Több digitálisan felkészült gazdára lenne szükség

2021. 11. 25., 11:41

A magyar agrárium csak abban az esetben tud nemzetközi viszonylatban is versenyképes maradni, ha az innovatív technológiákat mielőbb átveszi, és azokat a hazai gazdák is elkezdik széles körben alkalmazni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az NAK TechLab Demo Day konferencián szerdán Budapesten.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság digitalizációja nem csupán kényelmi vagy hatékonyabb munkaszervezési célokat szolgál, hanem globális szinten egy új versenyhelyzetet is teremt.

Nagy István kijelentette: „céljaink eléréséhez azonban nem elegendő a jelenleg működő digitális vívmányok átvétele. Szükséges az is, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő technológiai eszközök és a használatukhoz elengedhetetlen kompetenciák”.

Ezért fontos és előremutató a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara TechLab programja, amely 2019-es alapítása óta több mint 50 agrártechnológiai startup fejlesztésében segédkezett, melyekből számos kézzelfogható, a szektor számára új szolgáltatás, megoldás jött létre – tette hozzá a tárcavezető a közlemény szerint.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány jelentős forrásokkal támogatja a mezőgazdaság modernizációját. Emellett 2019 augusztusában fogadták el Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, amely az ágazat felkészítésének első mérföldkövének tekinthető. Jelenleg az élelmiszeriparra vonatkozó hasonló célú stratégia készül.

Kifejtette: az idén július 26-tól lehetett benyújtani a támogatási kérelmeket a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatására. A kormány által több mint háromszorosára emelt vidékfejlesztési forráskeretnek köszönhetően 100 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésre.

A kiírás hatalmas érdeklődés mellett zárult november 19-én, több mint 2900 pályázat érkezett be, 212 milliárd forint értékben. Nagy István kitért arra is, hogy a precíziós eszközök, a drónok, a szenzorok és felhő szolgáltatások is csak akkor fognak jól működni, ha a mögöttük lévő gazdák értik a használatukat, és az eszközök így segítik a döntések meghozatalát, végrehajtását.

Ezért minden olyan kezdeményezés, amely a legújabb technológiáknak a termelésbe való átültetését, a felhasználói oldal számára emészthetőbb, könnyebben integrálhatóbb megoldások kifejlesztését célozza, kiemelt jelentőséggel rendelkezik – hangsúlyozta a tárcavezető. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS