan következményekkel járhat, akár komolyabb válsághoz is vezetne. A tervezés során éppen ezért kulcsfontosságú az infrastrukturális és rendszerfelépítési szempontok mellett a központi és kereskedelmi bankok kapcsolódási pontjainak feltérképezése, és a szoros együttműködés kiépítése a CBDC rendszer tervezése során.
A PwC tanulmányának eredményei alapján jól látszik, hogy a fejlett országok esetében jellemzően a bankközi elszámolásokra használt nagykereskedelmi CBDC kísérleti projektek a meghatározóak. A fejlődő országok esetében pedig a pénz elérhetőségét növelő lakossági megoldások, hiszen a digitális pénz akár offline és számlanyitás nélkül elérhetővé válik. Utóbbira jó példa a CBDC index riportban első helyen szereplő Nigéria, ahol a digitális jegybankpénz hatására a lakosság pénzügyi rendszerbe való bevonódása 64%-ról 95%-ra nőtt, és a tranzakciók értéke 29 milliárd dollárral növelte az ország GDP-jét. Ezenkívül a bevezetés pozitív hozadéka a feketegazdaság, a visszaélések és csalások visszaszorítása is, valamint hogy robosztus működése miatt a CBDC fizetési rendszer még krízishelyzetben is elérhető.
„A CBDC-k további előnye, hogy jelentősen felgyorsíthatják a határokon átívelő tranzakciókat. A technológia egyik legjelentősebb víziója a jegybankokat átívelő multi-CBDC platformok kiépítése, amelyek esetében már a valuták közötti átváltás, valamint a számos köztes bankot átívelő jóváhagyási folyamat sem jelentene kihívást. Így nem véletlen, hogy a tanulmányban a nagykereskedelmi CBDC-k között első három helyen szereplő ország esetében – Thaiföld, Hong Kong, Szingapúr – a kutatások már nemcsak a nemzeti, hanem nemzetközi alkalmazásokra terjednek ki” – tette hozzá Nagy Ádám Gusztáv.
Technológiai szempontból a CBDC-t sokan a blockchainnel együtt említik, pedig a hagyományos rendszereken ugyanúgy megvalósítható, mint ahogyan a Kínai digitális jegybankpénz esetében is látható. A kísérleti projektek döntő többségében a blockchain tesztelése is zajlik, ám a tanulmány eredményeiből az látszik, hogy az éles bevezetések többsége még nem az innovatív megoldásra épít. Kétségkívül viszont a jövőben a blockchain elősegítheti a jegybankok rendszereire építhető megannyi innovatív pénzügyi szolgáltatás fejlesztését.
„A Magyar Nemzeti Bank digitális pénzügyi fejlesztéseinek egyik kulcs vizsgálati területe a digitális jegybankpénz kialakításának lehetőségei. Több kísérleti projekt keretében zajlik a nagykereskedelmi és lakossági CBDC, valamint a blockchain technológia tesztelése, ezenkívül az MNB a Szingapúr által kezdeményezett Dunbar multi-CBDC projekt tagja. A jegybank megközelítése szerint egy hatékony CBDC rendszer kialakítása csak a bankszektor és az innovatív szolgáltatók szoros együttműködésével lehetséges. A bevezetés lehetősége viszont jelentősen függ a digitális euró későbbi kutatási eredményeitől is” – mutat rá Somogyi Imre, a PwC Magyarország pénzügyi tanácsadási területért felelős igazgatója.
A CBDC rendszerek széles körű bevezetése csak hosszú távon várható, viszont a következő évtized egyik legnagyobb pénzügyi rendszert érintő újítása lehet, ami alapjába véve fogja megváltoztatni a pénzkezelésünk körülményeit.
Illusztráció: Jernej Furman
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.
