Bár járványhelyzetben a közösségi autózás egy lehetséges megoldás az érintkezésmentes és biztonságos közlekedésre, mégis sokan még mindig nem hisznek az autómegosztókban. Pedig a számok azt igazolják, hogy ez jelenti a közlekedés jövőjét, legalábbis a nagyvárosokban. Budapesten jelenleg több mint 1000 carsharing autó vehető igénybe, a 4 évvel ezelőtti számokhoz képest – amikor a GreenGo a piacon elsőként indította flottáját, akkor 45 elektromos autóval – a fejlődés megkérdőjelezhetetlen. Ám mégis elmaradunk a hasonló méretű Bécstől, ahol nagyjából másfélszer ennyi közösségi autó fut az utakon. Az elmúlt néhány hétben megtörtént Magyarország „digitális átállása”, a lakosság egy része már online intézi ügyeit. A kérdés az, hogy vajon a közlekedés átalakulására is számíthatunk-e a krízis időszaka alatt.
A magyarok negyede nem is ismeri
Ami biztos, hogy sokan még azt sem tudják idehaza, mi fán terem a carsharing. A K&H készített egy 500 fős felmérést, amiből kiderül, hogy a megkérdezettek 26 százaléka nem is érti pontosan, mire való az autómegosztás. Nagyon sokan vannak - messze 30 százalék felett - akik nem tartják reális megoldásnak a saját tulajdonú autó kiváltására, többen pedig úgy vélik, csak múló hóbort az egész. Mindössze 8 százalék volt jelentette ki, hogy feltétel nélkül bízik a carsharingben. Budapesten 30-60.000 főre becsülik a felhasználók számát, ami egyelőre még elmarad a közel azonos méretű Bécstől, ahol ez a szám 100.000 fő körül van.
„A fővárosban még bőven van potenciál a fejlődésre. Eddig a piaci verseny az árban, a területi lefedettségben és az autók számában jelentkezett. Jelenleg mindhárom szolgáltató arra fókuszál, hogy segítse biztonságban közlekedni a járványhelyzetben halaszthatatlan teendőket intézőket. Nálunk a GreenGonál ezt támogatja a szigorított fertőtlenítési protokoll – ami naponta az egész flottát érinti - és az a fejlesztésünk, hogy áprilistól az appban nyomon lehet követni, pontosan mikor fertőtlenítettünk egy adott járművet – foglalja össze Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezetője.
Kivezetik a füstösöket?
Az autómegosztással nem csak a közlekedő nyer, de a környezet is, hiszen egyetlen megosztott kocsi 5-6 saját járművet tud kiváltani. Az igazi környezetkímélés azonban majd az lesz, amikor minden szolgáltató elektromos kocsikat használ a flottájában. Idehaza egyelőre csak a GreenGonak van tisztán elektromos autóparkja. A villanyautók városi közlekedésben sok szempontból jobbak, mint a belsőégésű motorral hajtott kocsik, noha a magánfelhasználók talán még tartanak tőlük.
Pedig valójában még vezetni is egyszerűbb őket, nem kell megvárni amíg bemelegszik a motor, télen azonnal van bennük fűtés és még sorolni lehetne az előnyöket. Az elektromos autók piaca egyre bővül, habár Kína például visszafogta a rájuk adott támogatás összegét, Európában azonban mindenhol igyekeznek rávenni az autósokat arra, hogy térjenek át áramra. Már csak azért is érdemes ezt megfontolni, mert sok országban már belátható távolságba került a dátum, amikor kivezetik a belsőégésű motorokat.
Norvégia lesz az első, ők 2025-től szüntetik be a benzines és dízel autók forgalmazását. Öt évvel később csatlakozik hozzájuk Svédország, Dánia, Hollandia, Szlovénia és Írország is. Nagy-Britannia és Franciaország kicsit nehezebben mozdul, ők 2040-re ígérik a füstmentességet. A Boston Consulting Group legutóbbi előrejelzése szerint az e-autók eladási számai a vártnál gyorsabban fognak emelkedni: ezek az autók a 2025-re a piac 1/3-át, 2030-ra az 51 százalékát birtokolják majd.
Meddig lesznek „benzines” autók?
Az elektromos autók ellen érvelőknek két fő fegyverük van: a kis hatótáv és a kevés töltőpont. Az elsővel lassan nem érdemes foglalkozni, egy új elektromos autó – legyen az akár egy Hyundai e-Kona vagy Renault Zoé -- már gond nélkül meg tud tenni több mint 300 kilométert, ami lassan a belsőégésű motorral hajtott kocsik hatótávjának felel meg. A töltőpontokból valóban többre lenne szükség, a számítások szerint az Unióban 2030-ra 44 millió elektromos autó lesz, amiket 3 millió töltőoszlop tudna kiszolgálni. Jelenleg alig 200 ezer helyen lehet Európában villanyautót tölteni nyilvánosan. A töltők telepítése tehát igazából nem választható opció, hanem elkerülhetetlen következmény.
„Szeretnénk elősegíteni, hogy a közösségi autózás beépüljön a budapesti közlekedők mindennapjaiba. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a flotta mellett legyen elegendő töltő is. Ezért támogatjuk a töltők telepítését: 2019-ben átadtunk 12 új töltőpontot, hatot a 7. kerületben a Parkl-lel közösen és szintén ugyanennyit telepítettünk a reptéren is. A másik feltétel, hogy a felhasználóknál a töltés szokássá váljon. Itt lép be a közösség építő ereje, ahol a sofőrök egymást segítik és közben jól is járnak. Ugyanis, aki a 30% alatti töltöttségű GreenGót feltölt, az bónuszepercet kap” – tette hozzá Michaletzky Bálint.
Az AAA idei kutatása szerint, amelyben olyan amerikai autósokat megkérdezve 71 százalékuk először vásárolt elektromosan hajtott autót, és 96 százalékuk pedig azt mondta, hogy legközelebb is elektromos autót venne.
Zöldülnek a rendszámok
Idehaza kicsit talán még mindig tartunk a villanyautóktól, vagy éppen a valóban hiányos infrastruktúrától, ami kell a működtetésükhöz. 2019-ben 6500 autó kapott zöld rendszámot, ezek 43,7 százaléka volt tisztán elektromos. Bár a darabszám nem túl nagy, az előző évhez képest ez mégis több mint 40 százalékos fejlődés, ám úgy tűnik, a tölthető hibrideket még mindig jobban szeretjük – nehezen szabadulunk a benzinmotor előnyeitől, amivel persze együtt jár annak összes nyűgje is. A jövő azonban kétségtelenül az elektromos autóké.
Kapcsolatban a kocsival
A szakértők a jövő emberének közlekedését egy betűszóval írják le: ACES. Az angol rövidítés az automatizált-kapcsolatban lévő-elektromos-megosztott szavak kezdőbetűiből áll össze (automated, connected, electric, shared). Úgy vélik, néhány tíz éven belül elengedhetetlen lesz, hogy az autók képesek legyenek az önvezetésre, folyamatosan interaktív kapcsolatban állva a sofőrrel, tudósítva őt mindenről – nem csak menet közben, de akkor is, ha az ember nem is ül az autóban. Az elektromos hajtás nem is kérdéses, illetve úgy fest, hogy az autómegosztás is a jövő elkerülhetetlen útja.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.