Ugrásszerűen nőtt a fenntartható divattermékek iránti kereslet

2021. 10. 04., 15:15

A fenntarthatóság igénye az elmúlt években egyre meghatározóbbá vált a divatiparban, és a fogyasztók gondolkodásában is. A 3 kontinens 17 országban működő GLAMI online divatcikk kereső platform által közzétett adatokból kiderül, hogy a fenntartható anyagokból készült ruhákra vonatkozó megrendelések száma Magyarországon és a környező országokban is többszörösére nőtt az elmúlt egy év leforgása alatt.

A több mint 4500 divatcikk kereskedelemmel foglalkozó webáruház kínálatát aggregáló GLAMI legfrissebb adatai szerint az elmúlt egy évben ugrásszerűen megnőtt a fenntartható ruhák iránti kereslet a közép- és kelet-európai régió országaiban. Az online keresőplatform mesterséges intelligencia algoritmusok által támogatott automatizált katalógusa kategorizálja, kereshetővé és szűrhetővé teszi, a felhasználók egyéni preferenciáinak megfelelően személyre szabja a partner webáruházak kínálatát, így jelentősen leegyszerűsíti a divattermékek feltérképezését és vásárlását az interneten. A GLAMI partnerei közt megtalálhatók az e-kereskedelem legmeghatározóbb szereplői is, mint az Ecipo, Bonprix, Answear, Reserved, Fashiondays, Fashionup, Spartoo, vagy az Orsay.

A platform adatai szerint 2020-ben Romániában 420 százalékkal, Görögországban 352 százalékkal, Szlovákiában 343 százalékkal nőtt a fenntartható anyagokból készült ruhákra vonatkozó megrendelések száma 2019 azonos időszakához képest. Ugyan ebben az időszakban Magyarországon a fenntartható divattermékek iránti kereslet 257 százalékkal, Csehországban 215 százalékkal nőtt. A növekedés vélhetően azért volt kiemelkedően magas Romániában és Görögországban, mert ezekben az országokban a fenntarthatóság csak a közelmúltban kapott nagyobb visszhangot, miközben például Szlovákiában és Csehországban a tendencia már évek óta tart.
A legfrissebb adatok szerint 2021-ben tovább nőtt a fenntartható ruházat iránti kereslet: Magyarországon 252 százalékkal, Szlovákiában 216 százalékkal, Görögországban 234 százalékkal és Romániában 173 százalékkal nőtt 2020 azonos időszakához képest.

„Globális trend, hogy a fogyasztók egyre nagyobb része számára válik fontossá, hogy vásárlásain keresztül is hozzájáruljon egy egyenlőbb társadalom és a környezet megóvásának előmozdításához. Adataink elemzése során azok az anyagok minősültek fenntarthatónak, amelyek előállítási módja és későbbi felhasználása (beleértve a csomagolást is) kevésbé terheli a környezetet. Az úgynevezett fenntartható termékeknek emellett megújulónak, újrahasznosíthatónak vagy legalább energiahatékonynak kell lenniük. Ilyen fenntartható anyagok például a pamut, a len, a kender, a lyocell vagy az újrahasznosított poliészter" – mondta Jan Keselak, a GLAMI piacfejlesztési vezetője.

A fogyasztói preferenciák változása és a tudatos vásárlók térnyerésének hatására az üzletek kínálatában is egyre több fenntartható termék és kollekció jelent meg, valamint egyre több e-kereskedelmi szereplő nyújt információt a vásárlóknak, hogy milyen országból származik az adott termék, milyen körülmények között és milyen anyagokból gyártották. A GLAMI vonatkozó kutatása alapján az e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek 45%-a szerint a következő években a fenntarthatóság lesz a divatipar egyik legmeghatározóbb trendje.

„A vásárlókat egyre inkább érdekli a ruházat eredete és a kiválasztott ruhák fenntarthatósága. Nyitottak az új, innovatív anyagok kipróbálására, pl. kerékpáros darabok beépítésére a ruhatárukban, és szívesen támogatják a helyi tervezőket. A minimalizmus jegyében a mennyiség helyett egyre többen fektetnek hangsúlyt a minőségre, egyre többen próbálják meg csökkenteni a spontán vásárlásaik számát, és egyre többen tájékozódnak a kiválasztott termék anyagairól és a gyártás körülményeiről is" – mondja Alex Lindov stylist.

A GLAMI korábbi kutatása szerint Magyarországon 10-ből 8 ember érdeklődik a fenntartható divat iránt és 60 százalék hajlandó lenne többet költeni egy fenntartható termékre, mint egy hasonló, „fast fashion” divatcikkre. A válaszadók fele hajlandó lenne extra költséget fizetni újrahasznosított csomagolásért, 23 százalék határozottan hajlik rá, a megkérdezettek 3 százaléka nem fizetne többet lebomló csomagolóanyagért. A magyarok 62 százaléka szívesebben áldoz többet egy termékre, ha annak jobb a minősége, de csak 29 százalék kész többet fizetni olyan ruhadarabért, ami fenntarthatónak tekinthető. Ugyanakkor a válaszadók 28 százalék-28 százalék mondta, hogy többet fog költeni prémium márkákra és tömegmárkákra is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS