Jön a bolti dugódíj, és betiltják a tükröket is a próbafülkékben

2019. 12. 31., 11:40

Számos elemében megújul a kereskedelempolitika, hiszen már államtitkársága is van. Lesz például dugódíj a boltban, tilos lesz a próbafülkében a tükör, vagy éppen a cipőboltban a cipőkanál használata. És segítséget kap a szakszervezet a vasárnapi munkaidő rövidítéséhez. Meg egyebek. A blokkk.com szilveszteri cikke.

Sikerült elcsípni a legfrissebb kereskedelempolitikai javaslatot, amely gyökeresen átformálja a jelenlegi, sokak szerint begyepesedett rendszert. Érdekes módon a kereskedelempolitikai államtitkárság még nem tud a dologról, de valami biztosan lesz. A legfontosabb változások a következők lehetnek.

Munkaerőhiány: dolgozzon a vásárló is

Praktikus megoldás körvonalazódik a bolti munkaerőhiány enyhítésére. Ennek lényege, hogy az élelmiszerboltok csemegepultjainál, ahol leghosszabbak a sorok, sorállás esetében (ha több a vásárló, mint az eladó) minden vásárló köteles kiszolgálni az utána következőt.

A csemegepultosnak ráadásul ezentúl tilos lesz megkérdeznie a vásárlótól azt, hogy lehet-e két dekával több, vagy kevesebb a kért tíz deka parizer. Amennyi, annyi, ne rabolják a többi vásárló idejét.

Tilos lesz a tükör a próbafülkében

A ruházati boltok próbafülkéiben előreláthatóan betiltják a tükrök használatát. A cél az, hogy ne válogasson annyit a vásárló, hanem ha rámegy a ruha, akkor vigye, ő se rabolja mások idejét.

A felpróbált ruhát nem is kell levenni a pénztári fizetéshez, így gyorsabb a kiszolgálás, de a pénztáros a fenékre, vagy az ott elől, középen lógó árcédulát nem fogdoshatja azzal, hogy nem éri el a vonalkód leolvasó. Ilyenkor a vásárlót kell felkérni az árcédula megfelelő szögű és irányú tartására.

Illegetni, billegetni a ruhaboltban az arra kijelölt helyen tudja majd magát a vásárló, ha nagyon szeretné, persze, csak ha már fizetett, de tükör ott sem lesz, nehogy meggondolja magát. Majd kérdezgetheti a körülötte állókat, hogy áll neki a kiválasztott ruci, és abban biztos lehet, bármilyen ronda is, mindenki dicsérni fogja, mert akkor nem áll sorba másikért. A cél pedig a közösségi szellem, az együvé tartozás erősítése is, legalább a ruhaboltban tartson össze mindenki.

Szelfi a boltvezető engedélyével készíthető, akinek nyilván lesz annyi esze, hogy ha valami ócska göncöt sikerült elsóznia, amíg ki nem megy a vásárló, leoltja a villanyt.

Fogyasztóvédelem

Higiéniai okokból betiltják a cipőboltokban a cipőkanál használatát. Ha a vásárló cipőkanalat akar használni, akkor a sajátját kell vinnie magával otthonról. Kölcsönadni tilos. A fogyasztóvédők azt tanácsolják, a mutatóujjunkkal próbáljuk segíteni a cipő lábunkra húzását a saroknál. De csak óvatosan, mert egy hirtelen rossz mozdulat balesetet is okozhat.

A fogyasztóvédők azt is javasolják, úgy vegyünk, cipőt, hogy egy papírlapra lerajzoljuk a lábunk lenyomatát és azt illesztjük a cipő talpához, vagy beledugjuk, és ha nem gyűrődik össze, akkor jó a cipő mérete. Inkább vegyünk egy számmal nagyobbat, mondják, és tömjük ki puha vattával a cipő orrát, ne lötyögjön. Ezzel a boltosok is egyet értenek, de ők azt is hozzáteszik, hogy ha kicsi a cipő, húzzuk össze a lábujjunkat, így mindegy, mekkora a lábunk, bármilyen cipőt megvehetünk.

Vasárnap

A boltok vasárnapi korábbi bezárása érdekében a szakszervezetek kormányzat segítséget kapnak, akik egyébként némiképpen elmaradtak a vásárlók megkérdezésével ebben az ügyben. Elő fogják írni, hogy a vasárnap délután vásárló vásárlók a pénztári fizetés előtt kötelesek legyenek egy keresztrejtvényt megfejteni. A keresztrejtvényeket a szakszervezetek állítják majd össze, minden vasárnapra egy újat, a megoldás pedig az a mondat kell legyen minden rejtvény esetében, hogy „na, érdemes volt pont most idejönnöd?”

Az a vásárló, aki nem tud, vagy nem akar keresztrejtvényt fejteni, csak olyan pénztárban szolgálható ki vasárnap délután, ahol nincs vonalkód leolvasó, és így egyenként kell beütni a termékazonosító kódszámokat. Természetesen ez a vásárló feladata egy erre a célra beállított terminálon, mely a vásárlás végeztével kiírja a „na, ez most jobb, mint rejtvényt fejteni?” szöveget.

Pénztári dugódíj

Az önkiszolgáló kasszák terjedésének ösztönzése érdekében a hagyományos pénztárgépeknél bevezetik a pénztári dugódíjat. Ezt akkor kell fizetni, ha a pénztár előtt a négyszáz négyzetméternél kisebb bolt esetében egyszerre ötven vásárlónál több, a négyszáz méternél nagyobb bolt esetében pedig ötnél több áll sorba. Az esetleges uniós aggályokat eloszlatandó, még vizsgálják a javaslat környezetvédelmi hatásait is.

A pénztári dugódíj összegéről még nincs javaslat, de dögös summa várható, hadd pörögjön a bolt.

A fogyasztóvédelem további erősítése érdekében a jövőben a pénztárosnak a visszajárót fejben kell kiszámolnia, elkerülve a pontatlan beütést a pénztárgépbe.

Saját bevásárlókosár, bevásárlókocsi

Két legyet ütnek egy csapásra. A boltosok nem győzik tisztán tartani a bevásárlókosarakat, kocsikat, csak a helyet foglalják, vinni, tologatni kell, mert az a fránya vásárló szanaszét hagyja (a bevásárlókocsikba pénzérme helyett újabban ruhagombokat dugdosnak amúgy is). Ezért a jövőben saját bevásárlókosárral és bevásárlókocsival kell menni vásárolni. Lehet majd otthon tisztogatni, a társasházakban a kukák mellett pont elférnek, persze szépen összetolva és lelakatolva.

Bevásárláskor lehet a bevásárlókocsikat vidáman tologatni az utcán, kiskutya, gyerek beleültethető, az ügyesebbek babakocsinak is használhatják, vagy bicikli, vagy autó után köthető (vonórúddal persze, hogy fékezéskor ne csússzon az autónak). De hát a tetőcsomagtartóra is felkötözhető.

Környezetvédelem

Na és a másik légy. Így megtiltható a bevásárló reklámtáska és az eladótéri nejlonzacskó. Leméri a kedves vásárló a krumplit, és ha akarja, a zsemlére teszi, ha nem akarja, akkor mellé. Ő fogja megenni.

Nincs gond azzal sem így, ha a gyereket a koszos cipőjével beülteti a vásárló a bevásárlókocsiba. A sajátja, a zsemle is, amit a lurkó unalmában rugdos a kosárban.

