2025 áprilisában folytatódott a hazai vállalkozói szektor lassú átrendeződése. A társas vállalkozások száma tovább csökkent, miközben az egyéni vállalkozások gyors ütemben bővülnek, főként a szolgáltatási szektorban. A megszűnések és az új alapítások száma mérsékeltebb, a piac inkább kivár, mint kockáztat – írják az OPTEN szakértői.
A hazai vállalkozói körkép áprilisban sem mutatott fellendülést, az OPTEN adatai szerint a társas vállalkozások száma már zsinórban tizenkilenc hónapja csökken. Nem meglepő a tendencia, hiszen a KSH idei első negyedéves GDP adatai is stagnálást, kisebb mértékű csökkenést mutatnak, azaz a gazdasági környezet nem a cégalapítási kedvet erősíti. Az aktív társas cégek száma még meghaladja az ötszázezret, de ha az ütem nem változik, akár májusban, de júniusra félmillió alá csúszhat. Áprilisban kevesebb mint 1000-rel, év eleje óta pedig több mint 4000-rel csökkent a számuk, elsősorban a kereskedelem és az építőipar területén.
Ezzel párhuzamosan átrendeződés látszik a vállalkozási formák között, míg a társas vállalkozások száma csökken, az egyéni vállalkozók köre dinamikusan bővül. Március végéig közel 12 500 új egyéni vállalkozás jelent meg, főként a szolgáltatási szektorban. A választás mögött sokszor nem egyszerű „átváltás” áll a társas formából, inkább új szereplők jelennek meg a piacon. Az egyéni vállalkozás olcsóbb fenntarthatóságot és egyszerűbb adminisztrációt kínál, ami a jelenlegi költségérzékeny gazdasági környezetben komoly előnyt jelent, még akkor is, ha ez nagyobb személyes felelősségvállalással jár.
A trend mögött meghúzódik a gazdasági szereplők alkalmazkodása is, a szolgáltatások területén sokkal könnyebb belépni kisebb tőkével, míg az ipari és beruházásigényes szektorok továbbra is inkább a társas vállalkozási formát igénylik. Érdekes megfigyelés, hogy például a kereskedelemben és az építőiparban az egyéni vállalkozók számának növekedése közel lekövette a társas vállalkozások csökkenését, ami részben közvetlen átstrukturálódásra is utalhat.
Az új társas vállalkozások alapítása áprilisban bőven 2000 alatt maradt, alig meghaladva az 1,7 ezret, ami 13 százalékot meghaladó csökkenést jelent márciushoz képest, és továbbra is elmarad a tavalyi év hasonló időszakától. A visszaesés leginkább a kereskedelmi és szakmai, műszaki szektorokat érinti, amelyekre jellemző a projektalapú működés, és érzékenyebbek a piaci kilátások változására.
A megszűnések száma szintén csökkenő tendenciát mutat, áprilisban nem érte el a 2,7 ezret, ami 8 százalék körüli visszaesés az előző év azonos időszakához képest. Ez azonban nem feltétlenül stabilizációra utal, sok esetben elhúzódó leépülések, vagy nem rendezett megszűnések állnak a háttérben, amiben az építőipar most is az élen járt.
Az új cégbírósági eljárások száma áprilisban enyhén csökkent, azonban az év eleje óta összesen több mint 15 ezer indult. Az eljárások harmada végelszámolással zárul, míg a többiek gyakran rendezetlen pénzügyi helyzettel, tartozásokkal lépnek ki a piacról. A legkockázatosabb szektor továbbra is az építőipar, míg a legstabilabbnak az oktatás tekinthető, utóbbinál a megszűnések többsége szabályosan zajlik.
„Összességében az áprilisi adatok egy fokozatos, de határozott szerkezeti átalakulást jeleznek a hazai vállalkozói szférában. A gazdasági szereplők egyre tudatosabban alkalmazkodnak a működési költségekhez, a finanszírozási kihívásokhoz és a bizonytalan gazdasági környezethez. A kérdés, hogy 2025 második negyedéve meghozza-e a fordulatot, vagy egy tartósabb struktúraváltás előtt állunk” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Opten – CFI
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) áprilisi értéke országosan 11,55 százalék volt. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Fejér, Bács-Kiskun és Zala vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.