Bevételszerzési lehetőségek a jövő médiapiacán

2022. 02. 04., 17:28

A Deloitte Center for the Long View nemzetközi médiaszakértőkkel együtt végzett tanulmánya alapján négy szcenárió mentén vázolta fel a médiabevételi modellek 2030-ig tartó változását. Az elemzés célja, hogy bármelyik szcenárió megvalósulása esetén felkészülten nézhessenek szembe a médiapiaci szereplők a jövő kihívásaival.

A streaming szolgáltatók megjelenésével – mint például a Netflix vagy Spotify – az előfizetéses modellek nagy népszerűségre tettek szert. A digitális médiaipar fellendülésében pedig az új bevételi modellek térnyerése kulcsfontosságú volt. A piac azonban folyamatosan változik, újabb bevételi források és fogyasztói igények jelennek meg. Egyre nagyobb szerepe van például a célzott hirdetéseknek, az e-kereskedelemnek és a felhasználói szponzorációnak, és mára nyilvánvalóvá vált, hogy a médiaipar monetizációs lehetőségei az évtized végére jelentősen át fognak alakulni.

A monetizációs modellek lehetséges forgatókönyvei 2030-ban

A Deloitte szakértői négy szélsőséges, ámde 2030-ban elképzelhető forgatókönyvet állítottak össze.  

„A lehetséges szcenáriókat két dimenzió mentén elemeztük. Piaci versenyt tekintve megkülönböztetünk gyenge versenyt csak kis számú, ugyanakkor jellemzően nagy piaci szereplővel vagy erős versenyt sok és diverz piaci szereplővel (X tengely). Nemzetközi nyitottság szempontjából pedig azt vizsgáljuk, hogy a médiacégek tevékenysége elsősorban országhatárokon belülre korlátozódik vagy azon túl is tudnak terjeszkedni (Y tengely)” – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

1. Szcenárió: Alkotók mennyországa

Ebben a nemzeti fókuszú, országhatárokon belül szabadpiaci versenyt támogató rendszerben elsősorban a kisebb, hazai szereplők uralják a médiapiacot, miközben a globális tartalomgyártók háttérbe szorulnak. A nagy számú tartalomgyártó és -szolgáltató miatt nagy verseny alakul ki a piacon, amit széleskörű választék, olcsón hozzáférhető tartalmak, rugalmas le- és feliratkozási rendszer, valamint folyamatos technológiai újítások jellemeznek. Az alacsony piacra lépési küszöb miatt számos média startup is jelen tud lenni, ezzel tovább fokozva a piac fragmentáltságát. A reklámozás elsősorban sales house-okon keresztül zajlik. A fogyasztói oldalt tekintve egy felhasználó jellemzően több szolgáltató tartalmait is fogyasztja, ugyanakkor előfizetéseit gyakran váltogatja. Emiatt a hagyományos előfizetések mellett sokan a blokklánc alapú fizetési módokat és a használatalapú tranzakciókat preferálják.

2. Szcenárió: Irányított szabadság

Ebben a nemzetközileg nyitott és szabadpiaci versenyt lehetővé tevő modellben a hatóságok bár megkísérlik, de nem tudják megfelelően szabályozni a nagy tartalomgyártókat és -szolgáltatókat. Globális szereplők uralják a médiapiacot, és elsősorban ők határozzák meg a nemzetközi sztenderdeket és trendeket. Bár kisebb, lokális szereplők is jelen vannak, ők jellemzően csak partneri hálózatokon keresztül tudnak értékesíteni. Az óriások számára rendelkezésre álló bőséges erőforrás, valamint a köztük lévő nagy verseny következtében folyamatos technológiai újítás és szinte teljes digitalizáltság jellemzi a piacot. Ezen belül nagy szerepet kap az adatalapú működés (főként az AI és a célzott hirdetések), illetve kifejezetten elterjedtté váltak az exkluzív tartalmak és az élő sportműsorok. A fizetési modelleket tekintve számos lehetőség érhető el: az előfizetések mellett például a blokklánc-alapú technológiák, valamint a közösségi finanszírozás is előtérbe kerül.

3. Szcenárió: Óriások földje

Ebben a globálisan nyitott, de oligopolisztikus szcenárióban a szabályozások teljes mértékben hiányoznak, így a helyi tartalomgyártók -és szolgáltatók szinte teljesen kiszorultak a piacról. A verseny kizárólag a globális szereplők között zajlik. A technológiai innováció szintje továbbra is magas és a kínálat széleskörű, ugyanakkor teljesen uniformizált és a fogyasztók számára drágán hozzáférhető. A mikrotranzakciók helyett elsősorban előfizetéses modellek érhetők el, valamint ebben a forgatókönyvben is nagy szerepet kap a célzott reklámozás.

4. Szcenárió: Nemzeti oligopólium

Ebben a lokális központú és erősen szabályozott környezetben a globális tartalomgyártók és -fogyasztók szorultak ki szinte teljes mértékben a piacról. Ugyanakkor a szigorú szabályok és a magas piacra lépési küszöb miatt a kisebb médiacégek és startup-ok sem jutnak jelentős szerephez, és elsősorban a nemzeti média- és telekommunikációs cégek uralják a piacot. Verseny hiányában a technológiai innováció lassú, így a média még 2030-ban is alul-digitalizált. A célzott hirdetések szerepe nem jelentős, valamint a hagyományos előfizetéses alapú modellek a leginkább elterjedtek.

„Fontos leszögeznünk, hogy az általunk most felvázolt szcenáriók nem biztos jövőbeli eseményeket mutatnak be, hanem az egyes stratégiai kimenetelek lehetőségeit és kockázatait ismertetik. A 2030-ra valóban megvalósuló forgatókönyvet pedig a ma meghozott döntések és következő évek trendjei fogják meghatározni” – mondta Márton Alexandra, a Deloitte technológiai tanácsadás szenior tanácsadója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 14., 10:10
Díjmentes számlavezetés, bankkártya mellé több tízezer forintos ajándékot kaphatnak azok a diákok, akik most nyitnak újonnan bankszámlát. A ballagási pénzeket megéri bankszámlán tartani, a fesztiválok is egyre inkább készpénzmentesek ma már – írja a Bank360.hu.
2025. 05. 14., 10:40
Az első negyedévben 4,4 százalékkal csökkent éves szinten az ipari termelés volumene, márciusban – a munkanapok számát figyelembe véve – 5,4 százalékos volt a visszaesés. A KSH közzétette a részletes márciusi adatsort.
2025. 05. 14., 15:05
A NAV egy olyan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szervezett elkövetői kör tevékenységét leplezte le, amely fiktív cégeken keresztül próbált meg magánszemélyeket több száz millió forint otthonfelújítási támogatáshoz juttatni. Az összesen 600 millió forintot is meghaladó csalást – még kísérleti fázisban – megakadályozták a pénzügyi nyomozók.
2025-05-14 16:20:00
Az Országgyűlés által elfogadott és a napokban kihirdetett törvénymódosítások nemcsak azt rögzítik, hogy minden településen legyen bankjegykiadó automata, hanem azt is biztosítják, hogy a bankautomatákból egyszerre kivehető maximális összeget ne lehessen 150 ezer forintnál alacsonyabb értékhatárban korlátozni.
2025-05-13 22:25:00
Egyre jellemzőbb, hogy az általános célú, nagy AI-modellekről inkább a kisebb, speciálisan egy-egy feladatra szabott rendszerek felé fordul a céges felhasználók figyelme. Ezt a változást a hatékonyság, a költségoptimalizálás és a gyakorlati alkalmazhatóság iránti igény hajtja.
2025-05-13 17:40:00
Mindhárom ingatlantípus esetében tartja vezető pozícióját Szeged. A település nem csak az adásvételek számában első, de az átlagos négyzetméterár is itt a legmagasabb – derült ki az Otthon Centrum dél-alföldi régiót összegző adataiból. Országos szinten továbbra is itt bonyolítják le a második legtöbb adásvételt.

  Rovathírek: HIPA

Magyarország nem külső szemlélője, hanem aktív szereplője az autóipar világban zajló átalakulásának, a szektor jövője hosszú távon biztosított – mondta Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a HIPA május 13-i járműipari konferenciáján.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS