Furcsaság az újabb veszélyhelyzet körül?

2022. 05. 27., 16:47

A koronavírus miatti veszélyhelyzetet sajnos túlságosan is megszoktuk. Már úgy tűnt, hogy vége, és visszatérhetünk a normál kerékvágásba, ám ekkor jött egy újabb veszélyhelyzet. Mi az, ami furcsa az új veszélyhelyzet háza táján? Miért lehet veszélyhelyzetet kihirdetni? Miért fontos, hogy legyen-e vagy sem? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Lehet veszélyes a veszélyhelyzet?

Az egymásba érő, gyakorlatilag folyamatos veszélyhelyzeteket úgy tűnik, hogy már megszoktuk. Ez legalább annyira veszélyes, mint az, hogy évek óta veszélyhelyzet van Magyarországon – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A veszélyhelyzet nem a legjobb módja a mindennapi életnek, és még inkább a fejlődésnek. Már, ha ezt szeretnénk. Márpedig a többség biztos, hogy szeretné biztonságban élni az életét, végezni a munkáját, előre tervezni rövid és hosszú távon egyaránt, stabil, kiszámítható körülményeket, melyek alapot adnak a fejlődéshez. Egy veszélyhelyzet pedig pont nem erről szól, bármilyen magyarázatot is tesznek mellé. Ám van még valami furcsaság az új veszélyhelyzet körül.

Miről is szól(hat) egy veszélyhelyzet?

A veszély nem más, mint valamilyen fenyegető helyzet, ami kárt, veszteséget, bajt okozhat. Életünk során többször is szembe kell néznünk különböző veszélyhelyzetekkel, akár egyénként, akár a családban, a munkahelyen, egy város lakóinak, egy ország népességének, netán a teljes emberiségnek. Gondolj arra, hogy egy vihar miatt beszakad a tető, a jégverés miatt károk keletkeznek az ültetvényben, egy árvíz fenyegeti a várost, egy ország csődbe megy, ami komoly anyagi áldozattal jár az állampolgárokra nézve vagy akár a környezeti katasztrófák, melyek a teljes bolygó lakosságát is érintik. Ezrével lehet sorolni a veszélyhelyzeteket. Ekkor jobban oda kell tenni magunkat, össze kell fogni, ideiglenesen félre kell tenni a megszokott életet és cselekedni kell. Cselekedni gyorsan és hatékonyan, hogy a veszélyt mielőbb elhárítsuk és visszatérhessünk a normál kerékvágásba. Az élet nem szólhat folyamatosan csak a veszélyről. Ha a veszélyhelyzet túl sokáig tart, akkor ott valami nem kerek.

Miért élünk demokráciában?

A demokráciák egyik alapja, hogy nem egy személy vagy egy kisebb csoport kezében összpontosul a hatalom minden formája. A demokráciában a többség beleszólhat a döntésekbe. Igaz, ezt nem közvetlenül teszi meg, hanem választott képviselői útján. Ezért van a törvényhozás az Országgyűlés kezében. A törvényhozás, mely a legerősebb jogszabályok megalkotását jelenti. A jogszabályok ugyanis nem egyforma erővel rendelkeznek. Alapesetben a törvénnyel nem lehet ellentétes egy rendelet, amit a Kormány önállóan, az Országgyűlés nélkül hoz meg. A törvények adják a jogszabályi rendelkezések alapját. Mondhatjuk, hogy ez a kemény mag, ami biztosítani hivatott, hogy a demokrácia működhessen. Persze most jócskán leegyszerűsítem a képet, mert a demokrácia működőképességét hivatott biztosítani például a kormányzástól elkülönített igazságszolgáltatás is. Ám ne feledjük, hogy az igazságszolgáltatás is a törvények alapján működik. Az Ítélet Nürnbergben című 1961-es Oscar díjas film alapja pont ez a kérdés. Ez nem egy könnyed esti szórakozás, ám igencsak gondolatébresztő.

Képviselőinktől, így rajtuk keresztül tőlünk is függ, hogy mi történik az életünkben. Tudom, hogy a mindennapi életben nehéz tetten érnünk, hogy hogyan is múlhat rajtunk az ország jelene és jövője. Nem szeretném, ha bárki is a „kardjába dőlne”, mert tehetetlennek érzi magát.

Már azzal is teszünk valamit

– ha a mindennapi életünkben tisztában vagyunk a saját és mások jogaival;

– ha tudunk és akarunk is felelősen gondolkodni az ország ügyeiről;

– ha nem csak lemondóan legyintünk, hanem helyette merünk nézni és látni, kérdezni és elvárni, – hogy választ kapjunk a vezetőinktől, a saját képviselőinktől;

– ha elmondjuk a véleményünket;

– ha betartjuk és másokkal is betartatjuk az ésszerű szabályokat.

A veszélyhelyzet jogi szemmel

A veszélyhelyzetben nem csupán a mindennapi életünk nem tud úgy folytatódni, mint ahogyan azt megszoktuk, de a jogi környezet is eltérő. A jogi szabályozás rendje is megváltozik. Ennek az a célja, hogy gyorsabban és hatékonyabban lehessen reagálni a helyzetre és megoldani azt. A veszély elhárítása lesz az elsődleges feladat, melynek érdekében időlegesen lemondunk más jogainkról. Nézzük meg, hogy miről is!

„A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat” – mondja ki Magyarország Alaptörvénye.

Már önmagában ez a szabály is mutatja, hogy itt valami más, valami szokatlan történik. A Kormány ugyanis jogilag is részben a Parlament fölé kerül, mely egy demokráciában nem szokásos és nem megengedett. A jogszabályok közötti „erősorrend” kibillen egyensúlyi állapotából. A Kormány kezébe többlet jogosultság kerül. Ám ez csak akkor lehetséges, ha egy veszély elhárítása miatt mindannyiunk érdekében szükséges. Fontos továbbá, hogy mindez csak ideiglenesen valósulhat meg. A veszélyhelyzeteket eredendően nem évekre „tervezték”, hiszen ezzel egyidejűleg korlátozzák a demokráciát.

Korlátozható jogok a veszélyhelyzetben

Nem csak a megváltoztatott jogszabályalkotás az, ami figyelmet érdemel egy veszélyhelyzet során. A veszélyhelyzet is a különleges jogrendek közé tartozik. Ezért itt is él a következő szabály.

Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása bizonyos kivételekkel felfüggeszthető vagy nagyobb mértékben korlátozható. Erről még a koronavírus miatti első veszélyhelyzet bevezetése kapcsán írtam. Itt olvasd el a cikknek „A veszélyhelyzet és az alapveő jogok” című részét.

Furcsaság az új veszélyhelyzet körül?

Úgy tűnik, hogy különösen veszélyes időket élünk, hiszen hazánkban egyszerre két veszélyhelyzeti rendelkezés is életben lehet. Legalábbis 2022. május 25. és június 1. között ez a helyzet. A korábbi, koronavírus miatti veszélyhelyzetet 2022. június 1-vel szüntetik meg, ugyanakkor 2022. május 25-től már hatályba is lépett egy újabb veszélyhelyzet az ukrán háború miatt. Ezt a Kormány 180/2022. (V.24.) Korm. rendelete tartalmazza.

Erre az Alaptörvény módosítása teremtette meg az alapot, mely 2022. május 25-vel lépett hatályba, majd még aznap, május 25-én már életbe is lépett ez alapján az újabb veszélyhelyzet.

Ám valami félrement, mert ezúttal túl gyors volt a Kormány?

A Kormány háborús veszélyhelyzetet kihirdető rendelete 2022. május 24-én lett a Magyar Közlönyben kihirdetve, vagyis akkortól hivatalosan is megjelent.

A rendelet kimondja, hogy „a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörben” eljárva rendeli el az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel” a veszélyhelyzetet.

Igen ám, de az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése csak 2022. május 25-től rendelkezik úgy, hogy veszélyhelyzet rendelhető el erre tekintettel. Május 24-én ilyen felhatalmazással még nem rendelkezett a Kormány.

Az Alaptörvény módosított, május 25-től hatályos változata így szól: „A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.” (53. cikk (1) bekezdés)

Korábban, vagyis május 24-én még ez a szabály így szólt: „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”

Az is gond, ha túl gyorsak akarunk lenni, és elébe megyünk a hatályos szabályoknak.

Mire figyelj a jogszabályoknál?

Mindig fontos figyelni az aktuális szabályokat. Normál körülmények között is hozzászokhattunk a szabályok változásaihoz, ám mindez fokozottan igaz bármilyen okból kihirdetett veszélyhelyzetben. Ilyenkor nem támaszkodhatunk arra, hogy tegnap még így szólt a szabály. Minden egyes döntés előtt érdemes ellenőrizni, hogy volt-e, van-e változás. Különösen igaz ez a kormányrendeletekre, hiszen veszélyhelyzetben akár gomba módra is szaporodhatnak.

A jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni, vagyis hivatalosan közzétenni. A hírportálok mellett, vagy helyett tehát érdemes követni a Magyar Közlöny oldalát, amit itt találsz meg. Tudom, ez fele annyira sem izgalmas, mint a hírek, de kétszer annyire hasznos lehet.

Fontos, hogy mindig az aktuális, vagyis hatályos szabályozást vedd figyelembe. (A Kormánynak is ezt kellett volna tennie.) Azt, hogy honnan tudhatod, hogy melyik rendelet mikori, mire figyelj már a címnél, korábban ebben a cikkben írtam meg. A jogszabályok jelöléséről pedig itt olvashatsz bővebben.

Jogod van gondolkozni!

– Kezdünk hozzászokni a veszélyhelyzetekhez?

– Valóban olyan helyzet áll fenn, ami miatt indokolt feladni a jogaink egy részét? Enélkül valóban nem lehetne hatékony lépéseket tenni az ország érdekében?

– Vagy ez inkább „kényelmi szempont”, mert nem kell azzal vesződni, hogy az Országgyűlés fogadjon el olyan szabályokat, melyeket egyébként csak honatyáink tehetnének meg, miután kellően előkészítették, megvizsgálták, megvitatták, hogy szükséges-e, célszerű-e, hatékony lesz-e és megfelelően van-e elkészítve?

Ezek az én kérdéseim, mert mindez az én jogaimat is érinti. Ám rajtam kívül érinti a szomszédot, az ország más lakóit és téged is. Mindenkit. Csak lehet, hogy nem tudnak, nem tudsz róla, mert erre nem hívják fel a figyelmet a hírekben. Ezt próbáltam meg pótolni a magam módján, a rendelkezésemre álló eszközzel. A többi rajtad áll.

Nagyon remélem, hogy nem kell ismét ebben a témában tollat ragadni, mert a veszélyhelyzeteket hamarosan jó ideig a hátunk mögött hagyjuk majd.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-19 14:05:44
Március 20-án a termőföld állapotára és fontosságára szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

Március 20-án a termőföld állapotára és fontosságára szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS