Új szabályozás ösztönzi a generációs megújulást a mezőgazdaságban

2021. 12. 16., 14:53

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló jogszabály gördülékeny ügyintézést, általános jogutódlást és a gazdaságok működőképességének fenntartását biztosítja – közölte Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a generációs megújulás támogatása és a generációk együttműködésének ösztönzése. Az egyéni gazdálkodók majdnem kétharmada 55 év feletti, és ennek a csoportnak is több mint fele 65 éves vagy idősebb. A gazdasági szervezetek irányítóinak pedig a fele idősebb 55 évesnél, ezért kiemelt jelentőségű a kormány számára az, hogy lehetővé tegye a gazdaságok zökkenőmentes átadását.

Nagy István emlékeztetett: a gazdaságátadási szerződés keretében az átadó vagy átadók és egy átvevő köthet adásvételi szerződést, ajándékozási szerződést, tartási szerződést vagy járadéki szerződést a körülményeiknek megfelelően. Annak érdekében, hogy a családon belüli vagyoni viszonyokat a családtagok rendezhessék, lehetőséget ad a törvény arra, hogy a négy szerződéstípust a felek kiegészítsék a mező-, erdőgazdasági célú földek használatával. Azaz a gazdaságátadó a mező és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogát megtarthatja, a használatukat azonban a jogszabályok alapján a lehető leghosszabb időtartamra átengedi a gazdaságátvevőnek. Az átvevő így az átadónak, illetve annak halála esetén a földeket megszerző örökösöknek biztosít folyamatos jövedelmet. Ha azonban a földek átruházása mellett döntenek a felek, akkor a gazdaságátadási szerződéssel átruházott földek esetében nem gyakorolható az elővásárlási jog.

A miniszter kiemelte, hogy egy gazdaság értékét nemcsak az egyes vagyonelemek adják, hanem a gazdálkodó tudása, kapcsolatrendszere is. Ezért annak érdekében, hogy a generációs megújulás sikeresen valósuljon meg, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy ahhoz közeledő átadó és a tőle legalább 10 évvel fiatalabb, maximum 50 éves átvevő legfeljebb öt évre együttműködésben állapodhatnak meg.

Hangsúlyozta, a szerződéssel együtt a gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy a gazdaságban végzett tevékenységéhez képest új tevékenységet nem folytat, a gazdaság átruházása után pedig a gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeit megszünteti. A gazdaságátadás célja ugyanis, hogy az átadó befejezze tevékenységét, és ne kezdjen új mező- és erdőgazdasági tevékenységbe. A törvénnyel bevezetett gazdaságátadási szerződés csak egy lehetőség azoknak, akik úgy döntenek, hogy végleg fel kívánnak hagyni a gazdálkodással. Aki nem vállalja a törvényben meghatározott feltételeket, az a jelenleg hatályos szabályok szerint eladhatja, átadhatja a gazdasága egy részét, vagy folytathatja a tevékenységét tovább.

Kifejtette, az átvevő jogutódlással a szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben az átadó helyébe lép a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe belépő gazdaságátvevő között a jogviszony az eredetileg megállapodó felek közötti jogviszony folytatásának tekinthető, az átvevőt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint az átadót. Így a szerződés időtartama nem kezdődik újra, az elévülés nem szakad meg, egyéb határidők sem indulnak újra. Ezek a szabályok vonatkoznak a haszonbérelt földekre is, azaz az átvevő átveszi a gazdaságátadó által használt földeket, és az eredeti szerződésnek megfelelően használhatja azokat.

A törvény 2023. január 1. napján lép hatályba. Addig megszületnek a szükséges jogszabályok és a gyakorlati alkalmazáshoz elengedhetetlen egyéb a feltételek – mint például a hatóságok elektronikus rendszerei közötti kapcsolat kiépítése és eljárási szabályaik összehangolása.

A tárcavezető meggyőződése, hogy az új szabályozás rugalmasabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a gazdaságok átadását és kellő ösztönzést is jelent mind az idősebb, mind a fiatalabb generáció tagjainak, ennek köszönhetően hatékonyan járul hozzá a mezőgazdaság generációs megújulásához. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS