Újabb „pénzpumpát” indít el a kormány

2023. 03. 04., 17:15

A kormány elfogadta a Baross Gábor Tőkeprogramot, amely 600 milliárd forintnyi új tőkeforrást pumpál a gazdaságba.

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 700 milliárd forintos kerete gyakorlatilag kevesebb, mint 1 hónap alatt kimerült, valamint a rendkívül kedvező, 5 százalékos kamatozású hiteleket kínáló Széchenyi Kártya Program iránt is rendkívül magas az érdeklődés – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.

A kormány annak érdekében, hogy a hitelezési oldalt követően a vállalkozások számára rendelkezésre álló források tőke oldalát is megerősítse, a Baross Gábor Tőkeprogram keretében három pilléren keresztül támogatja a gazdaságot:
1. Ingatlan- és értékpapíralapok pillér
2. Új tőkealapok felállítása pillér
3. „Ráemelési” pillér 
Az új tőkeprogram keretében elsőként a 150 milliárd forint keretösszeggel rendelkező ingatlan és értékpapíralapok pillér indul meg 2023. március elsejével, amely két alprogramot foglal magában: (I) Ingatlanalapok alprogram, (II) Értékpapíralapok alprogram.

A Nemzeti Tőkeholdingon keresztül megvalósuló Baross Gábor Tőkeprogram a kormány reményei szerint hozzájárul a beruházási aktivitás növeléséhez, az energiahatékonyság javításához, zöldfejlesztések megvalósításához. 

A Baross Gábor Tőkeprogrammal együtt a Nemzeti Tőkeholdingon keresztül már mintegy 1600 milliárd forintnyi tőkeforrás érhető el a gazdaság számára. A Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül a vállalatok számára megnyitott finanszírozási források összértéke 3600 milliárd forint, azaz a GDP közel 5 százaléka.

A program részletei a Nemzeti Tőkeholding portálján, a https://nth.hu weboldalon érhetők el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS