A hazai vállalatok menedzsmentje óvatosabb várakozásokkal néz 2023 elé – derül ki a Randstad legfrissebb „HR Trends 2023” kutatásából, melynek célja, hogy betekintést nyújtson a Magyarországon működő cégek jelenlegi gazdasági helyzethez történő alkalmazkodásába, illetve az előttük álló HR-kihívásokba.
A kutatásban résztvevő közel 250, döntően közép- és nagyvállalat csupán 41 százaléka számít cége nettó árbevételének növekedésére – szemben a tavalyi 61 százalékkal. A kutatás résztvevőinek többsége úgy gondolja, hogy az év legtöbb fejtörést okozó problémái az infláció miatt megnövekedett bérköltségek és a magasabb működési költségek lesznek, amelyekre különböző stratégiák mentén terveznek reagálni.
A HR kérdéseket érintően sem optimisták a megkérdezett szakemberek. Beszédes, hogy míg tavaly a 89 százalékuk tervezett létszámbővítést, idén csak 34 százalékuk nyilatkozott így. A bérezés idén is munkaerőpiaci kulcskérdés: a dolgozói elvárások továbbra sem találkoznak a vállalatok által tervezett béremelések mértékével, ez a szakadék tavaly óta tovább nőtt. Jó hír viszont, hogy míg tavaly csak a cégek 83 százaléka akart emelni, ebben az évben gyakorlatilag mindenki (97 százalék).
Idén a hazai vállalati szektor kevésbé optimista az üzleti teljesítményét illetően: míg tavaly a felmérésben résztvevők közel kétharmada számított a vállalatuk nettó árbevételének növekedésére, most csupán a 41 százalékuk– akiknekkicsivel több mint fele 4-10 százalékos nettó árbevétel növekedésre számít. Az optimistákhoz hasonló arányban vannak azok is (39 százalék), akik stagnáló árbevétellel számolnak. Emellett azonban nőtt a borúsabban gondolkodók száma: míg 2022-ben a válaszadók 3 százaléka mondta azt, hogy az árbevétel csökkenésére számít, idén 10 százalékuk nyilatkozott így. A válaszadók tizede nem tudja, milyen elvárásokkal fusson neki 2023-nak.
Az ágazati számokból az látszik, hogy az IT-szektorban, a szolgáltatóközpontoknál és a szolgáltatóiparban az átlagnál többen számolnak 15 százalék feletti növekedéssel.
A kutatásban résztvevők pesszimizmusának legfőbb oka a jelenlegi globális és hazai gazdasági helyzet, hiszen jól láthatóan ezek a tényezők befolyásolják 2023-as várakozásaikat. A többségük szerint az év legnagyobb üzleti kihívása az infláció miatt megnövekedett bérköltségek és magasabb működési költségek lesznek – előbbit 71 százalékuk, utóbbit 61 százalékuk jelölte meg. Sokan tekintenek üzleti kihívásként a magasabb energiaköltségekre (43 százalék) és a jelöltek elvesztésére a bérköltségek inflációja miatt (42 százalék), de a jövedelmező árrés fenntartását is komoly kihívásként jelölték meg (40 százalék).
A fenti kihívásokra – amelyek közül az öt legfontosabb a tavalyi felméréshez képest új fenyegetés – különböző módokon terveznek reagálni a vállalatok. A kárenyhítési tervek főként a munkaerő- és energiaköltségek optimalizálását célozzák. 62 százalékuk szerint a lehetséges recesszióra válaszul a cégük átalakítja a struktúrát és újraértékeli munkaerő-szükségletét. A válaszadók fele a működési költségeket vágja vissza, a vállalatok 48 százalék-a befagyaszthatja a munkaerő-felvételt a kritikus időszakban, 35 százalékuk egyéb energiatakarékossági intézkedéseket vezet be, 14 százalékuk pedig több home office lehetőséget ajánl fel az irodai energiaköltségek csökkentése érdekében.
A Randstad a négynapos munkahétről is megkérdezte a kutatásban résztvevő vállalatok képviselőit: összesen 17 százalék tervezi tesztelni vagy bevezetni (teljesen vagy részlegesen) a munkavállalók munka-magánélet egyensúlyának javítása érdekében, ám a döntő többség, 83 százalék kivitelezhetetlennek tartja azt saját szervezetében.
Míg tavaly a felmérésben résztvevők 83 százaléka nyilatkozott tervezett fizetésemelésről, idén a megkérdezett cégek 97 százaléka tervezi a munkabérek megemelését. A cégek által tervezett fizetésemelések mértéke és a munkavállalók elvárásai azonban nem egyeznek. Az elmúlt hónapokban tapasztalható infláció, a megélhetési költségek rohamos emelkedése miatt a munkaadók többsége 6-15 százalékos emelést tervez(harmaduk 6-10 százalékos emelést, 42 százalékuk viszont 11-15 százalékos emelést).
A Randstad Hungary social media felmérése szerint – amelyet több mint 400-an töltöttek ki – a munkavállalók közel háromnegyede viszont a 16-20 százalékos vagy ennél is magasabb arányú fizetésemelést tartja reálisnak. Ilyen mértékű emeléssel azonban csak kevés munkaadó tervez. 20 százalék felett a cégek alig 1 százaléka emel – ezek döntően az IT/telekommunikációs szektorból kerülnek ki –, holott a dolgozók 35 százaléka legalább ennyit szeretne kapni, minden nyolcadik cég emel 16 százalék és 20 százalék között, ez a dolgozók 37 százalékánál lenne elvárás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a béremelést sok cég differenciáltan hajtja végre, ezzel a bérfelzárkóztatással csökkentve azt a szakadékot, amely az 1990-es évektől kezdve folyamatosan nőtt a menedzsment és szervezet alsóbb szintjein dolgozók fizetése között.
Mindezek mellett a cégek 43 százaléka ajánlott fel rendkívüli támogatást dolgozóinak, hogy segítsék az alkalmazottakat megbirkózni a megnövekedett megélhetési költségekkel. A válaszadó vezetők egyharmada egyszeri megélhetési hozzájárulással támogatta alkalmazottait, 23 százalék az energiaköltségekhez, utazási költségekhez vagy egyéb napi kiadásokhoz járult hozzá, 12 százalék havonta járult hozzá a dolgozók megélhetési költségeihez, és csupán 23 százalék nem számolt be a fenti hozzájárulások alkalmazásáról.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
A francia Framatome fogja szállítani a paksi reaktor irányítástechnikai rendszerét – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