Lesz elállás mindenhol

Hatalmas a potenciál a döntéshozók szemében a webáruházi vásárlásokban. Vizsgálataik során ugyanakkor megállapították, hogy a 14 napos indoklás nélküli elállási idő a webáruházak esetében nagyon igazságtalan a többi boltban vásárlókkal szemben. Ezért elő fogják írni, hogy a hagyományos boltokban is legyen ugyanilyen elállási lehetőség, ha a vásárló meggondolja magát, sőt, a vásárlási kedv fokozása érdekében ez az élelmiszerekre is érvényes lesz. Nem számít majd az sem, hogy a visszavihető élelmiszer fogyasztható-e, vagy nem.

Mindent a vásárlóért

A cél a vásárlói elégedettség felpörgetése olyan szintre, hogy a vásárló ne válogasson annyit már a boltban, szórja csak a kis pénzecskéjét, hiszen utána bármit visszavihet.

További segítség a vásárlóknak, hogy nem kötelező pontosan ugyanabba a boltba visszavinni, amit vett, amikor meggondolta magát, hanem viheti bármelyik másik boltba, a többit meg majd elintézik egymás között a boltosok. A futárcégek már jelezték ugyan, hogy ilyen terhelést, ami a boltosok egymás közti elszámolgatása révén keletkezne, hiszen vissza kell vinni mindent a helyére, azt nem vállalják, de a boltosok jónak tartják az ötletet.

A boltosok állítólag azzal számolnak ugyanis, hogy ha mindent vissza lehet vinni, akkor az fokozza a vásárlási kedvet, így sokat fognak vásárolni a vásárlók, a nyugtát meg úgyis elhagyják.

De ha mégis nagyon elharapózna a dolog, akkor majd jó lassan csinálják, hátha akkor elmegy tőle a vásárló kedve. Terveik szerint egy pultnál sorban kell állni, leadni a nyugtát és egy igazolást adni, egy másik pultnál leellenőrzik a termék hibátlanságát, jegyzőkönyvet is vesznek fel róla, utána egy harmadik pultnál átveszik a portékát, ha addig bírja cérnával a kedves vásárló.

A webáruházakkal szemben annyi különbség azért lesz, hogy a pénzvisszatérítés határideje csak akkor indul, ha a boltos átszállította abba a boltba a visszavitt portékát, ahol a vásárló vette. Ugyebár ugyanis az nem várható el, hogy más boltos fizessen vissza a vásárlónak, mint akitől vette. És ha a boltközi szállítás költsége a vásárlót terhelné, mert ki mást, akkor nagy kalamajkától nem kell tartaniuk a boltosoknak.

Így a boltosok és a költségvetés mindenképpen jól járnak majd, a vásárló pedig úgyis csak addig számít, amíg ki nem fizeti a cechet. A politikusok azzal is érvelnek, hogy a boltos amúgy is sok vacakot rásóz a vásárlóra, most majd valamit visszakap, és a fogyasztóvédelmi tapasztalatok szerint még így is ő fog jobban járni.

Vendéglőből is

Sőt, a megfőzött, megsütött étel is visszavihető lesz, ha még nem kanalaztak, vagy nem vágtak bele és persze még nem hűlt ki. Boltos vásárlásnál viszont feltétel lesz az alapanyagok nyugtája mellett a közjegyző előtt hitelesített recept átadása is a vásárló részéről, nehogy valami korábban megrendelt büfés vacakot próbáljon meg a boltosra sózni.

Szaktudás

Tovább emelik a bolti kiszolgálás színvonalát. Megengedhetetlen ugyanis az, hogy egy bolti dolgozó ne köszönjön előre a belépő vásárlónak, sőt, vissza se köszönjön, ha az fürgébb nála. Ezért minden bolt köteles egy táncparkettet kialakítani az eladótérben a bejárat mellett, itt köteles a bolti dolgozó köszönteni a vásárlókat. A köszöntésről a pontos szóhasználatot, a bolti dolgozó személyazonosságát és – zárt borítékban – a vásárló személyes adatait is rögzítve, minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőriz majd.

Magyar termék

Okulva a sertéshús nemzeti zászlós jelölés várható sikereiből, a jövőben minden egyes polcra kihelyezett árucikken el kell helyezni a származási ország nemzeti zászlaját. De nem ám slendrián módon, vagy éppen kis méretben, hanem legalább zsebkendőnyi nagyságban.

Azért működik majd a magyaros rafinéria itt is. Azt nem engedné meg az uniós jog, hogy egyik uniós nemzet zászlaját, például véletlenül éppen a hazai magyart kitegyék a boltban, a többit meg nem.

Na de arról már nem szól a fáma, hogy milyen irányban helyezzék el a zászlókat. Ezért a magyart a polccal párhuzamosan kell kitűzni, a többit pedig a polcra merőlegesen. Így a kíváncsi vásárlónak fel-alá kell sétálgatnia a pult előtt, milyen országból is vásárol, ha a termék nem magyar.

No, és arról sem szól sok minden, hogy milyen anyagból legyen a zászló. A boltosok már kifundálták, hogy egyes országok zászlaját puha, laza szövetből (hadd lógjon), másokét kemény táblára ragasztva készíttetik el. Lesz ventilátor is, ha jönnének az uniós ellenőrök.

A fogyasztóvédők javaslatára a boltokban zászlóismertetőket kell kihelyezni, segíteni a vásárlót a tájékozódásban, honnan is vásárol. A boltosok szerint ez már teljesen felesleges, a vásárló úgy is csak az árat nézi. A magyar zászlót csak felismeri, a többi meg nem sokat számít, sokszor pedig jobb is, ha nem tudja, milyen.

A származást jelző zászlókat a vásárló igénye esetén rendelkezésére kell bocsátani vásárláskor, önköltségi áron.

Kettős minőség

Megállapítást nyert, hogy ha a kettős minőség nem szüntethető meg, akkor legyen minden termék kettős minőségű. Ez nagyon egyszerű feladat, hiszen csak annyit kell tenniük a boltos kereskedőknek, hogy amit árulnak, abból vesznek egy másikat a legközelebbi kínai piacon. Így biztosított a kettős minőség teljes köre.

Áruházi reklám

Átalakul az áruházi reklámújságok rendje is. Ezekben eddig ugyanis csak reklámok, termékbemutatók voltak, ingyenesek persze, és jobban fogynak, mint a napilapok.

A döntéshozók, egyetértésben a fogyasztóvédőkkel, hasznosabbá szeretnék tenni a reklámújságokat, hiszen a túlzott shoppingolás káros az egészségre (például a sok zabálástól elhízunk, mondják), és káros a környezetre is (a fölös vagy elhasználódott cuccokat kidobjuk a szemétbe, a csomagolóanyagokról nem is beszélve, mondják ezt is). A politikusok irigyek is egy kicsit, amikor azt látják, hogy a választási szórólapjuk rögtön a kukában landol, a reklámújságot pedig boldogan lapozgatják a családok.

A jövőben viszont vagy iskolai házi feladat megoldásokat, vagy munkavédelmi előírásokat, vagy társasházi házirendeket, vagy egészséges ételek receptjeit is kell tartalmazniuk, a teljes terjedelem 33 százalékát kitevő felületen. A cél az, hogy elmenjen a vásárlók kedve a reklámújságok túl szorgos lapozgatásától, aminek környezetvédelmi okai is vannak.

Az egészséges ételek listáján még dolgoznak, de például a rántott hús, töltött paprika, pacalpörkölt, sült kolbász, fánk, pizza, hot dog körül éles vita folyik, mert a vásárlók imádják, a boltosok szerint sincs baj velük, fogynak a hozzávalók szépen, de hát a fogyasztóvédők mindenféle egészségügyi dolgokra mutogatnak. Felvetődött még a népszavazás kérdése is erről, hogy a finom és az egészséges között legyen-e különbség.

blokkk.com

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS