Hova tűnnek az innovációs versenyek tehetségei?

2021. 07. 19., 11:30

A pandémia számos problémára világított rá mind a gazdaságban, mind az innováció területén. A vérbeli innovátorok persze folyamatosan keresik a megoldásokat, s a mostani helyzetben is a változtatás lehetőségét látják – írja cikkében Turcsán Tamás Péter, a Pozi.io alapítója.

A startup ökoszisztémával egykorú az innovációs ötletversenyek, hackathonok divatja. Világszerte több ezer versenyen próbálhatják ki magukat a tehetségek, mérhetik össze a tudásukat a programozók, vagy tesztelhetik ötleteiket, projektjeiket az jövő startupjainak megálmodói.

Hetente röppennek fel hírek a világmegváltónak kikiáltott ötletekről, lelkes cikkeket olvashatunk egész iparágakat forradalmasító tehetségekről, de sajnos a többségükről sosem hallunk többet.

Mi történik a tehetségekkel?

Sokszor hallottam, hogy a startupozás csak divatos szórakozás unatkozó fiatalok számára. Valóban vannak olyanok, akik csak kalandból kezdenek bele egy projekt felépítésébe, ezek a próbálkozások azonban kitartás és elkötelezettség hiányában általában hamar elbuknak.

Az ötletversenye, ideathonok sokasága sem ígér tartós kohéziót, hiszen a jelentkezők többsége csapat nélkül érkezik az ilyen versenyekre, s a szervezők sem kínálnak továbblépési lehetőséget a győzteseknek. Legtöbbször a zsűribe megnyert ismert befektetők, nagyvállalati vezetők, profi mentorok sem nyitottak arra, hogy egy kétnapos ötletbörze győzteseinek hosszútávú lehetőségeket ajánljanak. Ezért a megszokott forgatókönyv szerint a lelkesen készülő versenyzők által előadott pitchek után, a megadott szempontrendszer szerint kihirdetett győztesek megkapják a nekik járó 15 perc hírnevet. Gratulációk és méltató beszédek után pedig mindenki megy a dolgára.

A győztesek hatalmas lelkesedése, a kiosztott pénzdíj nagyságának függvényében még kitart egy ideig, de aztán szép lassan mindenki elfelejti az egészet. Sem az ötletekre, sem a résztvevőkre nem emlékeztet majd semmi, csak egy hangzatos cikk a múltból, amely egy újabb megvalósulatlan ötletként növeli a semmibe foszlott megoldások sokaságát.

Szomorú tanulsága az elmúlt 13 évemnek, hogy én magam sem csináltam jobban a saját versenyeimet. 50 ötletverseny tapasztalatából azonban egy adott pillanatban felsejlett a megoldás, amely ma már 50 országból regisztrált felhasználóinak segít ötleteket validálni, projektet építeni.

Bezárkózva nem lehet networkölni?

A járvány alatt, mint ahogy nagyon sok más területen elmaradtak a nemzetközi és helyi startup események, versenyek. Ez komoly problémákat okozott azoknak, akik nemzetközi terjeszkedésben és világmegváltó megoldásokban gondolkodnak.

Az ötletversenyek többsége is elmaradt és azok, akik mégis megpróbálták online megszervezni eseményeiket nagyon megszenvedték, hogy nincsenek a problémára dedikált szolgáltatások. Legjobb példa az a hazai online ötletverseny, amely a pandémia problémáit célozta megoldani. Mintegy 1000 jószándékú ötletgazda, 100+ mentor szorgoskodott az online térben napokig, illetve komoly támogatók áldoztak időt és pénzt arra, hogy a megszülető projektek valóra váljanak. A végeredmény kiábrándító lett. Az induló 200+ projektből 125 jutott zsűri elé, s egy tucatnyi győztes kapott valamilyen díjat. A média sikerként tálalta a versenyt. A verseny után egy héttel azonban még a szervezők oldalán sem lehetett megtalálni a győzteseket. A többiekről nem is beszélve, hiszen az ő nevüket, erőfeszítésüket sehol, senki sem jegyezte fel. 

Itt, ezen a pontot döntöttem el, hogy soha többet nem csinálok ötletverseny, demodayt úgy, hogy az azon résztvevőket, az ott született ötleteiket valamilyen módon elérhetővé tenni a startup közösség számára. A kényszerpihenőm így változott át a saját projektem – a Pozi.io - megvalósítására dedikált idővé. A régen dédelgetett tehetség térképező projektem így egészült ki az ötletversenyek online gyűjtőhelyévé, ahol soha többé nem vesznek el az ötletek és az azokat kitaláló megálmodók.



Nemzetközi innovációs találkozási pont

Amikor megálmodtam az oldalt, nem gondoltam, hogy egyszer majd a világ másik felén dolgozó tehetségeknek segíthetek, vagy hogy üzleti angyalok keresnek majd meg, hogy találjak nekik értékes projekteket. Nem lepődtem viszont meg azon, hogy az oldal megszületése után viszonylag hamar a nálunk regisztrált tehetségek ráébredtek, hogy a Pozi.io segítségével olyan kapcsolatokat építhetnek, amelyek a sikerüket alapozhatják meg a nemzetközi piacokon. A platformon keresztül könnyen és gyorsan validálhatóak az ötletek és a networkingre nyitott ötletgazdák egymást is segíthetik világszerte.

Az oldal persze még messze van a nagy közösségi oldalak látogatottságától, de a tudatos építkezés és egyre bővülő lehetőségek miatt egyre több partneri kapcsolatra építhetjük a jövőnket. A cél, hogy egy mindenki számára elérhető nyílt platformot nyújtsunk, amelyen keresztül ötletversenyeket, startup versenyeket szervezhetnek azok, akik eddig ezeket a rendezvényeket csak a hagyományos módon tudták megvalósítani. A különbség pedig természetesen az, hogy a versenyeken résztvevők a későbbiekben a szervezők számára utánkövethetők maradnak, az ötletek pedig soha többé nem vesznek el, ha a rendezvény lezárása után is visszakereshetőek maradnak.

Hiszek benne, hogy az innováció folyamatait is fenntarthatóbbá kell tennünk, hatékonyabbá kell tennünk az ötletek megvalósulási folyamatait. A változó világunk problémáinkra valódi válaszok kellenek, nem pazarolhatunk tovább ötleteket, tehetségeket. Lejárt azon ötletversenyek ideje, ahol több ezer pályázóból csak néhány lesz sikeres, a többi ötletgazda is megérdemli a figyelmet, a támogatást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS