Magyarországon ma a jellemzően magyar magántulajdonban lévő, vidéki, kisebb méretű, hazai piacra dolgozó vállalkozásokat érinti a legkedvezőtlenebbül a minimálbér- és garantált bérminimum-emelés. Emiatt a cégek harmada módosítani volt kénytelen üzleti stratégiáját és minden negyedik cég idén már elhalasztotta a beruházását – írja Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Privátbankár.hu-n megjelent véleménycikkében.
„Rövidesen ismét összeül a versenyszféra és a Kormány állandó Konzultációs Fóruma, napirenden a minimális bértételek meghatározásával. A magam részéről őszintén bízok a tárgyaló felek bölcsességében és belátásában, hogy elkerülhető legyen a bér - termelékenység olló további nyílása és ezzel a magyar vállalkozók gazdálkodásának tömeges ellehetetlenülése” – írja Perlusz László a Privátbankár.hu-n megjelent véleménycikkében.
„Mértékadó várakozások szerint jövőre 3,5 százalékra mérséklődik a gazdasági növekedés üteme” – írja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. „Ha ehhez hozzávesszük a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentését (a remélt és „megszolgált” 2019. év eleji hatállyal), akkor egy 5-6 százalékos minimálbér- és bérminimum-növekedésnél nagyobb mérték már komoly gondokat okozhat.”
A VOSZ főtitkára úgy látja: „a versenygazdasági béremelés a közszférába is átgyűrűzik, és az utóbbi években még magasabb bérszínvonal-emelkedést eredményezett. A magasabb kifizetett bértömeg nemzetgazdasági szinten nagyobb belső keresletet jelent, amely (mérsékelt infláció esetén) magasabb vásárlóerőt és a cégek számára jobb értékesítési lehetőségeket eredményezhet és így pozitívan hat vissza a gazdasági növekedésre is. Mindez több adóbevételt jelent”.
Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy „a munkabér a termelés szempontjából jelentős költségelem, így visszahat a gazdálkodás eredményességére. A növekvő költségszint takarékoskodásra ösztönzi a vállalkozót, amely a napi kiadások után hamar a beruházások visszafogását eredményezheti és ezzel a növekedési lehetőségek romlását jelentheti.”
Perlusz László megjegyzi: „A 650-700 ezer működő magyarországi vállalkozás 95 százaléka mikro- és kisvállalkozás! Ez a több, mint félmillió vállalkozó – a családtagjaival, alkalmazottaival együtt – többmillió honfitársunk megélhetését biztosítja. Még rágondolni is rossz, mi lenne, ha ennek a gazdaság gerincét alkotó vállalkozói körnek akár csak egy része is – egyik napról a másikra – eltűnne, megszűnne!”
A VOSZ főtitkára felteszi a kérdést: hogyan és mikor valósulhat meg a szakszervezetek által a napokban követelt kétszámjegyű minimálbéremelés? Szerinte „csakis úgy és csakis akkor, ha az elvonások, vagyis a munkaadókat és/vagy munkavállalókat terhelő közterhek tovább csökkennek, vagyis akkor, ha több elkölthető pénzt hagyunk a dolgozók zsebében.”
A főtitkár elvileg egy utólagos kompenzációs rendszer bevezetését szintén követhető útnak tartana. Azonban attól tart, hogy „ennek kidolgozási ráfordításai, működtetési költségei és különösen adminisztrációs terhei éppen a támogatni kívánt magyar mikro-, kis- és középvállalkozók számára lennének elviselhetetlenek.”
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”