Változik a versenytörvény, bővül a GVH eszköztára, csökkennek a cégek adminisztratív terhei

2023. 01. 01., 17:55

Több ponton változott a versenytörvény január 1-jével, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eszköztára bővül, a cégek adminisztratív terhei csökkennek.

Új eszközzel segíthetik a vállalkozások önkéntes jogkövetését, az összefonódás-ellenőrzés rendszere pedig a cégek adminisztratív terheinek csökkentése és a hatékonyabb ellenőrzés irányába módosul – írja a GVH.

A GVH vizsgálati jogkört kap a digitális platformszolgáltatókra vonatkozó, új uniós szabályozás (DMA) betartásában.

A magyar versenytörvény módosításai új lehetőséget adnak a versenyhatóság elnökének ahhoz, hogy feltételezett jogsértés esetén egyes esetekben megelőző jelleggel, felszólító levélben ismertesse a hatóság aggályait az érintett vállalkozásokkal.

A felszólító levél – úgynevezett „soft law” eszközként – a fokozatosság elve alapján segítheti a cégeket a kifogásolható piaci magatartás felülvizsgálatában és módosításában, rugalmas lehetőséget biztosítva a gyanítható versenyproblémák önkéntes orvoslására, ezáltal elkerülve a versenyfelügyeleti eljárással járó időt és terheket mind a hatóság, mind a vállalkozások részéről.

Változtak az összefonódás-ellenőrzésre vonatkozó egyes részletszabályok és küszöbszámok is - jelezték. A módosulások - amelyekkel kapcsolatban 2022 nyarán nyilvános konzultációra is sor került - az eljárások hatékonyságának növelését, valamint az adminisztratív terhek csökkentését célozzák.

Így felülvizsgálták és megemelték a részben már 17 éve változatlan bejelentési árbevétel-küszöbszámokat. Ezek alapján várhatóan 10-15 százalékkal kevesebb tranzakciót kell a GVH-hoz a jövőben bejelenteni, mely nagyban hozzájárul az hazai vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez.

Emellett a versenyhatóság új jogköröket kapott a november 1-én hatályba lépett, 2023. május 2-tól alkalmazandó digitális piacokról szóló uniós jogszabály (DMA) érvényesítése kapcsán. A versenytörvény alapján a GVH versenyfelügyeleti eljárást indíthat annak megállapítása érdekében, hogy álláspontja szerint a jelentős piaci hatású digitális platformszolgáltatók – vagyis az úgynevezett kapuőrök – megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek.

Vizsgálata eredményeiről a versenyhatóság jelentést tesz a kötelezettségek érvényesítéséért felelős Európai Bizottságnak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 17., 11:35
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-14 15:10:00
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ben hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS