Történelmi csúcsra emelkedett a K&H innovációs index

2026. 06. 22., 10:10

A K&H innovációs index nemcsak történelmi csúcsra, 33 pontra emelkedett, de a közepes és nagyvállalati szektor körében a saját és az ország gazdasági kilátásait is kedvezően ítélik meg a kutatásban részt vevő cégek. A válaszadó vállalatok 47 százaléka ítélte saját kilátásait optimistán, míg az országét még kedvezőbben látják, majdnem kétharmaduk vár javulást.

A K&H Bank által a nettó 300 millió forint feletti árbevételű magyarországi társas vállalkozások körében végzett felmérés szerint a cégek 42 százaléka számít arra, hogy saját kilátásai (árbevételük, nyereségük, beruházásaik) valamelyest, 5 százalékuk pedig arra, hogy jelentősen javulni fognak. 47 százalékuk nem számít változásra, míg romlást mindössze 5 százalék vár. Különösen a saját szektorukban magukat vezető innovátornak tekintő cégek körében nagy az optimizmus: e vállalatok 56 százaléka szerint (tehát 14 százalékponttal többen a felmérés átlagához képest) valamelyest jobbak lesznek majd saját kilátásaik, 6 százalékuk pedig jelentős javulást vár cége helyzetében, és mindössze 1 százalékuk számít némi romlásra.

Ennél is optimistábbak a cégek, ha az ország gazdasági kilátásairól van szó: összesen 63 százalékuk vár kedvező fordulatot, 54 százalék kisebb, 9 százalék viszont jelentős javulásra számít. A nyugat-magyarországi vállalatok esetében a legnagyobb az optimizmus: 73 százalékuk bízik abban, hogy az ország gazdasági helyzete javulni fog. 29 százalék szerint alapvetően nem változik Magyarország gazdasági helyzete, míg 6 százalék szerint romlik majd. Ugyanilyen optimizmus hatja át a magukat innovátornak tartó cégeket is, mert körükben 71 százalék azok aránya, akik jelentős vagy legalább valamilyen javulást várnak az ország gazdasági helyzetében, romlásra ezek a vállalatok egyáltalán nem számítanak.

Ez az optimizmus tükröződik a K&H innovációs index legfontosabb komponensében is: a tervezett innováció – amely 50 százalékos súllyal szerepel az indexben – fél év alatt 8 pontos emelkedéssel 29 százalékra nőtt, ami a második legmagasabb érték az index több mint 5 éves történetében. A kelet- és a nyugat-magyarországi társas vállalkozások körében egyaránt csúcson van a tervezett innováció, az előbbiek esetében több mint kétszeresére, 17-ről 36 százalékra nőtt azon cégek száma, amelyek a következő egy évben valamilyen innovációt szeretnének megvalósítani, míg Nyugat-Magyarországon 20-ról 33 százalékra emelkedett ez a mutató. Bár ezek az értékek még mindig nem elsöprő többséget jeleznek, de mindenképpen megtörik az eddigi csökkenő-stagnáló trendet.

Módszertan
A K&H 2021 óta közli az innovációs indexet. A 2026. évi első adatgyűjtésre április 14. és május 6. között került sor. A felmérésben 360 olyan közepes és nagyvállalat innovációért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Az 52 kérdésből álló kérdéssorból összesen 4, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a már megvalósult, a tervezett, valamint a digitális innovációkról, illetve a cégek innovációs stratégiájáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott átlagából képezik a K&H innovációs indexet, amelyben legnagyobb súlyt – 50 százalékot – a jövőben tervezett innovációk kapják. Így a K&H innovációs index segít képet alkotni arról, hogy a cégek milyen területeken tartják kulcsfontosságúnak versenyképességük fokozását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS