Több mint 700-zal nőtt 2025-ben a békéltető testületek által lezárt ügyek száma

2026. 02. 06., 17:25

Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

A legnagyobb mértékű, 563 darabos növekedést a Budapesti Békéltető Testület (5287 ügy), a Fejér Vármegyei Békéltető Testület (+128 ügy, összesen 913 ügy) és a Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület (+49 ügy, összesen 986 ügy) érte el. A budapesti után a második legtöbb, 1185 ügyet a Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület, a harmadik legtöbbet (1115-öt) a Pest Vármegyei Békéltető Testület zárt le. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Békéltető Testület 789, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület 660, a Baranya Vármegyei Békéltető Testület pedig 639 ügyet fejezett be.

A békéltető testület ingyenes, független, alternatív vitarendezési fórum, amely segíti a fogyasztók és a vállalkozások, cégek, kereskedők, szolgáltatók közti jogviták bíróságon kívüli rendezését. A testületek elsődleges célja a felek közötti egyezség létrehozása, amely a leghatékonyabb és a leginkább költségkímélő módja a fogyasztói jogviták rendezésének – olvasható az MKIK közleményében. A 2024. évi 3723-ról tavaly 3949-re emelkedett az olyan ügyek száma, amelyekben egyezség született. Ez azért is kiemelkedő eredmény, mert a békéltető eljárás legfontosabb célja éppen a felek közötti kölcsönös megegyezés elérése. Amennyiben ez nem sikerül, akkor döntést hoznak az ügyben a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A fogyasztóvédelmi törvény módosításának értelmében 2026. január 1-jétől egy termékvásárlás, vagy szolgáltatás igénybevétele estén a mikro-, kis- és középvállalkozások végső felhasználóként kvázi fogyasztói minőségben fordulhatnak a békéltető testületekhez. Így a jogviták a bírósági útnál egyszerűbb, gyorsabb, költségkímélő módon rendezhetők a kkv-k számára is – hangsúlyozzák az MKIK szakértői.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS