Több mint 2 milliárdos állami támogatással épült fel az OTP érdekeltségébe tartozó sertéstelep Békéscsabán

Több mint 2 milliárdos állami támogatással épült fel az OTP érdekeltségébe tartozó sertéstelep Békéscsabán
2023. 09. 20., 18:20

Csaknem hatmilliárd forintból épült sertéstelep Békéscsaba külterületén, ahol éves szinten 25 ezer vágósertés értékesítésével számolnak – tájékoztatott a beruházó Hajdúsági Agráripari Zrt.

A NAGISZ cégcsoporthoz tartozó HAGE Zrt. 5,9 milliárd forintból, 2,166 milliárd forintos állami támogatás felhasználásával finanszírozta a négy állattartó épületből álló, több mint 14 ezer négyzetméteres területű, Európában is a legmodernebbek között számon tartott sertéstelepet.

A kivitelező a hódmezővásárhelyi székhelyű Bodrogi Bau Kft. volt.

A telepre a NAGISZ cégcsoport nádudvari sertéstenyészetéből érkezik 9 hetente 64 tenyészkocasüldő, amelyek 116 napos nevelési idő alatt érik el értékesítési súlyukat, a körülbelül 115 kilogrammot. A tervek szerint éves szinten 2900 tonna sertést értékesítenek az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezetnek; ahonnan az állatok 80-85 százaléka a belpiacokra kerül – mondta el Lapos László telepvezető.

A négyből három épületben már vannak állatok, a negyedikbe két héten belül érkeznek. A telepen automatizált szellőztetési és takarmányozási rendszert alakítottak ki, a központi légbeeresztőkön keresztül a friss, de mind télen, mind nyáron temperált levegő a padozat alatti légcsatornákba kerül, ahonnan légbevezető oszlopokon keresztül szabályozott mennyiségben és sebességgel jut az állatok tartásterébe. Az elhasznált levegőt elszívó ventilátorok távolítják el a tartásterekből. Ezzel biztosítható, hogy az állatok étvágya a nyári nagy melegben is megmaradjon.

A cégcsoportnál ez az első, kötetlen tartásmóddal kialakított nagyüzemi fiaztatói férőhely, amely szintén az állatjóléti szempontok biztosítását segíti.

A takarmány a NAGISZ központi telepéről érkezik, Békéscsabán tárolókapacitás épült ki, és létesült egy úgynevezett főkonyha, ahol a hígtakarmányt állítják elő a hízlaldába, ahol naponta négyszer kapnak enni az állatok. Az átlagos fajlagos takarmány-felhasználás 2,6 kilogramm.

Mintegy 20 ezer köbméternyi trágyatároló kapacitásuk van – 8 ezernyit az épületek alatti lagúnaterekben tudnak tárolni –, ami fedezi az éves kibocsátott mennyiséget.

A telepen, amelynek saját vízműhálózata is van, 12 munkavállalót foglalkoztatnak.

A NAGISZ cégcsoportnak Békés vármegyében a békéscsabai sertéstelep az egyetlen tulajdona. A beruházással a cégcsoport sertésállománya éves szinten 13 ezer egyedre nő; 2024-től háromszázezer vágósertést kívánnak értékesíteni.

A cégcsoport 2020 végén – amikor több mint 90 százalékos tulajdonrésze az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion Zöld Alaphoz került – határozott egy 30 milliárd forintos fejlesztéssorozatról, amelyből 21,4 milliárdnyi már megvalósult. A legnagyobb volumenű beruházás a békéscsabai volt.

Nádudvaron 1500 kocaférőhelyes sertésszaporító telep; Hajdúszoboszlón hízó- és malacnevelő férőhelyek létesültek. Nádudvaron 1,24 milliárd forintból pulykanevelő telepet és 1100 férőhelyes, fejőrobotos szarvasmarha telepet építettek, ugyanitt a tápgyártó-kapacitást is bővítették 1,4 milliárd forintból; Tarnaleleszen pedig bővítették a pulykatelepet – sorolta Tóth Sándor, a NAGISZ gazdasági igazgatója. Hozzátette, a sertés- és a takarmányágazatot szeretnék a továbbiakban tovább erősíteni, a fejlesztési koncepciók jelenleg tervezési fázisban vannak. (MTI)

Für Henrik (beol.hu) fotóján: Benedek Fülöp felügyelő-bizottsági elnök, Bodrogi Ferenc, Papp Zsolt György, Herczeg Tamás, Kovács Herman, Nagy Ferenc, Békéscsaba alpolgármestere, Lapos László sertéságazat-vezető és Pecze László.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-14 05:14:00
A munkaadók többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban, gazdasági stabilizálódásra számítanak, és a vállalat létszámát tekintve is többen kalkulálnak bővüléssel, mint ahányan csökkenéssel. Minden második cég tervez béremelést, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre – derül ki a Profession.hu szeptemberi felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS