Az utolsó, 2020 novemberi frissítés és a 2021. december 31. közötti időszakban több mint 2400 ha nagyságú új területre adott ki termőhelyi kataszterbe sorolási határozatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Emellett jelentős volt azoknak az igazolásoknak (hatósági bizonyítvány) a száma is, amelyeket a korábbi években történt besorolások alapján állított ki a hivatal.
A gyümölcsültetvények telepítésére alkalmas termőhelyek hazai nyilvántartási rendszere azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse, hogy a hazai gyümölcsültetvények megfelelő termőhelyre kerüljenek. A kataszter fenntartását és bővítését a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutató Központ, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Újfehértói Kutatóintézet, valamint a Nébih összehangolt munkája teszi lehetővé.
Az adatbázis 2021-ben, elsősorban a gyümölcstelepítési és korszerűsítési pályázatnak köszönhetően, jelentősen bővült. Az új besorolások és a kiadott igazolások által érintett területek nagyságát, valamint a települések számát az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
Összesítés a 2020.november 24. és 2021.december 31. közötti gyümölcs termőhelyi kataszteri besorolásokról és kiadott igazolásokról:
Bár a termőhelyi kataszteri adatok nem fedik le teljesen a beadott vagy sikeres pályázatok, továbbá a közeljövőben megvalósuló beruházások körét, azonban így is információt szolgáltatnak az ültetvénytelepítők szándékairól.
A megyénkénti összesített adatokból egyértelműen kirajzolódik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye erős dominanciája a hazai gyümölcstermesztésben.
Mivel a termőhelyi kataszteri besorolások nagyobb része több fajra állapítja meg a termőhelyi alkalmasságot, ezért az adatok gyümölcsfajonkénti pontos összesítésre, feldolgozásra nem alkalmasak. Az viszont látható, hogy az egyes termőtájakon leggyakrabban az ott hagyományos fajokra kérték a besorolásokat, amelyek esetében nagyobb helyi termesztési tapasztalat áll rendelkezésre.
A gyümölcsfajokat tekintve a legnagyobb besorolási igény az almára volt (főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de Zalában is jelentős). A bogyós gyümölcsűek csoportjából a szamóca emelkedett ki, de többen soroltatták be területüket bodzatermesztési alkalmasságra is, bár ez utóbbi fajt nem érintette a 2021-es telepítési pályázat. Jelentős igény mutatkozott az új, hazánkban eddig nagyobb területen nem termesztett fajokra is, pl. Somogy és Zala megyében mogyoró, Somogyban és Baranyában csipkebogyó termesztésére alkalmas területeket soroltak a termőhelyi kataszterbe.
A gyümölcs termőhelyi kataszter településenként, azon belül helyrajzi számonként tartalmazza a besorolt területeket. Az adatbázis ezen a linken érhető el.
A termőhelyi kataszterrel kapcsolatos kérdéseket az mgei@nebih.gov.hu címre küldhetik el. (Nébih)
Bormarketing stratégia, zérótolerancia, eredetvédelem, generációváltás, szőlőtermesztés és klímavédelem, kóstolós masterclassok március 3-án, a 11. Borkonferencián.
A szén-dioxid-mentesen előállított áram túlnyomó többségét tavaly is a Paksi Atomerőműben termelték meg. Az elmúlt 10 évben a hazai villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,28 százalékkal növekedett.