VOSZ-fórum Kaposvár és térségének fejlesztéséért

VOSZ-fórum Kaposvár és térségének fejlesztéséért
2026. 02. 03., 21:05

A VOSZ a Pécsi Tudományegyetem együttműködésével, Kaposvár városának támogatásával „VOSZ Gazdasági Fórum és Kerekasztal-beszélgetés” címmel szervezett rendezvényt 2026. február 3-án Kaposváron.

A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv sosem volt még annyira aktuális, mint 2026 elején. Gelencsér Attila, a térség országgyűlési képviselője nyitóbeszédében rámutatott: az Európai Unió gazdasági súlya és versenyképessége csökken, amit a német gazdasághoz erősen kötődő kaposvári és somogyi beszállítók a bőrükön éreznek. Mint mondta: 340 milliárd forint összegű közösségi fejlesztés valósult meg vagy indult el a térségben az elmúlt időszakban, míg vállalkozói beruházások 300 milliárd forint értékben valósultak meg – ezek az összegek a következő négy évben megismételhetők. Az egyetemi háttérről közölte: a MATE és a Pécsi Tudományegyetem tudásbázisa ma már kiszolgálja az ipari igényeket a térségben, ami tíz éve még elképzelhetetlen volt. Jelentősen erősítik a régió gazdaságát a térségben jelenlévő két nagy felsőoktatási intézményből érkező képzett diplomás szakemberek.

Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) országos elnöke a magyar gazdaság előtt álló kihívásokat bemutató elemzésében leszögezte: „a 2010 és 2020 közötti aranykor véget ért, a vállalkozásoknak stressztűrő üzemmódba kellett kapcsolniuk”. Az elmúlt évek globális válságai miatt kiszámíthatatlan, nehezen tervezhető gazdasági környezetben kell ma teljesíteni. Mint fogalmazott: bár a reálbérek nőttek, az infláció csökkent, a lakosság fogyasztása – ami a költségvetés egyik motorja – visszafogott, az emberek óvatosak, ha tehetik, újra tartalékolnak. Ezt bizonyítják a negyedévente ismertetett VOSZ Barométer adatai is, amelyek a vállalkozások üzleti hangulatát tükrözik az Egyensúly Intézet felmérésében. A kitörési pontot a VOSZ elnöke a hatékonyságnövelésben és a digitalizációban látja. „A magyar mikrovállalkozások termelékenysége jóval elmarad a nyugati átlagtól. Nem az a baj, hogy kicsik vagyunk, hanem az, hogy nem használjuk eléggé a technológiát” – mondta Eppel János, aki szerint a VOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Széchenyi Kártya Programja továbbra is a kkv szektornak legfontosabb bázisa: a hitelek 50 százaléka ezen keresztül jut el a vállalkozásokhoz. A VOSZ új szolgáltatásokkal, így az adminisztrációt egy helyen kezelő digitális portállal (VOSZPort) és az országosan kiépült irodahálózat mellett a külföldi hálózat bővítésével segíti a cégeket. Fontosnak nevezte a szövetség által kezdeményezett energiaszövetségek elindítását, a beszállítói programot, valamint a VOSZ új, e-kereskedelemmel foglalkozó szekciójának megalakítását, amely a Nemzetgazdasági Minisztériummal együtt működve tesz javaslatokat. Ahogy Eppel János fogalmazott: az együttműködésnek nincs alternatívája, továbbra is folytatják a partneri kapcsolatok szélesítését, valamint a meglévők erősítését.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere beszédében kiemelte, hogy Brüsszel szankciós politikája „satuba fogta” az európai gazdaságot. Ugyanakkor Kaposvár megtalálta a saját útját a keleti és nyugati tőke találkozási pontjaként. „Ipartörténeti év volt a tavalyi, és az lesz 2026 is, például egy 55 hektáros iparterületet kialakításával az Északi Ipari Parkban” – jelentette be, majd vázolta a 2030-ig szóló terveket. Kaposváron ekkorra kívánják elérni teljes foglalkoztatottságot – a munkanélküliség már most is történelmi mélyponton, 3,1 százalékon áll. Népességnövekedést kívánnak elérni a családok támogatásával, a város vonzerejének növelésével. A vármegye székhely energiafüggetlenségének érdekében zöld energiával csökkentenék a kitettséget. Szita Károly szerint Kaposvár célja, hogy bekerüljön Magyarország tíz legfejlettebb városa közé.

Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja előadásában emlékeztetett arra, hogy a PTE és a VOSZ partneri kapcsolatban dolgozik, céljuk a vállalkozói szféra erősítése és további tudással felvértezése, valamint a duális képzéssel az egyetemi hallgatók bevonása a munka világába. „Már eddig sokat profitáltunk abból, hogy a vállalkozói gondolkodást bevittük az egyetem falai közé. Így a kutatás-fejlesztés területén a vállalkozókkal közösen írtunk ki pályázatot. Célunk, hogy a nálunk tanuló fiatalokat a régiónkban tudjuk tartani, itt dolgozzanak, Somogyban alapítsanak családot” – mondta a kancellár.

Az eseményen kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a térség gazdaságfejlesztési lehetőségeit. Borhi Zsombor, Kaposvár alpolgármestere, Sztankó Attila, a Kométa 99 Zrt. gazdasági igazgatója, Gál É. Beáta, a VOSZ kommunikációs és marketing igazgatója és Siptár Dávid, a PTE Innovációmenedzsment és Gazdaságkapcsolati Igazgatóságának igazgatója egyetértett abban, hogy Kaposvár és térsége minden korábbinál nagyobb lehetőségek előtt áll, a nagyberuházók egyre inkább partnerként kezelik a kkv-kat, de a beszállítói programot erősíteni kell, élen kell járni a mesterséges intelligencia alkalmazásában. Elhangzott: a közös munkához, a fejlődéshez a VOSZ minden támogatást megad.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS