Az Egyensúly Intézet 2025. őszi gazdasági előrejelzése szerint a GDP 0,3 százalékkal nő, az átlagos infláció 4,5 százalék lesz idén — de több mint 3 százalékkal növekszik a háztartások fogyasztása is.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a GDP 2025-ben 0,3 százalékkal, 2026-ban 2,4 százalékkal, 2027-ben pedig 2,6 százalékkal bővülhet. A növekedés elsődleges motorját továbbra is a háztartások fogyasztása jelenti: a megtakarítások visszaesése, a reálbérek emelkedése és a fiskális politika várható élénkítő lépései növelik a belső keresletet. A beruházások volumene 2025-ben tovább csökken, mielőtt 2026-tól – az EU-s források gyorsuló beáramlása és a külföldi működőtőke befektetések révén – újra növekedési pályára állna. Az európai gazdaság lassulása, a kereskedelmi feszültségek és az import élénkülése miatt a nettó export pozitív hatása a következő években várhatóan megszűnik.
Az Egyensúly Intézet szerint a 2025-ös év átlagos inflációja 4,5 százalék lehet, majd 2026-ban 3,9 százalékra, 2027-ben pedig 3,4 százalékra mérséklődhet. Az idén az árak emelkedését az élelmiszer és az energia gyors drágulása táplálta, amit a termelői árak megugrása, a globális alapanyagárak növekedése és a forint leértékelődése erősített. Bár a márciusban bevezetett árrésstop átmeneti enyhülést hozott, a második negyedévtől ismét gyorsult a drágulás. Rövid távon a visszafogott háztartási fogyasztás, az alacsony beruházási aktivitás, a pozitív reálkamat és a túlértékelt reálárfolyam egyaránt fékezik a fogyasztóiár-indexet, mivel ezek a tényezők gyengítik a belföldi keresletet. Az év második felében mérséklődő inflációs környezet várható.
Az Egyensúly Intézet szerint a szigorú monetáris politika az idén még velünk marad. A magas reálkamat és az euróhoz képest túlértékelt forintárfolyam továbbra is fékezi a hazai gazdaságot. Az agytröszt előrejelzése szerint az MNB az árfolyam-stabilitás fenntartása érdekében és az inflációs nyomás miatt rövid távon nem nyit a kamatcsökkentés felé, 2025 végéig kitart a 6,5 százalékos kamat mellett a jegybank. Viszont 2026 elejétől valószínűleg óvatos lazításba kezd. A forint leértékelődése a következő években folytatódni fog, ugyanakkor az új jegybanki vezetés fontosabbnak tartja az árfolyam-stabilitást, mint elődje. Az euró/forint árfolyam 2025-ben várhatóan 401, 2026-ban 415, 2027-ben pedig 424 körül lesz.
Az Egyensúly Intézet szerint a munkaerőpiaci feszesség tovább enyhül, a foglalkoztatottság 2025-ben és 2026-ban 0,5 és 0,2 százalékkal csökken a versenyszférában, majd 2027-ben 0,4 százalékkal nő. A munkanélküliségi ráta 2025-ben 4,6 százalékra emelkedik, majd 2026-ban 4,4 százalékra, 2027-re pedig 4,2 százalékra mérséklődik. A reálbér-növekedés lassul. 2024-ben még kiemelkedő volt a bérdinamika, ám a következő években mérséklődésre számítunk: 2025-ben csupán 2,5 százalékos, 2026-ban 3,2 százalékos, 2027-ben pedig 3 százalékos medián reálbér-növekedést prognosztizálunk a versenyszférában. A bérek alakulását a gyengülő gazdasági teljesítmény, a mérséklődő profitabilitás és a munkavállalók romló alkupozíciója egyaránt visszafogja.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”