Élesen eltér a felsővezetők és a felhasználók véleménye a mesterséges intelligencia megbízhatóságáról. Legyen szó adatvédelemről, pontosságról vagy átláthatóságról, az átlagember sokkal jobban aggódik a technológia miatt, mint a döntéshozók – hívta fel a figyelmet az EY friss, nemzetközi tanulmánya, amely 975 topmenedzsert kérdezett meg, köztük vezérigazgatókat, pénzügyi, HR-, informatikai, technológiai, marketing- és kockázatkezelési vezetőket.
A felsővezetők többsége úgy látja, hogy cégüknél már teljesen vagy nagyrészt bevezették a mesterséges intelligenciát és kiaknázták a benne rejlő lehetőségeket. Sőt, a válaszadók közel kétharmada véli úgy, hogy a vállalata és az ügyfeleik hasonlóan gondolkodnak az új technológia előnyeiről és veszélyeiről.
„A valóság ezzel szemben az, hogy a legtöbb vállalat még csak a mesterséges intelligencia valós lehetőségeinek a felszínét ismeri. Hatalmas tévedés, ha ezt az általános felhasználású technológiát kizárólagosan azonosítjuk a különböző nagy nyelvi modellekkel (LLM), amilyen például a ChatGPT. Ezzel a nézőponttal önmagukat korlátozzák a cégek, ami nagyon gyorsan óriási versenyhátrányba fogja őket taszítani” – hangsúlyozta Dr. Tilesch George, az EY AI Confidence vezető MI-szakértője.
Az EY kutatása szerint a felhasználók sokkal jobban aggódnak az MI használatának káros következményeitől, mint a topmenedzserek. A legtöbben attól tartanak, hogy a cégek nem veszik elég komolyan az adatvédelmet, nem igazán átláthatóak a kapcsolódó folyamataik vagy nem tudnak felelősséget vállalni a rendszer döntéseiért. A legnagyobb veszélynek a félrevezető tartalmakat és a manipulációs lehetőséget tartják, míg a munkahelyek megszűnését egyik csoport sem érzi akkora fenyegetésnek.
Bár sok társaság már alkalmaz mesterséges intelligenciát, annak felelős használata még mindig komoly kihívást jelent. A vezetők több mint fele szerint nehéz olyan szabályrendszert kialakítani, amely valóban jól alkalmazható a jelenlegi MI-modellekre. Az új alkalmazások pedig még több bizonytalanságot hoznak. Számos szervezet már a következő generációs megoldások (például szintetikus adatok, autonóm robotok vagy MI ügynökök) rendszerbe állítását tervezi – de ezek kockázatait egyelőre nem látják át megfelelően.
„Az MI valódi, hatékony bevezetése nem csupán arról szól, hogy a cégnél elkezdjük használni az egyik népszerű generatív MI alkalmazást. Ehhez teljesen újra kell gondolni az üzleti folyamatokat, meg kell találni, hol hoz a technológia valódi értéket, invesztálni a nagy tétekre, edukálni a kollégákat, adaptálni a szervezet egészét, és közben stabil kereteket kell kialakítani az MI irányításához és működtetéséhez. Azok a döntéshozók, akik ezt időben felismerik, és a megfelelő, világlátott szakértők együttműködésével el is kezdik megvalósítani, biztosíthatják jövőbeni sikereiket” – tette hozzá Dr. Tilesch George.
A kutatás arra is rámutatott, hogy komoly véleménykülönbség van a vezérigazgatók és a kutatásban megkérdezett többi topmenedzser között. A CEO-k jobban aggódnak a mesterséges intelligencia felelős használata miatt, mint a pénzügyi, HR-, marketing- és kockázatkezelési vezetők. Ennek leginkább az az oka, hogy az egyes területek vezetői nem érzik magukat felelősnek az MI működtetéséért vagy egyszerűen nem látják át megfelelően a hatásait a teljes vállalati spektrumon. Ez nem meglepő, hiszen végső soron, mint stratégiai fontosságú terület, a legtöbb cég esetében a vezérigazgató közvetlenül irányítja az MI-vel kapcsolatos fejlesztési irányokat. A megkérdezett CEO-k fele a saját felelőségi körének is tartja a mesterséges intelligencia bevezetését, hasonló arányban, mint a technológiai és az informatikai döntéshozók.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.