Vegyesek a hazai vállalatok 2023-as várakozásai

Vegyesek a hazai vállalatok 2023-as várakozásai
2023. 02. 21., 12:13

A hazai vállalatok menedzsmentje óvatosabb várakozásokkal néz 2023 elé – derül ki a Randstad legfrissebb „HR Trends 2023” kutatásából, melynek célja, hogy betekintést nyújtson a Magyarországon működő cégek jelenlegi gazdasági helyzethez történő alkalmazkodásába, illetve az előttük álló HR-kihívásokba.

A kutatásban résztvevő közel 250, döntően közép- és nagyvállalat csupán 41 százaléka számít cége nettó árbevételének növekedésére – szemben a tavalyi 61 százalékkal. A kutatás résztvevőinek többsége úgy gondolja, hogy az év legtöbb fejtörést okozó problémái az infláció miatt megnövekedett bérköltségek és a magasabb működési költségek lesznek, amelyekre különböző stratégiák mentén terveznek reagálni.

A HR kérdéseket érintően sem optimisták a megkérdezett szakemberek. Beszédes, hogy míg tavaly a 89 százalékuk tervezett létszámbővítést, idén csak 34 százalékuk nyilatkozott így. A bérezés idén is munkaerőpiaci kulcskérdés: a dolgozói elvárások továbbra sem találkoznak a vállalatok által tervezett béremelések mértékével, ez a szakadék tavaly óta tovább nőtt. Jó hír viszont, hogy míg tavaly csak a cégek 83 százaléka akart emelni, ebben az évben gyakorlatilag mindenki (97 százalék).

Vegyes üzleti kilátások

Idén a hazai vállalati szektor kevésbé optimista az üzleti teljesítményét illetően: míg tavaly a felmérésben résztvevők közel kétharmada számított a vállalatuk nettó árbevételének növekedésére, most csupán a 41 százalékuk– akiknekkicsivel több mint fele 4-10 százalékos nettó árbevétel növekedésre számít. Az optimistákhoz hasonló arányban vannak azok is (39 százalék), akik stagnáló árbevétellel számolnak. Emellett azonban nőtt a borúsabban gondolkodók száma: míg 2022-ben a válaszadók 3 százaléka mondta azt, hogy az árbevétel csökkenésére számít, idén 10 százalékuk nyilatkozott így. A válaszadók tizede nem tudja, milyen elvárásokkal fusson neki 2023-nak.

Az ágazati számokból az látszik, hogy az IT-szektorban, a szolgáltatóközpontoknál és a szolgáltatóiparban az átlagnál többen számolnak 15 százalék feletti növekedéssel. 
A kutatásban résztvevők pesszimizmusának legfőbb oka a jelenlegi globális és hazai gazdasági helyzet, hiszen jól láthatóan ezek a tényezők befolyásolják 2023-as várakozásaikat. A többségük szerint az év legnagyobb üzleti kihívása az infláció miatt megnövekedett bérköltségek és magasabb működési költségek lesznek – előbbit 71 százalékuk, utóbbit 61 százalékuk jelölte meg. Sokan tekintenek üzleti kihívásként a magasabb energiaköltségekre (43 százalék) és a jelöltek elvesztésére a bérköltségek inflációja miatt (42 százalék), de a jövedelmező árrés fenntartását is komoly kihívásként jelölték meg (40 százalék).

Létszámleépítés nem, létszámstop inkább

A fenti kihívásokra – amelyek közül az öt legfontosabb a tavalyi felméréshez képest új fenyegetés – különböző módokon terveznek reagálni a vállalatok. A kárenyhítési tervek főként a munkaerő- és energiaköltségek optimalizálását célozzák. 62 százalékuk szerint a lehetséges recesszióra válaszul a cégük átalakítja a struktúrát és újraértékeli munkaerő-szükségletét. A válaszadók fele a működési költségeket vágja vissza, a vállalatok 48 százalék-a befagyaszthatja a munkaerő-felvételt a kritikus időszakban, 35 százalékuk egyéb energiatakarékossági intézkedéseket vezet be, 14 százalékuk pedig több home office lehetőséget ajánl fel az irodai energiaköltségek csökkentése érdekében.

A Randstad a négynapos munkahétről is megkérdezte a kutatásban résztvevő vállalatok képviselőit: összesen 17 százalék tervezi tesztelni vagy bevezetni (teljesen vagy részlegesen) a munkavállalók munka-magánélet egyensúlyának javítása érdekében, ám a döntő többség, 83 százalék kivitelezhetetlennek tartja azt saját szervezetében.

Bérkérdés: egyelőre az infláció vezet

Míg tavaly a felmérésben résztvevők 83 százaléka nyilatkozott tervezett fizetésemelésről, idén a megkérdezett cégek 97 százaléka tervezi a munkabérek megemelését. A cégek által tervezett fizetésemelések mértéke és a munkavállalók elvárásai azonban nem egyeznek. Az elmúlt hónapokban tapasztalható infláció, a megélhetési költségek rohamos emelkedése miatt a munkaadók többsége 6-15 százalékos emelést tervez(harmaduk 6-10 százalékos emelést, 42 százalékuk viszont 11-15 százalékos emelést).

A Randstad Hungary social media felmérése szerint – amelyet több mint 400-an töltöttek ki – a munkavállalók közel háromnegyede viszont a 16-20 százalékos vagy ennél is magasabb arányú fizetésemelést tartja reálisnak.  Ilyen mértékű emeléssel azonban csak kevés munkaadó tervez. 20 százalék felett a cégek alig 1 százaléka emel – ezek döntően az IT/telekommunikációs szektorból kerülnek ki –, holott a dolgozók 35 százaléka legalább ennyit szeretne kapni, minden nyolcadik cég emel 16 százalék és 20 százalék között, ez a dolgozók 37 százalékánál lenne elvárás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a béremelést sok cég differenciáltan hajtja végre, ezzel a bérfelzárkóztatással csökkentve azt a szakadékot, amely az 1990-es évektől kezdve folyamatosan nőtt a menedzsment és szervezet alsóbb szintjein dolgozók fizetése között.

Mindezek mellett a cégek 43 százaléka ajánlott fel rendkívüli támogatást dolgozóinak, hogy segítsék az alkalmazottakat megbirkózni a megnövekedett megélhetési költségekkel. A válaszadó vezetők egyharmada egyszeri megélhetési hozzájárulással támogatta alkalmazottait, 23 százalék az energiaköltségekhez, utazási költségekhez vagy egyéb napi kiadásokhoz járult hozzá, 12 százalék havonta járult hozzá a dolgozók megélhetési költségeihez, és csupán 23 százalék nem számolt be a fenti hozzájárulások alkalmazásáról.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-12 21:10:35
Csak a személyre szabott és élményalapú munkahelyek képesek hosszú távon megtartani az értékes munkaerőt – hangzott el a FIVOSZ hétfői HR-konferenciáján, ahol panelbeszélgetésen keresték a választ arra, hogy milyen az ideális munkahely 2024-ben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS