Az agrár-élelmiszeripar jelentős szerepét hangsúlyozta a következő évek magyar gazdasági stratégiájában az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárium 2022 konferenciáján szerdán Kecskeméten. Hollósi Dávid szerint az elmúlt évek legturbulensebb makrogazdasági környezetében kell elkezdeni az eddigi legnagyobb vidékfejlesztési programot.
A konferencia orosz-ukrán háború hatásaival, a gazdaságban és az agrárpiacokon okozott rendkívül helyzettel foglalkozó szekciójában Hollósi Dávid rámutatott, hogy az élelmiszer-ellátás biztonsága minden körülmények között kiemelt fontosságú, hatékony beruházásokkal pedig Magyarországnak kiváló pozíciói vannak ezen a téren.
A jelenlegi makrogazdasági környezet azonban a magyar gazdaság egyik motorjának számító magas beruházási volumen csökkenése irányába hat. A koronavírus-világjárvány hatására nyersanyagpiaci szuperciklus van kibontakozóban, a tőzsdei kereskedésben elérhető nyersanyagok – a kőolajtól az acélon és a fán át a kukoricáig – hosszú távon emelkedő ártrendet mutatnak, inflációs környezetet teremtve.
A korábbiaktól eltérően a jelenlegi szuperciklusban ráadásul az élelmiszerpiacok, amelyeken az árakat jellemzően más tényezők – időjárás, állatbetegségek – mozgatják, nem válnak el a gazdaság egészétől, sőt, hatványozottabban érvényesülnek az inflációs hatások, az élelmiszerek éves árváltozása vélhetően meg fogja haladni a fogyasztói árindex Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelzett 10 százalékos emelkedésének mértékét.
„A nyersanyagpiaci szuperciklus, a gyorsuló infláció folyományaként és az orosz-ukrán háború hatására idén a világgazdaság minden bizonnyal stagflációba esik, vagyis az infláció gazdasági lassulással párosul. A nagyfokú bizonytalanság a reálbérek növekedési ütemének lassulásához, a vállalati és a lakossági hitelezés csökkenéséhez vezet, ami visszafogja a beruházási kedvet és volument. A szabályozók legutóbb az 1970-es évek olajválságában tapasztaltak hasonlót” – mutatott rá Hollósi Dávid.
Hozzátette: a stagfláció beállta nehézséget jelent a költségvetési és monetáris politika számára, mert nem lehet a rendelkezésre álló hagyományos eszközöket felhasználni. Mint mondta, a következő évek nagy feladata az lesz, hogy a szabályozók hogyan találják meg az egyensúlyt az infláció letörését szolgáló, ugyanakkor a fogyasztást és ennek nyomán a beruházásokat is visszafogó kamatemelés és aközött, hogy a beruházások ösztönzése érdekében csökkenteniük kellene a kamatot, ami viszont gerjesztené az inflációt.
A magyar gazdaság egyik motorja a magas beruházási volumen, amit támogatott az alacsony kamatkörnyezet, a teljes nemzetgazdaságban több mint kétszer annyi beruházás megy végbe, mint 6-7 éve – emelte ki Hollósi Dávid, hangsúlyozva, hogy az elkövetkező 5-6 évben a magyar vidéknek a 80 százalékos állami társfinanszírozással hozzávetőleg 4300 milliárd forint támogatás érkezik, átlag 50 százalékos támogatásintenzitás mellett ez nagyságrendileg 9000 milliárd forint beruházást indukál.
Ez az eddigi legnagyobb vidékfejlesztési program, és ebbe a szakértők nem számították bele a nagyvállalatok várható beruházásait. Hollósi Dávid összehasonlításképpen felidézte: 2013 és 2019 között 3300 milliárd forint volt a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások beruházásainak összértéke.
Szakértőként hangsúlyozta: az, hogy miként indul a 2023-ban kezdődő új vidékfejlesztési program, nagyban függ majd az idei év gazdasági folyamatainak alakulásától. A MNB szerint az infláció, a lassuló hitelezés, a külkereskedelmi hatások, a lassuló ellátási láncok miatt 2,5 százalékponttal alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés a korábban vártnál, ez azonban az orosz-ukrán háború eszkalálódásának függvényében még változhat. Kiemelte, hogy bár a jelenlegi makrogazdasági környezetet nem lehet figyelmen kívül hagyni, hangsúlyozni kell, hogy az élelmiszer-gazdaság szereplői hosszú távra terveznek.
Hollósi Dávid szerint innovációra van szükség a finanszírozásban, nem csak az élelmiszer-előállításban. Erősíteni kell a tőkeági finanszírozás bevonását – eddig erre a vidékfejlesztési program finanszírozásánál nem volt lehetőség –, ezáltal lehetővé válna, hogy külső befektető szolgáltasson a beruházásokhoz plusz önerőt, amelynek elvárt mértéke várhatóan emelkedni fog.
A nagyobb gazdaságok részéről is célszerű lenne növelni az állami garancia bevonásának elfogadottságát. Kedvező helyzetben vannak azok a vállalkozások, termelők, feldolgozók, akik nem voltak nagymértékben eladósodva, így más tevékenységükből származó szabad jövedelmük egy részét tőke- és kamatfizetésre tudják fordítani.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.