„A hazai vállalatok vezetői sem nézhetik többé a pálya széléről a társadalmat és a gazdaságot fenyegető változásokat”

2019. 08. 01., 12:28

Az EY CEO Imperative Study szerint a CEO-k több mint kétharmada tervezi, hogy nyilvánosan fog képviselni fontos társadalmi ügyeket.

A lakosság, a munkavállalók és a befektetők többsége is elvárja a cégvezetőktől, hogy fellépjenek a gazdaságot fenyegető globális kihívások megoldása érdekében. A világ legnagyobb vállalatainak első emberei és intézményi befektetők körében végzett EY CEO Imperative Study szerint a CEO-k több mint kétharmada tervezi is, hogy nyilvánosan fog képviselni fontos társadalmi ügyeket.

A munkavállalók 71 százaléka elvárja a cégének vezetőjétől, hogy aktívan lépjen fel a globális kockázatok kezelése érdekében, mint amilyen például a klímaváltozás, a kibertámadások vagy a nemek közötti egyenlőtlenség. A vállalatok befektetőinek többsége (60 százalék) még abban az esetben is támogatja ezt, ha rövid távon a cég eredményességének csökkenésével jár, 98 százalékuk ráadásul figyelembe is vette, hogy mit tesz a kiválasztott vállalat a nemzetközi kihívások kezeléséért az elmúlt két évben hozott befektetési döntéseinél.

A rájuk nehezedő nyomást már a megkérdezett cégvezetők 67 százaléka is érzi. A CEO-k több mint fele tervezi, hogy a jövőben nyilvánosan is kiáll a fontos társadalmi ügyek mellett. Őket az igazgatósági tagok 76 százaléka, valamint az intézményi befektetők 79 százaléka is támogatja ebben a törekvésben.

„A hazai vállalatok vezetői sem nézhetik többé a pálya széléről a társadalmat és a gazdaságot fenyegető változásokat” – hangsúlyozta Rencz Botond, az EY vezérigazgatója. „A munkavállalók, a vásárlók és a befektetők is elvárják, hogy egy cégnek és a vezetőjének határozott elképzelése legyen arról, hogyan tud pozitív társadalmi hatást gyakorolni. Azok a döntéshozók, akik ezt nem teszik meg vagy nem megfelelően lépnek fel a közügyekben, könnyen elveszíthetik az emberek és a beruházók bizalmát. A cégvezetőknek olyan ügyeket kell támogatniuk, amiket hosszútávon, hitelesen tudnak képviselni és a vállalat víziójához is illeszkednek.”

A megkérdezett cégvezetők negyede már több konkrét lépést is tett a globális kihívások kezelése érdekében – 60 százalékuk a vállalat missziójához kapcsolódó társadalmi akciót indított, közel 50 százalékuk pedig a helyi kormányzattal vagy egy civil szervezettel kötött megállapodást. A vezetők nagy többsége arra számít, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek egyre gyakoribbá válnak a jövőben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS