A következő öt évben az elektromos járművekkel (Electric Vehicle, EV) kapcsolatos támogató infrastruktúra-ügyletek összértéke világszerte elérheti az 57,4 milliárd dollárt – derül ki a DLA Piper és az Infralogic közös globális felméréséből. Az elmúlt öt évben dinamikusan nőtt ezen ügyletek értéke és a várakozások szerint a következő 12 hónapban a befektetői kedv tovább növekedhet. Az elektromos járművek infrastruktúrájának várható alakulásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary Finanszírozási, Projekt és Restrukturálási csoportjának vezetője foglalta össze.
2019-ben 9 elektromos jármű-infrastruktúra-ügyletet kötöttek globálisan és a nyilvánosságra hozott ügyek értéke 321 millió dollár volt. 2022-ben ez a szám már 78-ra emelkedett, közülük 47 esetében nyilvános a tranzakció értéke, ami elérte a 12,5 milliárd dollárt. Idén az év első kilenc hónapjában a nehéz világgazdasági körülmények ellenére is 104 ügylet valósult meg és az 53 publikus ügyérték összesen meghaladta a 24,4 milliárd dollárt.
A DLA Piper felmérése szerint a válaszadók csaknem mindegyike (92 százalék) arra számít, hogy a következő 12 hónapban tovább nő a befektetői kedv ebben a szektorban, egyharmaduk pedig jelentős növekedést vár. Ez még az elmúlt öt év viszonylag konzervatív növekedési pályáját alapul véve is 57,4 milliárd dollár értékű összesített tranzakciót eredményezhet a következő öt éves ciklusban.
A globális elektromos jármű piacon tapasztalható figyelemre méltó növekedést a kedvező gazdasági-szabályozási környezet hajtja, amely az EV-töltőállomások, valamint a kapcsolódó technológiák iránti kereslet és beruházások növekedését is eredményezi. „Felmérésünk alapján az iparági szereplők rövid- és középtávon egyértelműen nagymértékű előrelépést várnak az EV-infrastruktúra fejlődése terén. Ehhez több tényező is hozzájárul, köztük a támogató szabályozói környezet, a kormányzati ösztönzők és az ambiciózus világszintű szén-dioxid-csökkentési célok"– értékelte Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary Finanszírozási, Projekt és Restrukturálási csoportjának vezetője.
Az elektromos járművek töltő infrastruktúrájának fejlődése kapcsán a megkérdezettek az Egyesült Államokban és Kínában látják a legnagyobb előrelépést az elmúlt három-öt évre vonatkozóan, előbbit a válaszadók 65 százaléka, míg utóbbit 59 százalék választotta a legaktívabb három ország közé. Jelentős előrelépést érzékelnek továbbá Norvégia (46 százalék), Hollandia (39 százalék) és Svédország (34 százalék) esetében. Az EV-töltő infrastruktúra bevezetésének fő mozgatórugóit vizsgálva a támogató kormányzati politikát és szabályozást nevezték meg a legjelentősebb tényezőkként.
A felmérés szerint a következő 12 hónapban várhatóan Európa vonzza majd a legnagyobb arányban (42 százalék) az EV és a kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat, ezt követi Észak-Amerika (35 százalék) és Ázsia (23 százalék). A várakozás kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy Európát visszafogott politikai-szabályozási beavatkozás jellemzi, nem úgy, mint például az Egyesült Államokat. Ez a trend azt mutatja, hogy előbbit viszonylag érett piacként tartják számon az EV-k bevezetésére vonatkozó ambiciózus célkitűzések terén.
A felmérés résztvevői úgy vélik, hogy az EV-töltő infrastruktúrába való befektetéssel kapcsolatos elsődleges kockázatok közé tartoznak a töltőállomások üzemeltetési és karbantartási költségeinek volatilitása, a magas kezdeti költségek és a szükséges pénzügyi befektetések. A beruházások legnagyobb akadályaként a töltőberendezések közötti elégtelen szabványosítás és a kompatibilitás hiánya jelent meg.
„Az olyan akadályok, mint a kompatibilitási hiányosság és a bevételek előrejelzését segítő korlátozott adatok nagyrészt az ágazat érettségének kezdeti szakaszából fakadnak, azonban a beruházással kapcsolatos rövid távú kockázatokat ellensúlyozhatják a potenciális előnyök” – tette hozzá Györfi-Tóth Péter.
A teljes tanulmány ezen a linken érhető el.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.