Az agrárgazdaságok átadásáról szóló jogszabály gördülékeny ügyintézést, általános jogutódlást és a gazdaságok működőképességének fenntartását biztosítja – közölte Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a generációs megújulás támogatása és a generációk együttműködésének ösztönzése. Az egyéni gazdálkodók majdnem kétharmada 55 év feletti, és ennek a csoportnak is több mint fele 65 éves vagy idősebb. A gazdasági szervezetek irányítóinak pedig a fele idősebb 55 évesnél, ezért kiemelt jelentőségű a kormány számára az, hogy lehetővé tegye a gazdaságok zökkenőmentes átadását.
Nagy István emlékeztetett: a gazdaságátadási szerződés keretében az átadó vagy átadók és egy átvevő köthet adásvételi szerződést, ajándékozási szerződést, tartási szerződést vagy járadéki szerződést a körülményeiknek megfelelően. Annak érdekében, hogy a családon belüli vagyoni viszonyokat a családtagok rendezhessék, lehetőséget ad a törvény arra, hogy a négy szerződéstípust a felek kiegészítsék a mező-, erdőgazdasági célú földek használatával. Azaz a gazdaságátadó a mező és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogát megtarthatja, a használatukat azonban a jogszabályok alapján a lehető leghosszabb időtartamra átengedi a gazdaságátvevőnek. Az átvevő így az átadónak, illetve annak halála esetén a földeket megszerző örökösöknek biztosít folyamatos jövedelmet. Ha azonban a földek átruházása mellett döntenek a felek, akkor a gazdaságátadási szerződéssel átruházott földek esetében nem gyakorolható az elővásárlási jog.
A miniszter kiemelte, hogy egy gazdaság értékét nemcsak az egyes vagyonelemek adják, hanem a gazdálkodó tudása, kapcsolatrendszere is. Ezért annak érdekében, hogy a generációs megújulás sikeresen valósuljon meg, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy ahhoz közeledő átadó és a tőle legalább 10 évvel fiatalabb, maximum 50 éves átvevő legfeljebb öt évre együttműködésben állapodhatnak meg.
Hangsúlyozta, a szerződéssel együtt a gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy a gazdaságban végzett tevékenységéhez képest új tevékenységet nem folytat, a gazdaság átruházása után pedig a gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeit megszünteti. A gazdaságátadás célja ugyanis, hogy az átadó befejezze tevékenységét, és ne kezdjen új mező- és erdőgazdasági tevékenységbe. A törvénnyel bevezetett gazdaságátadási szerződés csak egy lehetőség azoknak, akik úgy döntenek, hogy végleg fel kívánnak hagyni a gazdálkodással. Aki nem vállalja a törvényben meghatározott feltételeket, az a jelenleg hatályos szabályok szerint eladhatja, átadhatja a gazdasága egy részét, vagy folytathatja a tevékenységét tovább.
Kifejtette, az átvevő jogutódlással a szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben az átadó helyébe lép a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe belépő gazdaságátvevő között a jogviszony az eredetileg megállapodó felek közötti jogviszony folytatásának tekinthető, az átvevőt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint az átadót. Így a szerződés időtartama nem kezdődik újra, az elévülés nem szakad meg, egyéb határidők sem indulnak újra. Ezek a szabályok vonatkoznak a haszonbérelt földekre is, azaz az átvevő átveszi a gazdaságátadó által használt földeket, és az eredeti szerződésnek megfelelően használhatja azokat.
A törvény 2023. január 1. napján lép hatályba. Addig megszületnek a szükséges jogszabályok és a gyakorlati alkalmazáshoz elengedhetetlen egyéb a feltételek – mint például a hatóságok elektronikus rendszerei közötti kapcsolat kiépítése és eljárási szabályaik összehangolása.
A tárcavezető meggyőződése, hogy az új szabályozás rugalmasabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a gazdaságok átadását és kellő ösztönzést is jelent mind az idősebb, mind a fiatalabb generáció tagjainak, ennek köszönhetően hatékonyan járul hozzá a mezőgazdaság generációs megújulásához. (AM Sajtóiroda)
Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.