A fenntarthatóság igénye az elmúlt években egyre meghatározóbbá vált a divatiparban, és a fogyasztók gondolkodásában is. A 3 kontinens 17 országban működő GLAMI online divatcikk kereső platform által közzétett adatokból kiderül, hogy a fenntartható anyagokból készült ruhákra vonatkozó megrendelések száma Magyarországon és a környező országokban is többszörösére nőtt az elmúlt egy év leforgása alatt.
A több mint 4500 divatcikk kereskedelemmel foglalkozó webáruház kínálatát aggregáló GLAMI legfrissebb adatai szerint az elmúlt egy évben ugrásszerűen megnőtt a fenntartható ruhák iránti kereslet a közép- és kelet-európai régió országaiban. Az online keresőplatform mesterséges intelligencia algoritmusok által támogatott automatizált katalógusa kategorizálja, kereshetővé és szűrhetővé teszi, a felhasználók egyéni preferenciáinak megfelelően személyre szabja a partner webáruházak kínálatát, így jelentősen leegyszerűsíti a divattermékek feltérképezését és vásárlását az interneten. A GLAMI partnerei közt megtalálhatók az e-kereskedelem legmeghatározóbb szereplői is, mint az Ecipo, Bonprix, Answear, Reserved, Fashiondays, Fashionup, Spartoo, vagy az Orsay.
A platform adatai szerint 2020-ben Romániában 420 százalékkal, Görögországban 352 százalékkal, Szlovákiában 343 százalékkal nőtt a fenntartható anyagokból készült ruhákra vonatkozó megrendelések száma 2019 azonos időszakához képest. Ugyan ebben az időszakban Magyarországon a fenntartható divattermékek iránti kereslet 257 százalékkal, Csehországban 215 százalékkal nőtt. A növekedés vélhetően azért volt kiemelkedően magas Romániában és Görögországban, mert ezekben az országokban a fenntarthatóság csak a közelmúltban kapott nagyobb visszhangot, miközben például Szlovákiában és Csehországban a tendencia már évek óta tart.
A legfrissebb adatok szerint 2021-ben tovább nőtt a fenntartható ruházat iránti kereslet: Magyarországon 252 százalékkal, Szlovákiában 216 százalékkal, Görögországban 234 százalékkal és Romániában 173 százalékkal nőtt 2020 azonos időszakához képest.
„Globális trend, hogy a fogyasztók egyre nagyobb része számára válik fontossá, hogy vásárlásain keresztül is hozzájáruljon egy egyenlőbb társadalom és a környezet megóvásának előmozdításához. Adataink elemzése során azok az anyagok minősültek fenntarthatónak, amelyek előállítási módja és későbbi felhasználása (beleértve a csomagolást is) kevésbé terheli a környezetet. Az úgynevezett fenntartható termékeknek emellett megújulónak, újrahasznosíthatónak vagy legalább energiahatékonynak kell lenniük. Ilyen fenntartható anyagok például a pamut, a len, a kender, a lyocell vagy az újrahasznosított poliészter" – mondta Jan Keselak, a GLAMI piacfejlesztési vezetője.
A fogyasztói preferenciák változása és a tudatos vásárlók térnyerésének hatására az üzletek kínálatában is egyre több fenntartható termék és kollekció jelent meg, valamint egyre több e-kereskedelmi szereplő nyújt információt a vásárlóknak, hogy milyen országból származik az adott termék, milyen körülmények között és milyen anyagokból gyártották. A GLAMI vonatkozó kutatása alapján az e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek 45%-a szerint a következő években a fenntarthatóság lesz a divatipar egyik legmeghatározóbb trendje.
„A vásárlókat egyre inkább érdekli a ruházat eredete és a kiválasztott ruhák fenntarthatósága. Nyitottak az új, innovatív anyagok kipróbálására, pl. kerékpáros darabok beépítésére a ruhatárukban, és szívesen támogatják a helyi tervezőket. A minimalizmus jegyében a mennyiség helyett egyre többen fektetnek hangsúlyt a minőségre, egyre többen próbálják meg csökkenteni a spontán vásárlásaik számát, és egyre többen tájékozódnak a kiválasztott termék anyagairól és a gyártás körülményeiről is" – mondja Alex Lindov stylist.
A GLAMI korábbi kutatása szerint Magyarországon 10-ből 8 ember érdeklődik a fenntartható divat iránt és 60 százalék hajlandó lenne többet költeni egy fenntartható termékre, mint egy hasonló, „fast fashion” divatcikkre. A válaszadók fele hajlandó lenne extra költséget fizetni újrahasznosított csomagolásért, 23 százalék határozottan hajlik rá, a megkérdezettek 3 százaléka nem fizetne többet lebomló csomagolóanyagért. A magyarok 62 százaléka szívesebben áldoz többet egy termékre, ha annak jobb a minősége, de csak 29 százalék kész többet fizetni olyan ruhadarabért, ami fenntarthatónak tekinthető. Ugyanakkor a válaszadók 28 százalék-28 százalék mondta, hogy többet fog költeni prémium márkákra és tömegmárkákra is.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.