Több mint 2400 hektár új gyümölcsös területet vett termőhelyi kataszteri nyilvántartásba a Nébih

2022. 01. 06., 17:41

Az utolsó, 2020 novemberi frissítés és a 2021. december 31. közötti időszakban több mint 2400 ha nagyságú új területre adott ki termőhelyi kataszterbe sorolási határozatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Emellett jelentős volt azoknak az igazolásoknak (hatósági bizonyítvány) a száma is, amelyeket a korábbi években történt besorolások alapján állított ki a hivatal.

A gyümölcsültetvények telepítésére alkalmas termőhelyek hazai nyilvántartási rendszere azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse, hogy a hazai gyümölcsültetvények megfelelő termőhelyre kerüljenek. A kataszter fenntartását és bővítését a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutató Központ, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Újfehértói Kutatóintézet, valamint a Nébih összehangolt munkája teszi lehetővé.

Az adatbázis 2021-ben, elsősorban a gyümölcstelepítési és korszerűsítési pályázatnak köszönhetően, jelentősen bővült. Az új besorolások és a kiadott igazolások által érintett területek nagyságát, valamint a települések számát az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

Összesítés a 2020.november 24. és 2021.december 31. közötti gyümölcs termőhelyi kataszteri besorolásokról és kiadott igazolásokról:     

Bár a termőhelyi kataszteri adatok nem fedik le teljesen a beadott vagy sikeres pályázatok, továbbá a közeljövőben megvalósuló beruházások körét, azonban így is információt szolgáltatnak az ültetvénytelepítők szándékairól. 

A megyénkénti összesített adatokból egyértelműen kirajzolódik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye erős dominanciája a hazai gyümölcstermesztésben.

Mivel a termőhelyi kataszteri besorolások nagyobb része több fajra állapítja meg a termőhelyi alkalmasságot, ezért az adatok gyümölcsfajonkénti pontos összesítésre, feldolgozásra nem alkalmasak. Az viszont látható, hogy az egyes termőtájakon leggyakrabban az ott hagyományos fajokra kérték a besorolásokat, amelyek esetében nagyobb helyi termesztési tapasztalat áll rendelkezésre. 

A gyümölcsfajokat tekintve a legnagyobb besorolási igény az almára volt (főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de Zalában is jelentős). A bogyós gyümölcsűek csoportjából a szamóca emelkedett ki, de többen soroltatták be területüket bodzatermesztési alkalmasságra is, bár ez utóbbi fajt nem érintette a 2021-es telepítési pályázat. Jelentős igény mutatkozott az új, hazánkban eddig nagyobb területen nem termesztett fajokra is, pl. Somogy és Zala megyében mogyoró, Somogyban és Baranyában csipkebogyó termesztésére alkalmas területeket soroltak a termőhelyi kataszterbe.

A gyümölcs termőhelyi kataszter településenként, azon belül helyrajzi számonként tartalmazza a besorolt területeket. Az adatbázis ezen a linken érhető el. 

A termőhelyi kataszterrel kapcsolatos kérdéseket az mgei@nebih.gov.hu címre küldhetik el. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS