Bánkuty Orsolya: Szállodásnak lenni jó, kastélyosnak lenni még jobb

A Magyar Kastélyszállodák és Történelmi Épületek Szövetsége interjúban mutatja be tagjait és partnereit. A kérdező: Gulyás Eszter, a Szövetség elnöke, a válaszoló: Bánkuty Orsolya, a Szidónia Kastélyszálloda ügyvezető igazgatója.

– Hogyan és mikor lettél „kastélyos”?

– Nem hivatalosan 2014-ben, amikor a Sanlas csoporthoz csatlakozott a Szidónia Kastélyszálloda. A cégnek ez volt az első és egyetlen magyar projektje, ezért szinte azonnal személyes kötődést és egyfajta ösztönös törődést éreztem a kastély iránt. Egy évvel később alkalmam nyílt közelebbről is bekapcsolódni a szálloda életébe, majd 2016-ban felkértek az ügyvezetői pozíció betöltésére. Rögtön beigazolódott, hogy szállodásnak lenni jó, kastélyosnak lenni még jobb.

– Kit tartasz példaképednek?

– Egyetlen személyt nem tudnék megnevezni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a családomban és a közvetlen környezetemben is sok olyan ember vesz körül, akik nap, mint nap inspirálnak.

– A kastélyotokban mit tartasz a legkülönlegesebb dolognak?

– A megérkezést és azt az érzést, ami ehhez társul. Röjtökmuzsaj egy pici falu, amelynek egy kis utcájában található a kastély. A park többszáz éves fái messziről gondosan eltakarják az épületet, amelyet teljes pompájában először csak a kapuhoz érve pillant meg az ember. Leírhatatlan, ami itt történik. A legjobb az egészben pedig az, hogy ez az érzés velünk is marad.

– Melyik díjatokra vagy elismerésre vagytok a legbüszkébbek?

– Az én szívemhez a vendégértékeléseken alapuló eredményeink különösen közel állnak. A vendégtől kapott visszajelzés mindig kegyetlenül őszinte és naprakész. Ha ez pozitív, akkor tudjuk, hogy jó úton járunk.

– Tudsz-e régi legendát vagy izgalmas történetet a kastélyról?

– A régi történeteknek én inkább lelkes hallgatója vagyok, mint mesélője. Ámulva hallgatom azokat a vendégeket vagy éppen kollégákat, akik gyermekkori emlékeiket mesélik azokból az időkből, amikor a kastély gyermeküdülőként üzemelt. Legutóbb azt tudtam meg, hogy a kastélyparkban négy lakópavilon volt elhelyezve, amelyekben szobák és közösségi terek voltak kialakítva. A legnagyobb közülük, több mint 60 férőhelyes volt és a kastélyépülettel együtt mintegy 300 gyermeknek adtak nyaranta otthont és olyan élményeket, amik miatt ma is többen visszatérnek hozzánk.

– Mit üzennél a fiataloknak, miért érdemes kastélyban pihenni?

– A jövő generációinak most, a jelenben kell megteremtenünk azt a lehetőséget, hogy ők is megismerhessék a kastélyok, történelmi épületek különleges világát.

– Kedvenc idézeted?

– Szinte minden nap más, jelenleg egy Edmund Burke idézet: „A gonosz győzelméhez csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak.”

– Következő álom projekt?

– Ha eljön az ideje, szívesen megosztom majd veletek.

– Mivel töltődsz fel?

– A Balaton déli partján nőttem fel, így számomra nincs annál feltöltőbb dolog, mint a tóparton ülni, nézni a vizet és gyönyörködni a tájban. Ha erre nincs lehetőség, akkor a szabadban, lehetőleg sok mozgással töltődöm.

– Miért tartod fontosnak a MKSZ tagságot?

– A Szövetség méreténél fogva képes szoros összefogást teremteni, ahol a tagok nemcsak azonos értékeket képviselnek, hanem céljaik is megegyeznek. Ez a családiasnak is nevezhető légkör teszi lehetővé a tagok közti őszinte kommunikációt, amelynek keretein belül tanulunk egymástól, támogatjuk egymást és együtt osztozunk az elért sikereken.

(Az interjút teljes terjedelmében közöljük Gulyás Eszter engedélyével.)

(Fotó: Szidónia Kastélyszálloda)