A legtöbb területen csökkentek a VOSZ Barométer idei harmadik negyedéves mutatói – derült ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet sajtóbeszélgetésén.
A VOSZ Barométer főindexe az idei harmadik negyedévben a 100-as skálán 52 százalékon állt, ami az első, a 2023 első negyedéves méréshez képest 10 százalékos csökkenést jelent. A legfrissebb mérés szerint az üzleti hangulat alindex: 57, a beruházások alindex 37, a pénzügyi helyzet alindex pedig 62 százalékot mutatott.
„A 2024-es GDP-adatokat 1,9 százalékra várjuk, e tekintetben a korábbi ambiciózus számokat le kellett tekerni” – mondta Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója a tájékoztatón. Hozzátette, a beruházások terén sem lesz pozitív a mérleg, majd csak 2025-ben várható nagyságrendileg nagyobb, 8–9 százalékos emelkedés. „Úgy látszik, hogy a 2024. második negyedéves, felfelé mutató trend megtört” – hangsúlyozta. A megkérdezett VOSZ-tagvállalkozások válaszaiból az is kiderült, hogy a legnagyobb kockázatnak a csökkenő vásárlóerőt, a munkaerőhiányt, valamint a megrendelések elmaradását tartják. Az üzletmenet szempontjából a cégek kiemelten kockázatosnak tartják a veszteséges működést (27 százalék), a csökkenő vásárlóerőt (18 százalék), valamint az üzleti partnerek nehézségeit (16 százalék). A veszteséges működés kockázata kapcsán Kozák Ákos felhívta a figyelmet, hogy a bizalom is „megbicsaklott” a hazai vállalkozásoknál, aminek következményeként a tervezett – és makrogazdasági szempontból szükséges – vállalkozói beruházások várhatóan továbbra is elmaradnak a lehetőségektől. „Ha abban is bizonytalan vagyok, hogy az évet a terveknek megfelelően tudom teljesíteni, akkor mire tervezzek beruházást, amelynek megtérülése csak később várható?” – tette fel a kérdést az Egyensúly Intézet igazgatója.
A kutatás során megkérdezték a vállalkozásokat arról is, miként ítélik meg Magyarország gazdasági helyzetét. Az elmúlt időszak válaszaihoz képest újdonság, hogy elsősorban a magas adóterheket okolják a problémákért, emellett sokan említették a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát is. „Az üzleti hangulat 57 százalékos értéke a valaha mért legalacsonyabb szintet mutatja. Bár a vállalkozások összességében továbbra is optimisták, az üzleti kilátások minden területen romlottak az előző negyedévhez képest is” – tette hozzá.
A rövid távú kilátások sem voltak még ennyire alacsony szinten, a cégek 46 százaléka kedvezőtlennek látja a következő negyedévet. Bár a hosszabb távú, egyéves előrejelzések valamivel optimistábbak, a cégvezetők mindössze 12 százaléka tartja vállalkozása jövőjét nagyon kedvezőnek. „Bár a megkérdezett vállalkozások pénzügyi helyzete még mindig stabilnak mondható, az éves árbevételek elmaradásától tartók nagy száma már figyelmeztető. A pénzügyi tartalékkal nem rendelkező vállalkozások aránya már 16 százalékra tehető, ami aggasztó jelzést küld a döntéshozóknak” – tette hozzá. Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, a megkérdezettek 69 százaléka úgy nyilatkozott, hogy újra beépíti az inflációt az áraiba, jóllehet, annak mértéke ma már inkább kezelhető szinten van, a hazai vállalkozások azonban nem felejtették el a tavalyi inflációs sokkot.
A VOSZ javaslatára a kutatásban külön témaként rákérdeztek a bérekre és a béremelésre is. A vállalkozások 60 százaléka támogatja a minimálbér és garantált bérminimum szétválasztását, kétharmaduknak pedig az a véleménye, hogy ezek mértékéről, növeléséről ágazati szinten kellene megállapodni. A vállalkozások 55 százaléka idén már nem tervez béremelést, és mindössze 28 százalékuk fog várhatóan év végi jutalmat, bónuszt adni. Jövő évre a legtöbb vállalkozás maximum 5–10 százalékos béremelést tartana elfogadhatónak.
A témához kapcsolódva Perlusz László, a VOSZ főtitkára hozzátette, a termelékenység növekedését jóval meghaladó béremelés a bérekre rakódó adóterhek csökkentése mellett vállalható a munkaadók részéről. „Erőltetett bérfelzárkózás esetén például a szociális hozzájárulási adó további csökkentésével lehet kompenzálni, ahogy az történt a 2017–2022-re vonatkozó bérmegállapodáskor is” – tette hozzá a főtitkár. Szerinte a célzott kkv-támogatások, valamint a hozzáadott értéket jelentősen növelő nagyvállalati beruházások is segíthetnének a hazai gazdaság kilábalásában.
Nemrég hozták nyilvánosságra World’s Best Vineyards, azaz a világ 100 legjobb borászatának listáját.
A Paksi Atomerőmű üzemanyag-ellátásáról létrejött szerződés fontos lépés Magyarország számára ellátásbiztonsági szempontból – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.