Trükköztek a munkaerő-kölcsönzők, 2,9 milliárdos költségvetési csalás a vád

2023. 03. 14., 21:43

A Fejér Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és további bűncselekmények miatt vádat emelt egy férfival és hat társával szemben. Az elkövetők munkaerő-kölcsönző cégekkel kapcsolatos adó- és járulék-bevallási, illetve befizetési kötelezettség megszegésével a központi költségvetésnek 2,9 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.

A vádirat szerint a férfi által irányított bűnszervezetben a munkavállalókat az elkövetéshez felhasznált gazdasági társaságokba bejelentették, a legális működés látszatának a fenntartása érdekében az adóhatóság felé a be- és kijelentésükre vonatkozó adatlapokat megküldték. A munkavállalókat a megrendelő társaságok részére kiközvetítették, azonban annak ellenére, hogy a megrendelő társaságok a kölcsönzési díjat teljes körűen kifizették, az adó- és járulék-bevallási, illetve befizetési kötelezettségnek a munkavállalóknak csak egy kis létszáma tekintetében tettek eleget. Ily módon valótlan adatokat tartalmazó adó- és járulékbevallást nyújtottak be az adóhatóságnak – olvasható a Fejér Vármegyei Főügyészség közleményében.

A vádlott miután a bűntársaival a költségvetést károsító tevékenységgel felhagyott, azt újabb gazdasági társaságba átjelentve, a valós adó- és járulék-bevallási kötelezettség elhallgatásával folytatta tovább. A férfi a „dobott” társaságok nevében benyújtott adó- és járulékbevallások önellenőrzésére adott utasítást. Az önellenőrzésben utólagosan a valós munkavállalói létszám alapján a valós adó- és járulék-bevallási kötelezettség feltüntetésére került sor, azonban az önellenőrzési bevallás benyújtásával egyidejűleg a korábban eltitkolt adó- és járulék befizetése nem történt meg. Az önellenőrzés benyújtása ily módon a bűnszervezet tevékenységének a leplezését szolgálta, az ekkorra már jelentős adóhátralékkal rendelkező társaság ellen az adóhatóság kezdeményezésére felszámolási eljárás indult, amely rövid időn belül a társaság felszámolását, a cégnyilvántartásból való törlését és a jelentős adóhiány behajthatatlanságát eredményezte.

A központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány 2,9 milliárd forint volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS