Fenntarthatóság: mennyire tudatos a régió?

Fenntarthatóság: mennyire tudatos a régió?
2022. 05. 18., 17:17

Miközben a súlyos humanitárius katasztrófát okozó orosz-ukrán háború felgyorsíthatja a fosszilis tüzelőanyagokról való gyorsabb átállást, Kelet-Közép-Európában egyértelmű visszaesést mutat a klímaszkepticizmus – derül ki a Deloitte regionális, cseh, lengyel, magyar és román viszonyokat bemutató felméréséből. Ez alapján átlagosan tízből hat válaszadó hajlandó változtatni vásárlási szokásain a környezet megóvása érdekében – Magyarországon 55 százalék ez az arány.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint a globális felmelegedés a világ valamennyi régiójában egyre jelentősebb. A Föld felszíni átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, és ez 20 éven belül meghaladhatja az 1,5 fokot az iparosodás előtti időszakhoz képest, amennyiben nem csökkentjük tartósan az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Teljesen más megközelítésből ugyan, de az ukrajnai háború rávilágított annak fontosságára és sürgősségére, hogy véget kell vetni a világ fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségnek. „Hosszabb távon Oroszország ukrajnai inváziója által okozott geopolitikai- és energiaárnyomás felgyorsíthatja Európa olajról, gázról és szénről való leválásának folyamatát, de ehhez már rövid távon alternatív üzemanyagforrások biztosítására van szükség” – mondja Szücs Réka, a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetője. Miközben az egyre valószínűbbé váló éghajlati válság egyáltalán nem új keletű fejlemény, az ukrajnai eseményekre reagálva az Európai Unió megváltoztatja az energiakérdésekkel kapcsolatos megközelítését: radikálisan fel akarja gyorsítani a fosszilis tüzelőanyagok részarányának csökkentését az energiamixben.

Az éghajlatváltozás a mi felelősségünk

Ahogy a klímaváltozás hatásai egyre látványosabbak és erősödnek a fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak, egyre nő a megfontoltabb, tudatosabb fogyasztók tábora is, erre a trendre pedig már a vállalkozásoknak is reagálniuk kell. A Deloitte Sustainable Actions Index felmérésében négyezer cseh, lengyel, magyar és román polgárt kérdezett meg, hogy feltérképezze, miképp alakítják az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak a régió polgárainak mindennapi döntéseit.

A kutatás eredménye azt mutatja, hogy még azokon a területeken is, ahol az éghajlatváltozás viszonylag kisebb következményekkel jár, mint például Kelet-Közép-Európában, a válaszadók 40-60 százalék közötti arányban nyilatkoznak úgy, hogy aggódnak az éghajlatváltozás miatt. Pozitív jel, hogy a felmérés szerint ezekben az országokban már alacsony számú (csupán 7 százalék) a klímaszkeptikusok tábora. Romániában a megkérdezettek 80 százaléka szerint emberi tevékenység változtatja meg a Föld éghajlatát, ez a szám Lengyelországban 79 százalék, Magyarországon 77 százalék, Csehországban pedig 64 százalék.

Egyre tudatosabbak a fogyasztók

A kutatásban megkérdezettek közül tízből hat válaszadó ismerte fel, hogy a mindennapi cselekvései közvetlen hatással vannak a környezetre. A legtöbben Lengyelországban (71 százalék) és Romániában (67 százalék), míg a magyarok és a csehek kicsivel több mint fele (55, illetve 53 százalék) hajlandó változtatni vásárlási szokásain. Ami pedig a konkrét cselekvést illeti, a megkérdezett országokban első helyen az otthoni energiatakarékosság és az ételpazarlás csökkentése (74 százalék) áll, 69 százalékuk pedig környezettudatosabban vásárol. Magyarországon hasonló trendek figyelhetők meg, továbbá a válaszadók több mint fele törekszik takarékosabb vízfogyasztásra (60 százalék), illetve választ környezetbarátabb közlekedési formát (58 százalék).

Országonként eltérő felfogás uralkodik arról, hogy mit jelent fenntartható terméket vagy szolgáltatást választani. Csehországban (83 százalék) és Magyarországon (76 százalék) a válaszadók a vállalatok társadalmi felelősségvállalását tartják a legfontosabbnak. Ez Romániában csak a második helyen áll (80 százalék), ott a helyi termelésre való összpontosítás a legfontosabb (86 százalék). A lengyel fogyasztók az újrahasznosított anyagok (61 százalék) és a biológiailag lebomlók (57 százalék) használatát emelték piedesztálra.

„Jól látszik, hogy a fogyasztók elvárásainak való megfelelés érdekében a vállalkozásoknak bár országonként eltérő szempontok mentén, de egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük fenntartható vállalati működés erősítésére. Innovatív megoldásokkal és befektetésekkel kell kivenniük a részüket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben” – mondta Szücs Réka.

„Átklimatizált” munkaerőpiac

A Deloitte arra is kíváncsi volt, hogy milyen hatással vannak a környezetvédelmi kérdések a szakmai választásokhoz való hozzáállásra és a munkáltatók megítélésére. Átlagosan minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy jelenlegi munkahelye már végrehajtott valamilyen változtatást a fenntartható működés érdekében. A különbségek itt nem jelentősek: a legmagasabb arányt (38 százalék) a lengyel, a legalacsonyabbat (32 százalék) a csehek produkálták, míg hazánkban ez a szám 35 százalék. Sokan voltak olyanok – a cseheknél például a megkérdezettek fele –, akik nem tudták egyértelműen meghatározni, hogy vállalt-e ilyen tevékenységet a cégük vagy sem.

A felmérés szerint tíz régiós válaszadóból négy venné fontolóra a munkahelyváltás, ha az új munkáltatója nagyobb hangsúlyt fektetne a környezetvédelmi kérdésekre. Az ilyen vélemények Romániában (44 százalék) és Csehországban (40 százalék) a leggyakoribbak, miközben a magyarok 38 százaléka képes ezzel azonosulni. Lengyelországban a legkevésbé népszerű ez a lehetőség, ahol csak minden negyedik válaszadó gondolkodik ilyenen. Meglepő, hogy még utóbbi is jobb arány, mint például a németországi, ahol csak a globális felmérésben megkérdezettek 21 százaléka bizonyult érzékenynek a vállalati fenntarthatósági erőfeszítésekre.

A Deloitte Sustainable Actions Index felmérésének további részleteit itt érheti el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS