Ugrásszerűen nőtt a fenntartható divattermékek iránti kereslet

2021. 10. 04., 15:15

A fenntarthatóság igénye az elmúlt években egyre meghatározóbbá vált a divatiparban, és a fogyasztók gondolkodásában is. A 3 kontinens 17 országban működő GLAMI online divatcikk kereső platform által közzétett adatokból kiderül, hogy a fenntartható anyagokból készült ruhákra vonatkozó megrendelések száma Magyarországon és a környező országokban is többszörösére nőtt az elmúlt egy év leforgása alatt.

A több mint 4500 divatcikk kereskedelemmel foglalkozó webáruház kínálatát aggregáló GLAMI legfrissebb adatai szerint az elmúlt egy évben ugrásszerűen megnőtt a fenntartható ruhák iránti kereslet a közép- és kelet-európai régió országaiban. Az online keresőplatform mesterséges intelligencia algoritmusok által támogatott automatizált katalógusa kategorizálja, kereshetővé és szűrhetővé teszi, a felhasználók egyéni preferenciáinak megfelelően személyre szabja a partner webáruházak kínálatát, így jelentősen leegyszerűsíti a divattermékek feltérképezését és vásárlását az interneten. A GLAMI partnerei közt megtalálhatók az e-kereskedelem legmeghatározóbb szereplői is, mint az Ecipo, Bonprix, Answear, Reserved, Fashiondays, Fashionup, Spartoo, vagy az Orsay.

A platform adatai szerint 2020-ben Romániában 420 százalékkal, Görögországban 352 százalékkal, Szlovákiában 343 százalékkal nőtt a fenntartható anyagokból készült ruhákra vonatkozó megrendelések száma 2019 azonos időszakához képest. Ugyan ebben az időszakban Magyarországon a fenntartható divattermékek iránti kereslet 257 százalékkal, Csehországban 215 százalékkal nőtt. A növekedés vélhetően azért volt kiemelkedően magas Romániában és Görögországban, mert ezekben az országokban a fenntarthatóság csak a közelmúltban kapott nagyobb visszhangot, miközben például Szlovákiában és Csehországban a tendencia már évek óta tart.
A legfrissebb adatok szerint 2021-ben tovább nőtt a fenntartható ruházat iránti kereslet: Magyarországon 252 százalékkal, Szlovákiában 216 százalékkal, Görögországban 234 százalékkal és Romániában 173 százalékkal nőtt 2020 azonos időszakához képest.

„Globális trend, hogy a fogyasztók egyre nagyobb része számára válik fontossá, hogy vásárlásain keresztül is hozzájáruljon egy egyenlőbb társadalom és a környezet megóvásának előmozdításához. Adataink elemzése során azok az anyagok minősültek fenntarthatónak, amelyek előállítási módja és későbbi felhasználása (beleértve a csomagolást is) kevésbé terheli a környezetet. Az úgynevezett fenntartható termékeknek emellett megújulónak, újrahasznosíthatónak vagy legalább energiahatékonynak kell lenniük. Ilyen fenntartható anyagok például a pamut, a len, a kender, a lyocell vagy az újrahasznosított poliészter" – mondta Jan Keselak, a GLAMI piacfejlesztési vezetője.

A fogyasztói preferenciák változása és a tudatos vásárlók térnyerésének hatására az üzletek kínálatában is egyre több fenntartható termék és kollekció jelent meg, valamint egyre több e-kereskedelmi szereplő nyújt információt a vásárlóknak, hogy milyen országból származik az adott termék, milyen körülmények között és milyen anyagokból gyártották. A GLAMI vonatkozó kutatása alapján az e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek 45%-a szerint a következő években a fenntarthatóság lesz a divatipar egyik legmeghatározóbb trendje.

„A vásárlókat egyre inkább érdekli a ruházat eredete és a kiválasztott ruhák fenntarthatósága. Nyitottak az új, innovatív anyagok kipróbálására, pl. kerékpáros darabok beépítésére a ruhatárukban, és szívesen támogatják a helyi tervezőket. A minimalizmus jegyében a mennyiség helyett egyre többen fektetnek hangsúlyt a minőségre, egyre többen próbálják meg csökkenteni a spontán vásárlásaik számát, és egyre többen tájékozódnak a kiválasztott termék anyagairól és a gyártás körülményeiről is" – mondja Alex Lindov stylist.

A GLAMI korábbi kutatása szerint Magyarországon 10-ből 8 ember érdeklődik a fenntartható divat iránt és 60 százalék hajlandó lenne többet költeni egy fenntartható termékre, mint egy hasonló, „fast fashion” divatcikkre. A válaszadók fele hajlandó lenne extra költséget fizetni újrahasznosított csomagolásért, 23 százalék határozottan hajlik rá, a megkérdezettek 3 százaléka nem fizetne többet lebomló csomagolóanyagért. A magyarok 62 százaléka szívesebben áldoz többet egy termékre, ha annak jobb a minősége, de csak 29 százalék kész többet fizetni olyan ruhadarabért, ami fenntarthatónak tekinthető. Ugyanakkor a válaszadók 28 százalék-28 százalék mondta, hogy többet fog költeni prémium márkákra és tömegmárkákra is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS