Viharkárok: keresi a rendkívüli kárenyhítés lehetőségét az Agrárminisztérium

2022. 02. 01., 09:57

A hétvégi viharok okozta mezőgazdasági károk elsősorban a fóliás zöldségtermesztést érintették. Az Agrárminisztérium megkezdte annak vizsgálatát, hogy költségvetési átcsoportosítás révén milyen módon lehetne rendkívüli, közvetlen támogatási lehetőséget biztosítani a kárt szenvedett gazdálkodóknak.

A kiterjedt mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer – az uniós szabályok keretei között – a fólia alatti növénykultúrában keletkezett károkat kezeli a kárenyhítési alap révén. A termelőeszközökben keletkezett károk okozta jövedelemcsökkenést a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer kezeli. Ezeken túlmenően keresi a szaktárca a költségvetési átcsoportosítás lehetőségét.

Az Agrárminisztérium a pontos helyzetkép érdekében felkéri a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, hogy a falugazdászok közreműködésével mérje fel a fedett növénytermesztő eszközökben keletkezett károkat. Javasoljuk az érintetteknek, hogy káraikat a falugazdászoknál jelezzék, hiszen a tényleges károkról azok felmérése után lehet teljes képet kapni.

A tárca ezen felül a biztosítótársaságoktól azt kéri, hogy a mezőgazdasági termelők termelési eszközökben, gazdasági épületekben keletkezett, vihar- és homokverés miatti kárbejelentéseit prioritásként kezeljék, a helyszíni kárfelmérésekkor soron kívül járjanak el, hiszen a termeléshez szükséges eszközökben keletkezett károkról van szó.

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer főbb elemei a kárenyhítési alap, a mezőgazdasági biztosításokhoz kapcsolódó díjtámogatás, a jégkármérséklő rendszer és a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer, ebből kettő elem alkalmazható a jelenlegi helyzetre. A fólia alatti növénykultúrában észlelhető károk ellentételezésére a kárenyhítési alap jelent segítséget, itt 15 napja van a termelőnek az erre szolgáló elektronikus felületen bejelentést tenni.

A termelőeszközökben (például fóliában) keletkezett károkat - a vonatkozó uniós szabályok alapján - a tavaly elindított mezőgazdasági krízisbiztosításban van lehetőség kezelni. Az abban részt vevő gazdálkodó kaphat kompenzálást, ha a kára idei évi jövedelmének csökkenése a 30 százalékot meghaladja. Ebbe a rendszerbe idén is lehet jelentkezni, február 1. és február 28 között. A csatlakozással – a 3 éves tagság mellett – hozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik, amelynek díja méltányos.

E hozzájárulás megfizetése, valamint a referenciajövedelemhez viszonyított, 30 százalékot meghaladó tárgyévi jövedelemcsökkenés alapozza meg a támogatásra, azaz a kompenzációra való jogosultságot. A kompenzáció mértéke az elszenvedett jövedelemcsökkenés 69,9 százaléka. Azáltal, hogy a rendszer a jövedelemkiesést kompenzálja, csökkenti a gazdálkodás ciklikusságából adódó jövedelemingadozást, ezzel is biztosítva a gazdálkodók számára a kiszámíthatóságot. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.
2026-01-15 16:20:00
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS