Európa egyre jobban felkészül az elektromos autózásra

2022. 10. 14., 10:53

Kína után négy európai ország – Norvégia, Svédország, Németország és az Egyesült Királyság készült fel leginkább az elektromos autók elterjedésére – derül ki a világ 14 legnagyobb járműpiacát vizsgáló EY kutatásból. Magyarországon 2 év alatt megháromszorozódott a villanyautók száma.

Továbbra is Kína áll a leginkább készen az elektromos járművek térnyerésére mind a kereslet-kínálat, mind pedig a szabályozási környezet szempontjából. A világ 200 legnagyobb lítium-gyárából 122 ebben az országban található, 2021-ig a világ egyenáramú gyorstöltőinek 41 százalékát is ide telepítették. Kína egyben az árammal működő gépkocsik legnagyobb piaca, a vásárlók több mint fele (51 százalék) legközelebb már villanyautót választana.

A szigorodó normák, a gyártási kapacitás és az infrastruktúra egyre felkészültebbé tette Európát is az elektromos autózásra. Norvégiában (2. hely) például adókedvezményekkel, külön forgalmi sávok és parkolóhelyek kialakításával ösztönzik a fogyasztókat, így a 2021-ben vásárolt új kocsik több mint 70 százaléka elektromos hajtású volt. Németország (3.) és az Egyesült Királyság (5.) a helyi akkumulátorgyártással és az elektromos járművek bevezetésével biztosította be előkelő szerepét. Bár Olaszországban a legmagasabb a villanyautót vásárolni szándékozók aránya (73 százalék), az infrastruktúra hiányosságai és a fejlesztésre szoruló energiagazdálkodás miatt lemaradt a többi európai ország mögött.

Érdekesség, hogy a világ egyik legnagyobb piaca, az Egyesült Államok csak a hetedik helyen áll a listán. Az USA-ban elsősorban az alacsony kereslet gátolja a technológia elterjedését. Az újonnan regisztrált autók kevesebb mint 4 százaléka elektromos és a kutatás szerint az amerikai fogyasztók mindössze 29 százaléka szeretne ilyen meghajtású járművet vásárolni, ami a legalacsonyabb a vizsgált országok közül.

A KSH adatai szerint Magyarországon 2021-ben közel 20 ezer tisztán elektromos autó volt forgalomban. Gyors ütemű a fejlődés, mivel 2019-hez képest megháromszorozódott itthon az ilyen típusú járművek száma. Magyarország az elmúlt években az elektromos akkumulátoriparban is megerősítette pozícióját. Eddig összesen 20 cég több mint 2800 milliárd forintot fektetett be ebbe az iparágba idehaza. A CATL idén ősszel bejelentett gyára további 3000 milliárdos beruházást jelent, ami Debrecenben valósul meg.

„Az energiaárak emelkedése és a szigorodó uniós szabályozások hatására itthon is egyre népszerűbbé válnak a villanyautók. A magyar vezetők több mint fele egy kedvező ajánlat esetén megfontolná, hogy alternatív hajtású járműre váltson. Az átalakuló igények a hazai forgalmazók és kereskedők számára is komoly kihívást jelentenek mind technológiai, mind szolgáltatási szempontból. A folyamatok optimalizálásához komoly segítséget jelenthet egy tapasztalt külső szakértő bevonása. A közvetlen szakmai támogatás érdekében bővítette tevékenységét az EY Magyarországon” – emelte ki László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS